Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-14 / 2. szám
Szatmár-Németi 1914. január 14. 3 Samu, dr. Glatz József, Kótay Pál, Visky Károly, Nagy József, dr. Barabás Ferencz, Fischer Jenő, Ekker János, Demkő Sándor, dr. Tanódy Endre, Kulcsár Lajos, Reiter Mór, Reiter Jakab, Lévay József, Franki, Mihály, dr. Südy Tibor. dr. Nagy Vincze, dr. Papolczy Loránd. Xll. A közegészségügyi bizottság. Elnökét a tagjaiból választja ; jegyzője: a tanácsjegyző; előadója: a közigazgatási tá- nácsos. Hivatalból tagjai: dr. Jéger Kálmán főorvos, dr, Vajay ímre tb. főorvos, dr. Vallon Gyula 1b. főorvos, dr. Halász Lajos tb. főorvos és dr. Radó Sándor m. kir. honvéd törzsorvos. Választott tagjai : dr. Kölcsey Ferencz, Tankóczy Gyula, Korányi János, dr. Tanódy Márton, dr. Fekete Samu, Erdélyi István főmérnök, Unger Ullmann Sándor gyógyszerész, Heinrich Viktor építész, Kovács István vizmü igazgató. A közigazgatási bizottság küld még egy mérnököt, egy építészt és egy gyógyszerészt. X11J. A lóavató bizottság. Elnöke : Pethő György ; hivatalból tagjai : a főkapitány, a városi állatorvos Tagjai: dr. Lengyel Alajos, dr. Leholzky János és dr. Tanódy Endre. XIV. A sorozó bizottság. Elnöke : a polgármester ; helyettese : a főkapitány. Tagjai: dr. Jéger Kálmán, dr. Vajay Imre, Litteczky Endre és Bölönyi László. XV. A szegényügyi bizottság. Elnöke : a közigazgatási tanácsos ; jegyzője : az I. aljegyző. Választott tagjai: dr. Antal Sándor, dr. Tanódy Márton, Bakcsy Gergely, Roóz Gyula, Litteczky Endre, Gönezy Antal, Kovács Ábrahám, Jankovics János, Bodnár György, dr. Boromisza Tibor, Unger István, Nagy József, Neuschloss Dezső, Gindl Antal, Rosenfeld Miksa, Schwartz Albert, Ekker János, Róth Lajos, Demkő Sándor, Franki Mihály, Kovács Lajos, Duszik Lajos. XVI. Vizárvédelmi bizottság. Elnöke : a polgármester ; jegyzője: az I. aljegyző; hivatalból tagjai: a közigazgatási tanácsos, a főmérnök, a tűzoltó főparancsnok. Választott tagjai: dr. Benedek József, Litteczky Endre, Pethő György, Kótay Pál, dr. Haraszthy Béla, dr. Muhy Zsigmond, turczi Papp János, Pap Kálmán, Thurner Albert, Steinberger Éliás, dr. Lénárd István, Kovács Abrahám, Flontás Döme, Reiter Mór, Szentiványi Károly, Bölönyi László, dr. Antal László, Asztalos József, Komáromy István, Horváth Bertalan, Mándy Bertalan, Neuschloss Dezső, Róth Lajos, Duszik Lajos, Lévay József, dr. Südy Tibor, Fógel Károly, Litteczky István. XV11. A közművelődési szakbizottság. Elnöke: a főjegyző; előadója és jegyzője: a tanácsjegyző. Tagjai: Thurner Albert, Bakcsy Gergely, dr. Kölcsey Ferencz, dr. Boromisza Tibor, Mertz József, Mándy Bertalan, Mátray Lajos, Pap Kálmán, Kovách Abrahám, Bodnár György, dr. Vajay Imre, dr. Lehojczky János, dr, Antal Sándor, Ferencz Ágoston, Gönezy Antal, dr. Tanódy Endre, Neuschloss Dezső, Figus Albert, dr. Papolczy Loránd, Kulcsár Lajos, Kovács Lajos, Duszik Lajos, dr. Nagy Vincze. XVili. A felső kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága. Elnöke : a polgármester; előadója : az intézet igazgatója. Választott tagjai: Bodnár György, dr. Kelemen Samu, Roóz Sámuel, dr. Keresztszeghy Lajos. Egy tagot küld a szatmári takarékpénztár-egyesület és egy tagot a szatmári kereskedelmi társulat, XIX. Az ipartanodái bizottság. Elnökét: a bizottság a maga kebeléből választja. Jegyzője : a II od aljegyző. Hivatalból tagjai: az iparos tanoncz iskkola igazgatója, az iparhatósági kiküldöttek és a tanítótestület képvisőlője. Választott