Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-05 / 31. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. augusztus 5. átutazó tisztek és ingyen használhatják a fürdőt. A rend ilyen vendégszeretetét már is egy sereg tiszt élvezte. Szolgálatot teljesít a rend a harcztéren is és eddig a rend 110 tagja közül 26 vonult be. hogy a főkötöző­helyen, kizárólag a főhadiszálláson egészség- ügyi szolgálatot végezzenek, Az Irgalmas- rend papjai voltak az első lelkészek, akik hadiszolgálatba állottak. A moratórium vagyis az általános fizetési halasztás. Úgy Ausztriában, mint Magyaorországon két hetes moratóriumot rendeltek el. Vagyis augusztus 14 ig nem jár le váltó, nem kell kifizetni egyetlen keres kedelmi csekket vagy kereskedelmi utalványt. Nem szabad fizetés elmulasztása miatti óvást felvétetni. Ezek a követelések kell, hogy augusztus egyig lejárlak legyenek. A kama­tot azonban később a haladék, a moratórium idejére is fej lehet számítani. Nem terjed ki a moratórium vagyis a fizetési halasztás a takarékpénztáuaknál és a bankoknál elhelye­zett takarékbetétekre, melyekből minden egyes betevő 200 (kettőszáz) koronát kivehet, de többet két hét alatt ki nem vehet. Nem ter­jed ki a fizetés halasztása lakbérre vagyis házbért kell fizetni. De nem kell fizetni ház­bért annak, akit behívtak katonai szolgálatra : valamint, akik katonai szolgálattal egyenlő tekintet alá eső hadi szolgálatot teljesítenek, például fuvarosok sofőrök, kézművesek, hadi, posta- és távirda kezelő szolgák stb. Ez a rendelkezés kiterjed az egész magyar biro­dalomra. A Pannónia megnyitása. A szatmári Pannónia vendégfogadó, melyet a város oly nagy áldozattal épített fel, de mely az utóbbi időben meglehetősen elviselődött — teljesen újjá alkotva elkészült. Mondhatjuk, hogy hazánk legszebb vendégfogadói közé soroz­hatjuk. Ünnepélyes megnyitása a múlt szom­baton volt, mely akalommal Pongrác Lajos, a szálloda uj bérlője az ő ismert vendégsze­retetével meghívta vendégeiül a megnyitásra a város előkelőségeit, akik közül a vendégek sorában ott láttuk dr. Vajay Károly kir. tan., polgármestert, a város tisztviselői karát, Nagy Lajos alezredest, Helvey őrnagyot és máso­kat. A vendégek megtekintették a pazar fénnyel berendezett helyiségeket, a pompás kényelemmel felszerelt szállodát, majd Pong­rác Lajos kiváló konyhájának Ízletes főztjei mellett vacsorához ültek, mikor is természe­tesen a felköszöntőkben sem volt hiány. Akczió a sebesültek ápolása és a hábo­rúban harcolók itthon — maradott családjai illetőleg gyermekeiknek érdekében. Tegnap a városházán, a polgármester elnöklete alatt népes értekezlet volt abbén az ügyben, a mely mind­nyájunk szivéhez van nőve és mindnyájunknak legszentebb kötelessége e nehéz, e vérviharos időkben. E tevékenységről jövő számunktól kezdve bőven és részletesebben fogunk foglalkozni. Most csak azt említjük meg, hogy az akczió- nak két iránya lesz. Egyik marad a vöröske­reszt egyleté, illetőleg a szatmári fiókjáé; másik a jótékonysági külön szervezetben és külön téren fog működni, különösen a gyermekvéde­lem, a gyermekápolást veszi majd működési körébe. Állásától felfüggesztet körjegyző. A vármegye alispánja Cservenka János bor- válaszuti körjegyzőt elkövetett súlyos szabály­talanságok és mulasztások miatt állásától felfüggesztette s ellene mint a Temeján György borválaszuti községi bíró ellen a fegyelmi eljárást egyidejűleg elrendelte. A fogyasztási-adó kezeló'ségnél a polgármester Cserney József lemoudása foly­tán megiiresedeat szatmárhegyi fogy. adóel­lenőri állásra Dusári György állami hivatal szolgát, Mermelstein Lipót elhalálozása foly­tán megüreseoett házfelügyelői állásra Tan- kóczi Sándort, ennek helyére ügyelői állásra Lovass Károlyt, Lovass helyére Rák Miklós kisegítő napidijast s a'Dusári György helyére vegyvizsgálló áll. hivatalszolgának Papp Zsig- mondot nevezte ki. Tüntetés. Vasárnap este a Pannónia száló előtt újabb tüntetés volt. A zászlók alatt fölvonult rajok hallani akarták Huszár Károly országgyűlési képviselőt, a ki Szat- márra vonult be. Huszár tüzes beszédet in­tézett a közönséghez. A ..Sz aim ár me gyei Est“' lapja meg­jelenését egyidőre felfüggesztette. Ez eljárá­sát igy indokolja. „A háború lesz az egyet­len téma, amely — előre nem tudjuk: men-' nyi időre — érdekelni fogja a közönséget Ide vonatkozó hírszolgálatunk pedig leküzd­hetetlen akadályokba ütközik. Téves hirek közlése súlyos büntetés elé állítja a lapokat. Garantálatlan tudósításokkal pedig nem akar­juk a nyugtalanítani közönséget.