Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-04 / 44. szám

Szatmár-Nómeti 1914. november 4. HETI SZEMLE 5 Tannitók utazási kedvezménye. A magy. kir. államvasutak uj utasítása azt a fontos újítást, tartalmazza, hogy 1915. évi ja­nuár hó 1-től kezdve a féljegy kedvezmény­nek arczképes igazolvány alapján való meg­váltása nemcsak az állami tisztviselőkre, — hanem azok családtagjaira (feleség és 10 éven felüli gyermekek) is kötelező lesz. Az állami tanszemélyzei ezen utazási kedvezmény tekin­tetében az állami tisztviselőkkel egyenlő el­bírálás alá esik, A felekezeti stb. iskolák és ovodák közül csak a nyilvánossági joggal felruházott iskolák ovodák tanszemélyzete bir igényjogosultsággal, de csak tényleges szolgálatuk alatt és csak saját személyükre nézve. Az arczképes igazolványok kiállítását, illetve a következő évre való érvényesítését lehetőleg már október hó folyamán kell ké­relmezni, mert a kiállító hivatalok csak úgy lesznek azon helyzetben, hogy a munkator­lódást az év végén elkerülvén az összes igény- jogosutaknak igazolványait 1915. január hó 1-ig kézhez juttassák. Az igényjogosultságot a kir. tknfelügyelőség igazolja. A vasúti menetrend javul. A Máv. közli, hogy nov. 1-től kezdve a Szatmár— Mátészalka—Nyíregyháza közti vonalon a rendes menetrend szerinti közlekedés hely­reál lőtt, Orvosokat és ápolónőket keres a belügyminisztérium. A belügyminiszter ál­tal Losonczon, Zsolnán, Trencsénben, Nyit- rán, Beszterczebányán, Sátoraljaújhelyen, Kas­sán, Miskölczon, Debreczenben, Rózsahegyen és Munkáczon létesített megfigyelő kórhá­zakhoz nagyobbszámu örvösre van szükség. Az orvosokat, a mennyiben nem helyben laknak, útiköltségen és ellátáson kívül 30 korona napipijjal alkalmazzák. Jelentkezni a belügyminisztérium kórházi osztályán lehet. Ugyanezekhez a kórházakhoz hónaponkint 50 korona díjjal és teljes ellátással ápolónő­ket is keresnek, akik szintén a belügymi­nisztérium kórházi osztályán jelentkezzenek. Kívánatra a legnagyobb készséggel küldünk 2—3 mutatványszámot azoknak, a kik ezen óhajukat velünk közölni szívesek. Lapunk hétről-hétre nagyobb és nagyobb körben kelt érdeklődést. Egyes számokat is hétről-hétre sokan keresnek kiadóhivatalunk­ban. (Pázmény-sajtó, Iskolaköz.) Hány pap szolgál a háborúban? A háború elején a tábori lelkészi kar a be­hívott tartalékos papokkal együtt körülbelül 900 volt. Legutóbb a behívót, papok száma meghaladta az 1100-at. A kórházakban tel­jesítendő szolgálatra nap-nap után történnek újabb behívások. Fddig több megsebesült né­hány fogoly lett. Haláleset szintén előfordult már. Leszálitották a rátát. Az osztrák- Magyar Bank a kamatlábat 6 százalékról 5 és fél százalékra szállította le. A szatmárnémeti katonai megfi­gyelő állomás vezetésével a in. kir belügy­miniszter ideiglenesen Csaba Adorján főis­pánt bizta meg. Ez is valami. Egy kis változás a kocs­mai életben. A belügyminiszter ugyanis el­rendelte, hogy a vidéki városokban az ujon- czok bevonulása alkalmával az italméréseket vasárnap délután hat órától hétfő reggel nyolcz óráig tartsák zárva s ezen idő alatt szeszes italokat nem szabad kimérni. Ezt az intézkedést bár ideiglenes jellegű is, örömmel üdvözöljük, nem csak azért, mert benne a mi törekvéseink igazolását, győzőimét látjuk, hanem azért is mert ez a belügyminiszteri intézkedés azt is bizonyítja, hogy illetékes helyen is honorálják már a mozgalomban jelentkező nagy országos közérdeket. Havonkint lehet fizetni a lakbért. A kormány nevében gróf Tisza István mi­niszterelnök a hivatalos lap mai számában 7968—1914. M. E. szám alatt újabb rende­letet adott ki a moratoratorium rendelkezésé­nek megváltoztatásáról. Az ájabb rendelet fő­leg a lakbérek kifizetésére vonatkozik és ki­mondja, hogy „lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi reudelet fennállá­sának ideje alatt a részére