Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-04 / 5. szám
„HETI SZEMLE 5 Szatmár-Németi, 1914. február 4. gyár léleknek, a magyar jellegnek a táncban való megnyilatkozását megkapó hasonlatokkal rajzolta, színezte, rögzítette a hallgatóság lelke elé. Majd magával ragadva mindenkit egy magasabb, eszményibb, tiszt ultabb erkölcsi légkörbe vezette a hallgatóságát, mikor igy szólt: „Mig magyar leány és magyar ifjú tánczolni fognak, tánczukba bele viszik magyar szivük önzetlen melegét, tiszta érzelmét, magyar lelkűk nemes jellemét. Mert nemes szivből, nemes lélekből nem fakadhatnak nemtelen érzelmek — azért hiszem, hogy a magyar ifjúság a kufár érzéseket, ösztönös vágyakat tápláló, nemtelen, keresztény magyar jellegünkkel ellenkező érzelmeket kifejező tánczokat ráhagyja a kufár lelkekre, nemtelen szivekre !“ Szavaival a keresztény szellem térhódítását segítette elő az előadó az élet oly terén, melyet sokan a vallás tanaitól teljesen idegennek, a keresztény erkölcstől teljesen függetlennek szeretnek hirdetni. A közóhajnak vagyok tolmácsa, ha azt kívánom, bárcsak minél többször volna, alkalma a szigeti kath. társadalomnak Bodnár Gáspár szab'adelőadásaiból okulást, lelkesedést meríteni. Mint fénylő csóva az üstökös magvát, úgy követték Bodnár Gáspár szabadelőadását az Ízléssel összeállított műsor többi számai: Mihályi Juliska urhölgynek kifejlett technikával nagy értektudá-ssal, és hangterjedelemmel előadott énekdarabja: Mendelsohn: „Concert Aria“-ja: Dr. Kreszta Riza urhölgy az érzelmeket nagy kifejező erővel, kiváló preczizitással visszatükröztető szavalata, és Ferenczy Magda urhölgynek keresetlen közvetlenséggel, harmonikus kedvességgel előadott magánjelenete. Méltó befejezése volt a díszes műsornak a Irsa Béla zongora, Király Géza harmonium, s Kétszery Lajos és Sipos Géza hegedüjáté- kának összhangja, mely hü tolmácsolója volt a nagy mester kompozíciójának. Az élvezetös műsor után családias jel légii táncz volt befejezője a sikerült estélynek. B. K. Kitüntetés. Őfelsége a király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Szentpétery Endre kir. tanfelügyelőnek a királyi tanácsosi czimet és jelleget adományozta. A kitüntetés ezúttal a magyar nemzeti haladásnak, a hazai kultúra fejlesztésének egy igazán érdemekben dús harczosát érte, ki Beregvármegyében nevét és működését örök időkre emlékezetessé tette maradandó becsű kulturális alkotásai által. A jól megérdemelt kitüntetéshez őszinte szivből gratulálunk. A kath. Kör estélye. A munkácsi kath. Körben élet van. Ez az élet nem a munkát lanság keresésében áll, nem is az elért szép sikereken való csodálkozásokban merül ki, hanem a haladás jegyében törtet előre. Erről tanúskodik a múlt vasárnap tartott közgyűlése is, amely beszámoló volt a múlt évre és egyúttal alakuló az 1914. esztendőre. — Ott volt a városnak igazi értéke, a társadalomnak, a műveltségnek súlyt és tekintélyt kölcsönző tagjai mind. Az elnöklő Veszprémy esperes nagy gondolatokat tartalmazó beszéddel megnyitja az ülést, amelynek legkimagaslóbb pontja a különböző jelentések megtétele után az uj világi elnöknek megválasztása volt. A jelenvoltak, — hogy az eltávozott táblabiró helyébe méltó utódot kapjon — közfel kiál tással Munkácsnak egyik legtekintélyesebb tagját választották meg Dr. Nuszer Lajos igazgató főorvos személyében. A közóhajnak engedve és a beléje helyezett nagy bizalmat megköszönve az elnöki széket elfoglalja. Mielőtt azonban a gyűlés vezetését átvette volna szólásra emelkedett és olyan hitvallá sós beszédet, mondott, amely dicsőségére válik nemcsak neki, hanem bármilyen egyházi méltóságban levőnek is díszére 1 nne. Lelkesen ünnepelték a szónokot, a Kör világi elnökét és azután megválasztották a tisztikart, amelynek végeztével az elnök a tagok szives támogatását a jövőre is kéri. Kinevezés. Vaszócsik