Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-05 / 31. szám
tott fehérnemű is visszanyeri tiszta fehérszi- nét. Az ilyen mosás mellett a fehérnemű tartósabb is lesz. A mely oklevél megszerzésének nem lehetne értelme. Nő nem lehet ugyanis községi jegyző. Ezt a gyakorlati tételt a következő konkrét esetből állapítja meg a belügyminiszter : Egy község képviselőtestülete megválasztotta jegyző - gyakornokká Devich Annát, aki letette az érettségi vizsgát. A kisasszony folyamodott később a belügyminiszterhez, hogy a gyakornoki év elteltével vegye fel a jegyzői tafolyamra és részesítse a szokásos államsegélyben. A belügyminiszter elutasította a kérelmet azzal az indoklással, hogy nem volna ugyan semmi akadálya a jegyzői oklevél megszerzésének, azonban nem tölthet be községi jegyzői állást. A községi törvény értelmében ugyanis hivatalból tagja a képvilőtestületnek, már pedig a törvény értelmében nő nem lehet tagja a képviselőtestületnek, eszerint községi jegyző sem lehet. Szatmár-Németi 1914. augusztus 5. _______ GAZD ÁK VILÁGA. A szatmápmegyei Gazdasági Egylet életéből. Meleg szeretettel és érdeklődéssel vagyunk eltelve ez egylet iránt. Nagy nemzeti, kulturális érdekekért keletkezett a nemzeti ébredés korszakában. Akkor igazán, a nemzet zivataros és szomorú korszakában olyan téli szállásai voltak a hazának, a hol az üldözött, elnyomott nemzeti érzés és nyelv meghúzódott, hogy a még megmaradt parazsat őrizze teljes egyetértéssel. Később is olyan tisztelt munkás terület maradt, a hol mindenki lehúzta politikai és más irányú saruit.. És ime most, mikor minden szív együtt dobog a hazában, mikor minden más érzés felemelő önuralommal és csodás egységgel szinte a szivek legtávolabbi rejtekébe húzódtak ime most az egyesületben sajnálatra méltó visszavonás, szakadás keletkezik. Lapunk is jelezte annak idején, hogy az elnöki állásra a gazdaközönsógnek két jelöltje volt: Szuhányi Ferencz és gróf Teleki Pál. Az elnökválasztásra kitűzött nap előtt azonban kitört a háború és az egyesület al- elnökei Csaba Adorján, dr. Böszörményi Emil és dr. Falussy Árpád veszélyezett dolognak tartották, hogy a lázas napokban a közgyűlést tartsanak. Hivatkozással alelnöki jogaikra, az elhalasztás iránt meg is tették a szükséges lépéseket: plakátokon, lapokban és tőlük tel- hetőleg magánúton is értesítették az Egyesület tagjait, hogy az elnökválasztó közgyűlést elhalasztották. Ennek daczára határozatképes számban jelentek meg az Egyesület tagjai, akik lázári Nagy Béla indítványára kimondották, hogy az elhalasztást nem veszik tudomásul és az elnökválasztást megejti. Kende Zsigmond kir. kamarás kijelentette, hogy bár ő szivvel-lélekkel amellett van, hogy Szuhányi Ferencz választassák meg elnökül, a közgyűlést szabálytalannak tartja, a választásban nem vesz részt és a gyűlésről távozik. Minthogy a vezetőség tagjai közül senkisem volt jelen, a gyűlés ez alkalomra elnökül megválasztotta lázári Nagy Bélát, aki kijelentette, hogy a közgyűlés már csak azért is szabályszerű, mert az elhalasztás nem juthatott mindenkinek tudomására, hogy a váltságos időben nem maradhat az Egyesület vezetés nélkül s az ülést megnyitotta. A választást is megejtvén, Szuhányi Ferencz 69 szavazattal gróf Teleky Pál egy szavazata ellenében elnökül választatott Szuhányi Ferencz, akit megválasztása után küldöttség hivott meg a közgyűlésre, melegen megköszönte a bizalmat, kijelentette hogy az elnökséget elfogadja, addig azonban, amig megválasztása jogerőssé válik, nincs szándékában eluöki működését kifejteni s igy a mostani ülésen sem foglalta el az elnöki széket. „HETI SZEMLE“ Hát igy történt.^Ez történt a Gazdasági Egyesület életében. És történt most Most . . És vajon jobb, szerencsésebb, ésszerűbb állapot ez a mostani? Micsoda ellentmondás rejlik egész tengelyén a kérdésnek, melyenke- resztiilhajszoltak . . íme az indok az, hogy nem szabad ilyen válságos időkben az egyesületet elnök nélkül hagyni. És az uj elnök kénytelen kijelenteni, hogy mig a választás jogerős nem lesz — nincs szándéka működni. És mi iázkódtatáson, esetleges válságon mehet keresztül az egyesület, mig a jogerősség megtörténik! Nem uraim ! Az lesz közöttük a legerősebb és legtiszteletreméltóbb, a ki önmagát győzi le. Gazda. NÉPHUMOR. Háborús—Mókaságok. Az öreg huszár és a háború. — Napóleon azt mondotta, hogy adjatok magyar huszárokat és legyőzöm, az egész világot. En csak a mondó vagyok, ha még egyszer huszár lehetnék — paprikásnak vágnám a szerbeket. Az abonens — és a háború. — Tudja vendéglős, hogy háborús időben nem fizetek; mert minden pillanatban várom — a behívót — Kérem, uram, itt a zsebemben a rendelet, hogy a mai naptól minden abonensnek előre kell fizetni. A moratorium. — Bártfai ur . . . nem akar valamit mondani ? — Ön gazember Bártfai ur. Maga egyáltalán nem akar fizetni. — Vigyázzon Schvarc ur; gondolja