“ Hát bizony súlyos és igaz okok ezek. Es ha valaki azt kívánná, embertársának, hogy „légy a mostani időben szerkesztő,, — éppen nem kívánna va­lami nagy földi boldogságot. Tüzek — városunkban A Perényi- utczában, Szombaton délután 3 órakor a Perényi-ulca végén levő gőzmalom mellett épült kis ház tetőzete kigyuladt. A tűzoltó­ság azonnal kivonult és a tüzet eloltotta. A tüzet a gőzmalom kéményéből kipattant szik­rák okozták. — A kültelken szombatra vir­radó éjjel egy órakor a belső postakert területén, a város telkén levő gödörben fel­halmozott szemét, melyet a Pannónia szálló tartozásából hortak oda, ismeretlen okból meggyulladt. A tiiz jelentéktelensége mellett is veszedelmessé válhatott volna, mert köz­vetlenül a Friedmann-féle deszka és faraktár mellett keletkezett, ahonnan a katonai lőpor­torony is csak egy kődobásnyira fekszik. A tűzoltóság Kisújszállási Bálint őrsparancsnok vezetése alatt azonnal kivonult a tűz szín­helyére és egy órai munka után sikerült a tüzet eloltani. A Vidék. Mig városunkban nép­tenger hullámait szemléljük és a történeti idők nagy óráit éljük : addig a vidék, a falvak elnéptelenedtek. Ott hagyták a tűzhelyeket családapák, munkás kezek. A gond, mely a nehéz idők alatt vállaikon nyugodott, homlokukat szántották — elviszik a harcztérre. A hol a hazáért és a jobb jövő reménységéért Isten akaratában megnyugodva leteszik életüket a; haza oltá­rára. Elnéptelenedtek a falvak. És eljött az idő, melyet a magyar nemzet a múltban oly sokszor át élt, mikor a magyar asszo­nyoknak, anyáknak kell megmutatniok a magyarasszony lólekerejót, munkás, dolgos kezének értékét, áldott szivének oly csodásán szép értékeit. Eljött az idő, a miről apáink nagy busán, de oly büszkén beszéltek-regél- tek mikor a magyarasszony kezébe veszi a gyeplőt, az ostort és ha kell az eke szarvát is. Jellemező, gyönyörű esetekről van tudo­másunk. Mint mentek sok községben az Is­ten házába a bevonulás előtt. Mint gyóntak, áldoztak a harcba menők. Mint vonultak a temetőkbe, hogy nem csak az élők, de a halottak városainak lakóitól is búcsút vegye­nek. Az apáktól, a szerető anyáktól, a gyer­mekektől. A hadak útját nem csak a fegy­verek irányítják. A hit és honszerelem egy­más keblére dől a hadak utján is., A lélek­nek is van fegyvere: a hit. A kereszt, a mellyel bizton elszántan és mégis nagy tudattal hordozza esélyeit, terheit, győzelmét vagy romlását a harczoknak. Az a hit nem hagyja el a harczost sem.Sőt éppen most ka­rolja át. Ott vezeti, biztatja, erősiti. S ha ma nem is keresztet hordoznak a hadak előtt . . az a kereszt nem tűnt el. Az a kereszt ott van láthatatlanul is ajiarczos szivében. Mert azon a kereszten az Üdvözítő halt meg, a ki a hazaszeretetei könnyeivel szentelte meg. A világ legdrágább újságja. A belga földmivelésügyi minisztériumnak van egy ki­adványa a „Bulletin de F Agriculture.