Erzsébet oki. tanítónő kineveztetett az alsókaraszlói népiskolához tanitónőnek. Hymen. Szilágyi Jenő derecskéi szol- gabiró eljegyezte Szeőke Etukát, Szeőke Sándor földbirtokos és neje Szegedi Ilona úrasszony leányát. — Biosánszki János mun- káes e. m. tanul mán z végzett papnövendók eljegyezte Mosolygó Erzsikét, Mosolygó Antal nyirgyulaji esperes-lekész leányát. Nagy tűz Lázáriban. Január 31-én éjjel Lázáriban Spiegel Ferencz nagybérlő tanyáján egy hatalmas lóhere kazal kigyu- ladt és teljesen elhamvadt. A kár mintegy 6—7 ezer korona, aminek egy része biztosítás utján megtérül. A csendőrség, miután erős a gyanú, hogy a tűz gyujtoga:ásból eredt, erélyes nyomozást indított. Gyászhirek. Rubletzky Miklósné, sz. Friedl Irén január hó 27-én elhunyt Nagykárolyban, életének 34-ik, boldog házasságának 14 ik évében hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után. — Özv. Leitner Károlyné, Kamaráth Mária úrnő f. hó 21 én 74-ik évében hosszas szenvedés után meghalt Nagybányán. Az elhunytban Leitner Emil kir. ügyész édesanyját gyászolja. — A csapi ref. egyháznak 39 éven át buzgón működő derék lelkipásztora, Bacs ksty Sámuel, eleiének hetvenegyedik, papságának negyvenhatodik és boldog házasságának negyvenötödik évében jan. 24 én meghalt. — Herczegh Jánosné szül. Nedermann Anna január hó 30 án, életének 19 ik évében Perecsenyben meghalt. — A beregi ref. egyházmegyének nagy gyásza van ; Sütő Kálmán munkácsi ref. lelkész, az egyházmegye nagyérdemű esperese, szerdán hosszas szenvedés után életének 78 ik évében az Urban el- szenderiilt Munkácson. A vasúti rablók áldozata. Részvétre méltó rejtélyes vasúti rablókaland áldozata lett a Szeged és Szabadka közt robogó vonat másodosztályú fülkéjében Szarka Elemér szobrászművész. A jeles fiatal szobrász épp a Balkánból érkezett hazafelé, ahol egy párisi művész megbízásából dolgozott hónapokig a lecsendesült harczterek színhelyein. A fiatal szobrászművész a szeged rókusi állomáson arra ébredt föl, valami érthetetlen nehéz ká- bultságából, hogy téli kabátját, pénztárezáját, összes ékszereit elrabolták, köztük ■ értékes briliáns gyűrűjét is lehúzták ujjáról. Rögtön tudatára ébredt a kinos lesújtó valónak, hogy vakmerő vasúti rablók áldozata, akik kloroformmal altatták el. Azonnal jelentést telt a szegedi rendőrségnek, ott azonban alaposan pórul járt. A rendőrség megindította ugyan a nyomozást, de a pénztelen, kiskabátban didergő művészt, beszállásolta a hajléktalanok menhelyére. Három teljes napig élt a men- hely csavargói közt, rántott levesen és ehetetlen kotyvalékon, mig Beregszászról megjött a távirat, hogy a művész előkelő erdélyi család sarja, akit a vármegye taníttatott ki külföldön szobrásznak, tehát bocsássák szabadon. Egy beregmegyei földbirtokos pedig táviratilag háromszáz koronát küldött a bajba jutott művésznek. Szarka Elemér azonnal téli kabátot és egyéb hiányzó holmit vásárolt be magának. Azután igazi bohém módra búcsúzott el a várostól. Elegánsan felöltözve beállított a menhelyre, megemelte kalapját és igy köszöntötte a szomorú ház lakóit: — Magamat ajánlom hajléktalan urak ! Köszönöm a szives látást és a czimboraságot, mert szenvedésem napjaiban jóakaratot csak önöknél tapasztaltam. A rendőrséghez föl se ment. Szegeden nagyon löstelik az esetet, főleg ezt a szatirikus bucsuvételt. Felfüggesztett járásbiró. A debre- czeni királyi Ítélőtábla Balás Zoltán fehér- gyarmati vezető járásbirót több szabálytalanság miatt felfüggesztvén állásától, utasította őt, hogy hivatalát adja át Szögyéni Gyula járásbirónak. Esküvő. Dr. Újhelyi Sándor máv. fogalmazó febr. hó 3-án vezette oltárhoz az ungvári székesegyházban Popovics Elza ur- leányt, Popovics Miklós ny. táblabiró leányát. — Pecsők Lajos budapesti műszaki tisztviselő január hó 29 án vezette oltárhoz Szkodzinszky Ilonát az ungvári