tagjai : Ferencz Ágoston, Lévay József, Litteczky Endre Jankovits János, dr. Pap Zoltán, Szentiványi károly, Polyánszky Miklós, Csapó Lajos, Szabó Balázs, Vajnay Lajos, Bölönyi László. „HETI SZEMLE“ Adakuk a Sajtiak«! — + — Fillich. Ottó. 1873-1914. A halál angyala az idén nagyon korán kezdte meg pusztító útjáig az egyházmegyei papság sorában. Egy napon két paptársunkat veszítettük el. A vidéken'Pillich Ottó sárközi plébánost szólította magához az Ur jan. hó 8-án. Halála nem jött váratlanul, évek óta szenvedett aszmatikus betegségben, mely végre is megőrölte az alig 40 éves férfit. Korai halála részvétet kelt mindenki szivében, de különösen azokéban, akik közelebbről ismerték. Pillich Ottó őszinte, egyenes, természetes jellem volt mindvégig. — Kollégái becsülték, hívei szerették, mert tudott lelkesedni a szépért jóért és nemesért és tudott lelkesíteni. — Híveinek vezetésében, kötelességeinek teljesítésében pontos, lelkiismeretes volt. Különösen kitűnt a szónoklás terén, mely talentuma miatt a Szent-Alajos-Társu- latban már mint kispap 2 évig viselte az elnöki tisztet. Született 1873. augusztus 31-én Munkácson. Pappá szentelték 1896. junius 29-én. Káplán volt Vinnán, Tibán, Szinérváralján és Munkácson. 1901-től sárközi plébános. A szatmári esperesi kerület papsága a következő gyászjelentést’ adta ki : „A szatmári esperesi kerület papsága fájlalva a korai veszteséget, de Isten rendel kezésében alázatosan megnyugodva jelenti, hogy oltártestvére Pillich Ottó sárközi róm. kath. lelkész hosszas betegség türelmes elviselése és a súlyosan betegek javára rendelt szentség ájtatos fölvétele után 40 éves korá- han, pappá szenteltetésónek 18-adik évében folyó hó 8-adikán reggel 7 órakor Sárközön az Urban elhunyt. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 10 edikén fél 9 órakor mutattatik be érte a sárközi templomban. Ezt követi fél 10 órakor a temetési szertartás. Temetése f. hó 10-én, szombaton délelőtt volt a kerületi, vidéki papság, kegyúri család és híveinek osztatlan részvéte mellett. Temetés előtt a gyászmisét Veszprémi Sándor munkácsi esperes plébános mondta, a temetési szertartást Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki irodaigazgató végezte. Adjon a Mindenható különösen özvegy öreg édesanyjának erőt, vigasztalást e nehéz kereszt béketütő elviselésében, a megboldogultnak pedig örök nyugalmat.--- t --Sc hwegler Ferenc 1881—1914. Alig hántolták el a sárközi plébánost, a középponti papság szomorú kötelességet teljesített, midőn d. u. 3 órakor utolsó útjára kikisérte Schwegler Ferencz paptársát, tanitó- képző-intézeti tanárt. Halálának hire megdöbbentett mindenkit, fájdalmas könnyeket csalt a testvérek, rokonok, papság és ismerősök szemébe, mert ezúttal nem érett gyümölcsöt szakított le a halál, hanem fiatal életerősnek látszó bimbót, melynek czélja emberi számítás szerint a kinyílás, illatozás és gyümölccséérés. A jó Isten azonban másképen határozott. Magához vette, mert az övé volt, mert szerette s a mennyei koronára érdemesnek találta. És valóban Schwegler Ferencz kedves volt Isten és emberek előtt. Hivatásának élt és szelíd modorával mindenkit lebilincselt. Született 1881-ben Nagyszokondon,pappá szentelték 1903 ban, káplán volt Mezőteremen és Szatmár Németiben, 1907-től kezdve a ta- nitóképzőintézetben működött, mint tanár és lelkiigazgató. Rövid ideig betegeskedett, Orvosai májférget konstatáltak s azért felküldötték Budapestre, ahol