meg, hogy háborús idő van . . . moratorium van . . és önt e szóért rögtön Ítélő bíróság elé állítjuk. Volt e háborúban ? — Bácsi kérem? vót-e bácsi háborúba? — Akárhányszor fiam. — Kapott sebet a bácsi ? — Akárhányat ecsém . . . — De a bácsi is lőtt ellenséget ? — Egyetlen egyet sem, ecsém. — Hát már hogy tudta megállani a bácsi ? — Könnyen, ecsém. — De hát már mégis bácsi, hogy-ho- gyan ? — Mert én dobos voltam öcskös. Úgy tud meg ecsém. Ismeretek Világfából. A történet igazságszolgáltatása. A történet mindig fejlődik. A haladás utján előre törő kultur-ember folyton hátra is néz. Oda, ahol az emberiség, a társadalom erőfeszítéseinek és fejlődésének első lépései kezdődtek. Vagy pedig egy-egy hatalmasabb hullámvonala befejeződik. Az igazi haladásnak az a fő jellemvonása, hogy tudatában van a múltnak nagy jelentőségével. Éppen azért benső, fejlődési kapcsolatban törekszik vele lenni. Hiszen egyik kor csak a másik vállain léphet előbbre vagy magasabbra. A történeti idők bár belezuhantak tehát az idők nagy tengerébe . . . telve vannak kincsekkel, tanulságokkal, tiszteletreméltó erőfeszítésekkel és fejlődési monumentumokkal. A melyeken még mindig óriási törmel- lékek hevernek. Avagy százados rétegek réj- tik el előttük a tiszta, világos perspektívákat. Azért szállanak le történeti búvárok az 5 idők tengerébe, hogy felhozzák az ott rejlő kincseket és a világosság, az igazságosság mérlegébe tegyék. Innen van, hogy a történet igazságszolgáltatása még mindig folyik. És folyni fog, mint mondani szokás időtlen időkig. * Ennek a tételünknek legcsattanósabb bizonysága az az igazságszolgáltatás például, a mit a legújabb idők a középkornak nyújtanak. Annak a lenézett, elmeritett, kigunyolt és leteremtett középkornak. íme, mentői hatalmasabb a mi korunk haladása, mentői jobban hozzájutunk a középkornak benső életéhez, nagy, hatalmas forrásaihoz; annál tisztábban áll előttünk az az igazságtalanság, a mivel ezt a kort az utána következő kor megbélyegezte, és ítéleteinek leltárában a következő koroknak minden újabb és igazságosabb kritika nélkül átcsempészte. A büszke XX. század veszi fel most ezt a nagy pert s úgy lászik meg is nyeri a középkor részére — a történeti* igazságszolgáltatást. Minden kultur-nemzet világfelfogásában megnyeri. A sötétnek, a barbárnak kikiáltott középkort ma már elfogulatlan történetiró, sőt müveit ember — nem tartja annak. A kereszténységnek ellenségei közt nap- ról-napra többen sorakoznak azokhoz, akik bevalják, hogy a középkorral szemben nagy tévedésben voltak. — Nincs, nem lehet igaz történetbuvár — irta Nervmann — bár milyen vad ellen ségei is az egyháznak, a ki bevallani ne volna kénytelen, hogy a középkornak és e korban az egyháznak köszönhetjük, hogy ma egyáltalán olyan kultúránk van, a minővel rendelkezünk. — A történetírók napról-napra jobban és mélyebben belátnak a középkor értékébe, Írja a különben tőlünk igen távol levő iró („Olvasás közben.“ Ignotus 176. 1.) A humánistákról a középkorra borított sötét czim oszlani kezd. És igy folytathatnám az önvallomásokat és megnyilatkozásokat sürü lapokon keresztül. * De nem szabad a feledés karjaiba engedni Alexander Bernátnak, a magyar tudósnak : „A kultúráról“ írott hatalmas értekezését sem. Ez a jeles tudós éppen nem vádolható a katholikus , világfelfogással szemben részrehajlásról. És mindenki elismerheti, hogy független, a legeredetibb magyar tudósok közül való. Hát ez a páratlanul nagy készültségü és mélyen gondolkodó iró is hozzájárul a nagy per eldöntéséhez, a középkornak meg- érdemlett igazságához. — Beszélünk — Írja értekezésében a sötét középkorról. Ez egyike a legértelmetlenebb frázisoknak. Ez a kor pedig szükséges fejlődési foka a történetnek. Ä középkor föladata volt a keresztény gondolat és érzés alapján a barbár germánokat, magyarokat, szlávokat czivilizálni. Ehhez szigorú fegyelmet kellett az életnek és gondolkodásnak ; kemény iskola jármát kellett felrakni a nemzetekre ; a jámborság által szeliditeni az erőszakos akarat kerületeit -— és az értelmet lassan megnevelni önállóságra és alkotó munkára. Ha igy nézzük: bámulva kell néznünk a középkori kultúrát, melynek gyönyörű alkotásai vannak, nagyszerű építészete és szobrászata fényes költészete (Dante) a tudományos gondolkodásnak is dómjai; szent Ágoston és akvinói szent Tamás szigorú ta- gozottsága a serdülő társadalomnak és óriás konczepoziója az isteni és világi államnak. Az értelmetlen frázis akkor keletkezett, mikor egyrészt egy uj és magával eltelt kultúra a maga szemével nézvén a régit, ezt kiemelte a maga korából és mintha a maga korabelije volna . . . úgy Ítélte meg. Éppen úgy, mintha a férfi visszapillantva Igyermek- kora emlékeire vagy maradványaira, restellené, hogy négy éves korában nem volt huszonnégy éves . . . stb. A középkor feltámasztásának kísérletei voltak gyűlöletesek