róm. katholikus templomban. Egyuől-másröl. A férjek kedvencz étele. Minden jó feleségnek az a törekvése, hogy az ura szája ize szerint főzzön. Ezt nem csupán a gyengédség diktálja igy, hanem az asszonyi okosság is, mert hiszen egy jó ebéd után olyan könnyű a jóllakott férjuramat a kisujja körül csavargatni. Nagyon természetes tehát, hogy minden háznál van legalább egy olyan étéi, melyet a házigazda kedvéért megkülönböztetett gondossággal sütnek-főz- nek. A „Háztartás“, Kürthy Emilné rendkívül, népszerű lapja, ezeket a „remekbe készült“ kedvencz ételeket óhajtja olvasói tanulságára is összegyűjteni s ez okból pályázatot hirdet a „férjek kedvencz ételé“-t ismertető kipróbált pontosan irt reczeptjére. Lehetnek leves-, előétel , főzelék-, sült-, kelt-, tészta-, sütemény stb. reczeptek és nagyon természetesen nemcsak a férjek, hanem a papák-, bátyák-, vőlegények ízlésének is szabad kifejezésre jutnia. Erős József, a Háztartás áldozatkész kiadótulajdonosa a következő dijakat tűzte ki a legizletesebb receptek jutalmazására: I. dij: Egy ezüst, dísztárgy 80 korona értékben. II. dij: Egy tölcsérnélküli grammophon 40 legújabb lemezzel. III. dij: Egy teljes pipereasztal — felszerelés. IV. dij: Egy finom divatos selyemblúz V. dij : 20 kötet, könyv. A pályamunkák 1914. márczius 30-ig a „Háztartás“ kiadóhivatalához - Budapest II., Margit-körut 5/B. küldendők. Az eredményt annak idején teszik közzé s a dijat nyertekkel együtt folytatólagosan, a jónak talált többi reczeptek is közöltetni fognak. A „Háztartás“ előfizetési ára félévre 6 korona. Félévi előfizetésnél díjtalanul adjuk Kürthy Emilné most megjelent pompás 20 háztartási könyvét. Mutatószám ingyen. Leány kérés a regényekben. Különös ötlete támadt a minap egy német regényírónak. Egymásután száz kiváló iró regényét olvasta el és mindegyikben a leánykérés módja után kutatva, ezen az alapon érdekes kimutatást állított egybe. Ezen kimutatás szerint 100 kérő közül 81 kijelentette, hogy szive választottja nélkül nem tud élni, 72 az „imádott“ kacsóit ragadta meg, 26 átölelte „őt“, 25-en teljesen nyugodtan ülve maradtak, amikor a nagy kérdést intézték szerelmesükhöz, hárman pedig térden állva várták a „boldogító igent“. 32 esetben a kérő ajkon‘csókolta imá- dottját, tizen a haját csókolgatták, ketten a leány kezeire nyomtak csókot, hárman a szemöldökökre, egy az orra csókolt, egy kérő pedig csak a levegőben czuppantott egyet. A száz kérő közül tiz érzelmeinek súlya alatt nyögvén, beszélni sem tudott, amikor „ő“ a boldogító igent súgta, kilenczen teljesen önkívületi állapotban jelentették ki, hogy ők a világ legboldogabb emberei, ketten pedig valóságos „isteneknek képzelték“ magukat. És a nők? Száz közül nyolczvanhét már régen várta azt a pillanatot, hatvannyolczan a kérő keblére, tizenketten pedig „férfias vállára“ borultak, egy elájult és tizenegyen az „imádott“ nyaka köré fonták karjaikat, hetvenkét szempár „tüzes szerelemről“ tett tanúbizonyságot, hét leánynak a szeme könybelábadt, negyvennégyen hangosan sirvafakadtak, huszonheten a kezükben volt virágokat szabták el, tizenketten kezükbe temették arczukat, egy határozottan tiltakozott az ellen, hogy a férfi megcsókolja, hatan ráborultak kérőjükre és összevissza csókolták, kilenczen kirohantak a szobából és öt hölgyen hisztériás roham tört ki; hárman elhalványodtak, tizen- nyolezan elpirultak, egy nő triisszentett és hárman imádkozni kezdtek. * Ajánljuk mindkét félnek, hogy a többi között ez utolsó soha el ne maradjon, mert hasztalan az ember iparkodása . . . Szerk. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NY0MTAT- VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAP- ^ HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ ^ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR^ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ.