megoperálták, de a szivgyön- geség miatt nem bírta ki a műtét utóhatásait. Holttestét Szatmár-Németibe szállították és a hidontuli temetőbe helyezték örök nyugalomra. Temetésén, melyet Szabó István prelátus- kanonok, egyházmegyei főtanfeliigyelő végzett, a tanintézetek testületileg megjelentek, továbbá a központi, vidéki papság s nagyszámú közönség. Tanítványai a sírnál megható gyászének kíséretében búcsúztak el szeretett tanáruktól. Kollégái a következő gyászjelentést adták ki. „A szatmár-németi kir. kath. tanítóképző intézet tanári testületé szomorodott szívvel, de Isten szent akaratában megnyugvó lélekkel tudatja, hogy szeretett kartársa Schwegler Ferencz szatmáregyházmegyei áldozópap, kir. kath. tanítóképző intézeti tanár, angyali türelemmel viselt rövid szenvedés után az egyház kegyszereivel megerősítve, munkás életének 33 ik, áldozópapságának 11-ik, tanárkodásának 7-ik évében az Urban csendesen elszenderedelt. Tanárkarunk a megboldogultban előzékeny finom lelkületű kollegát, a tanuló ifjúság őt leikéből szerető atyát és buzgó tudós tanárt, a kultúra serény, tevékeny munkást vesztett. Földi maradványait f. hó 10 én d. u. 3 órakor fogjuk a hidontuli temetőbe a feltámadásig nyugalomra helyezni s az engesztelő szent miseáldozatot f. hó 12-én az intézet kápolnájában fogjuk a Mindenhatónak bemutatni. Kollégáinak szeretete, tanítványainak buzgó imája és hálás könnyei kisérik utolsó útjára. Az Ur legyen igen nagy jutalma! Nyugodjék békében 1“ Kis oroszság. A közel 14 millió lélekre rugó kis- oroszság javarésze Oroszországban él. — De e nép messze belenyulik a monarchiába is. Mivel azonban a mi kis országunk túlnyomó része egyesült gkath. hitű, legalább azt hittük, hogy el vannak szigetelve az orosz beavatkozástól. így volt az Gácsországban, hol közel 3 millió, Bukovinában, hol 300 ezer kis orosz van. Magyar- országon pedig 400 ezer. Java része nálunk Máramarosban, Beregben lakik. (Más csoportjai Ungban, Sárosban, Ugocsában, Zemplénben, Szepesben.) A mi kis oroszaink szelid, béke- türő, jó, de kultiválatlan, együgyü nép. Szeretjük, mert történelmünk mondja, hogy II. Rákóczy Ferencz szabadságharczában a ku- rucokkal együtt küzdött. Azóta bizony két malomkő közé került. A mostoha földbirtokviszony és a szabadjára engedett korcsmauzsora közt. Csak a hazafias gör. kath. papságnak köszönhető, hogy teljesen el nem pusztult. Végre 1896 ban a millenium hatása alatt, Firczák püspök agitálására az érdekükben országos mozgalom indult meg. Ezt a mozgalmat támogatta a becsületes magyar sajtó is. A fellendülés, a hitelfogyasztási szövetkezetek hatása, a legelő-kérdések megoldása már-már felsegítette a mi oroszsá- gunkat. Most azonban más veszedelem húzódott hozzájuk — lopva. Régebben beszélik már, most aztán nyilvánvaló lett, hogy az orosz propaganda keze ott működik. Ez a kéz egyszerű favágókból szerzetesekké lett oroszokkal dolgozik köztük a vallás, a hitbeli térítés czimén. Dolgozik pénzzel, könyvekkel és összeköttetésekkel. A máramarosszigeti törvényszék előtt tárgyalják a hazaárulók pőrét. Mintegy 150 vádlott áll a bírák előtt, a kiknek vezetői, fő korifeuséi vallási tébolyt szimulálnak és égre-földre esküdöznek, tettük politikai jelentőségéről fogalmuk sem volt. A tárgyalás azonban már eddig is meggyőzte az országot, hogy igenis a tuiajdonképeni cél az orosz propaganda czélja. Az orosz terület megdolgozása — ellenünk. Az Ítéletet feszült figyelemmel várja az egész ország.