“ Nem­régiben a kamaráben kérdést intéztek a hiva­talos kiadvány ügyében a miniszterhez, aki kijelentette, hogy kiadványának franczia nyelvű példányaira négyen, flamand nyelvű kiadványaira pedig ketten fizettek elő. Mint­hogy a kiadás költsége 7227 frank, minden előfizetőre 1200 frank esik. Bizonyára ez a folyóirat a világ legdrágább félyóirata. Nézet eltérés. Férj-. Hogy milyen családi életem van nekem, azt mutatja ősz hajam ! Feleség: Ősz hajad csak azt mutatja, hogy én nagyon is békés természetű vagyok, mert különben már egész kopasz lennél 1 NŐK VILÁGA. Patkányok abarimfiólban, vagy azok körül nagy károkat szoktak okozni, mert az ember nem lehet eléggé óvatos ezekkel a ravasz és tolakodó vendégekkel szemben. Ha a baromfiaknak töb eleséget adunk mint amennyit megtudnak enni, szinte magunk csalogatjuk oda a patkányokat. Jó eszköz a távoltartásra, ha a falakon alul szükfonatu dróthálót alkalmazunk legalább 30 czm. mély­ségben, de nem sokáig használ ez sem mert csakhamar rájöunek, hogy ezen alul is lehet jönni az ólba. Egy jó foxterier kutya nagyon jó szolgálatokat fog tenni, ha nincsennek kotló- vagy tojótyúkok, mert ezeket túlságo­san zavarná a kutya élénk vadászata. Pat­kányfogók felállításával nem sokat érünk, mert oly ravaszok, hogy vajmi ritkán téved­nek bele. Méreg kiszórása nem alkalmas, mert más állat is megeheti, ellenben azt mondják napraforgómag elszórása hathatós szer a patkányok ellen, mert ha nagyobb me- nyiségben élvezik, elhullanak tőle, úgyszin­tén kipusztulnak némely erős szagtól, mint minő a naftalin. Mint általában a rágcsálók a patkányok is kényesek testük tisztaságára s ezért állítólag sikerült volna kátrányozott, rollakkal beragasztott rongyok segélyével, amelyeket patkánylyukakba és járatokbn dug­tak, egész patkány generácziókat kipusztitani. Egy régi reczept az eczetes bor el­len. Mai világban már mindent olyan tudo­mányos ruhába bujtatnak, hogy a magunk fajtájú falusi emberek nem tudunk belőle elég okosak lenni. Hej pedig a mi régi öre­geink, a kik sokat 'tapasztaltak nagyon sok czólszerii és egyszerű módot tudtak például- az eczetes bor ellen is. Egy ilyen reczeptet ajánlok én most a boros gazdáknak. .Eczetes borod van ? Egy hektoliternyit számítva végy egy-egy ivópobárnyi tiszta búzát. Pörköld ezt meg, mint az asszonyok a kávét szokták. Aztán öntsd amolyan hurka alakú vászon- zaeskóba, hogy könnyebben a hordóba csúsz­tathasd azt a hordó kádján keresztül. A borba mártott búzás zacskót kösd meg mad­zaggal s az akona ráveréssel hagyd függni a -— hordóban. Ez után rázd fel a bort jól. Két óra leforgása után húzd ki a zacskót és borod meg van — gyógyítva. Mi ez eljárás­nak a titka ? A kivett pörkölt búza mind magába szijja az eczetet (vagy mint a tudó­sok mondják eczetsavat). Ha nem hiszed, lökd oda azt a búzát a tyúkoknak. Inkább éhen fognak elhullani, de nem nyúlnak hozzá. A dió eltartása. Mindenekelőtt meg- kivántatik, hogy az eltartásra szánt dió tel­jesen érett legyen, miért is addig kell azt a fán hagyni, mig vagy magától vagy rázásra lepotyog s a hüvelyéből önként kiválik. Mikor ez az időpont elérkezik, előveszünk egy hor­dót vagy egy deszkaládát, annak az alját megtöltjük 3—5 czentiméter vastagságú tiszta és egészen száraz homokkal, arra egy rend diót lerakunk, homokkal betakarjuk, utána ismét egy sor diót rakunk s folytatjuk ezt mindaddig mig a megfelelő mennyiséget el­raktuk. A legelső homokrétegnek legalább is 6 czentiméter vastagságúnak kell lennie. Hogy a diót az egerektől megmentsük, a ládát egy tetővel le kell zárni. Elra- kás alkalmával megkell a hordót rázogatni, hogy a homok leülepedjék és összetömődjék. Természetes, hogy ha veszünk ki diót a lá­dából, a homokot ismét rákell teríteni a ben- maradt részre. Ki ne szeretné a szép fehér ruhát ? Az asszony is, a gazda is, szóval minden tiszta ember szereti. Nohát egy kipróbált mosási módot ajánlunk. Öntsünk pl. húsz liter esővizbe 2—3 evőkanál petrólaumot és abba negydkiló mosószappant vágjunk. Főz­zük meg ezt a keveréket és e forró keverékbe tegyük be a szennyes ruhát s hagyjuk benne egy jó negyed óráig. Facsarjuk ki aztán te; gyük forró tiszta vízbe. Itt kifőzzük és aztán hideg vízben hagyjuk egy éjjelen át. Más­nap kiöblítjük meg kikékitjük s kitesszük száradni. Az öblögetést jó lesz többször ismé­telgetni. Ha igy teszünk, másodszori mosás­nál a raegsárgult vagy mosóporral megron­

Next

/
Oldalképek
Tartalom