szerződésben, sza­bályrendeletben, vagy más jogszabályban biz- tott, azt a jogot, hogy a bér nem fizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse heti vagy havi bérletnél egyáltalán nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak mo­ratorium alá nem eső bér nem fizetése oká­ból és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja ha a bérlő a bérösszegnek egy egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti“ A rendelet szerint tehát heti vagy havi bérleteknél rendkívüli felmondás, illetve a szerződés felbontása meg nem történhetik, hosszabb bérletknél pedig a lakó ezentúl havonkint is fizetheti a bért, de a havi részleteket legkésőbb minden hó ötödik napjáig megfizetni tartozik. Ez a ren­delkezés nem vonatkozik azokra, akik szol­gálati helyükön lakbérben részesülnek. Fő­bérlet esetében a bér nem fizetése okából a főbrélővel kötött szerződést nem lehet meg­szüntetni, ha a főbérlő kimutatja, hogy az ö bérlői moratorium következtében neki sem fizettek lakbért. Burgonyát vesz Nagyvárad városa, Nagyvárad város tanácsának minapi ülésén. Komlóssy József előterjesztette, hogy több vaggon burgonyára ajánlat érkezett Nagyvá­rad városához, métermázsánkint 7 korona árért. A város tanácsa megbízta Komlóssy József gazdasági tanácsost, hogy a város ré­szére vásárolja meg a burgonyát és raktá- roztassa el. — Egyúttal felkérte a tanács a polgármestert, hogy az élelmi szerek árának hatósági megállapítására kért engedély meg­adását sürgesse meg a miniszternél, mert enélkül semmit sem tehet a város az élelmi­szer uzsora és drágaság ellen. (íme ez is egy eszme . . a télire való előkészüléshez) Szerk. Jótékonyczélu magyar állami sors­játék. O cs. és királyi Felségének legfelső elhatározása alapján a budapesti m. kir. lot- tojövedéki igazgatóság minden másfél évben jótékonyczélu állami sorsjátékot rendez, mely- uek tiszta jövedelmét közhasznú és jótékony czélokra fordítják. Az utolsó 10 államsors­játék jövedelméből csaknem 200 közhasznú és jótékonyczélu iniézmény részesült 10—30 ezer K, sőt az utóbbi sorsjátékoknál 60 ezer korona segélyben. Ilyenek voltak a külöm- bözó köz- és gyermek-kórházak, árva- és sze- retetházak, siketnémák és vakok intézetei, népkonyhák és fehórkereszt egyletek, mentők egyesülete, jótékony nőegyletek, különféle segélyző egyletek, szanatóriumok, poliklinikai és más hasonló jótékonyczélu egyletek és közhasznú intézetek, melyeknek sokszor e játnlékok adták meg az első létalapot. A bu­dapesti m. kir. lottojövedéki igazgatóság je­lenleg XXXI-ik állami sorsjátékot rendezi 475.000 K. készzénz nyereménnyel. A főnye­remény 200 000 K. és még 14‘884 nyeremény van 30.000, 20.000, 10.000, 5000, Í000, 500 stb nyereményekkel. Az összes nyereménye­ket készpénzben fizetik ki. A sorsjegy rop­pant olcsósága és a sok nyerési esély folytán a köz javára működő emberbaráti intézmé­nyek érdekében fehivjuk tisztelt olvasóinkat a jelenleg rendezés alatt álló XXXI-ik jóté­konyczélu állami sorsjáték támogatására. A húzást visszavonhatatlannl f. é. december hó 9-én a lottojövedéki igazgatóság (Budapest, IX., Vámpalota) tartja meg. Az említett igaz­gatóság kívánatra bárkinek díjtalanul és por­tómentesen küldi ezen sorsjáték részletes játéktervét. Gróf Tisza István levele a munká­csi és eperjesi g. kath. püspökökhöz. A miniszterelnök felvidéki utjából hazatérvén, múlt hó 30 án hosszabb levelet intézett az eperjesi és munkácsi g. kath. püspökökhöz. Megállapítja, hogy az orosz betörés által érintett vidékek egész g. kath. papsága kivé­tel nélkül kifogástalan hazafias magatartást tanúsított és amennyiben egyes katonák és rendőri közegek könnyelműen hitelt adva nyomorult deuncziáns besugásoknak, eljárást indítottak egyes lelkészek ellen, ő, a minisz­terelnök, ha nem is voltak nagyszámuak ezek az esetek és ha némi enyhitő körülmé­nyül szolgálhat is a háborús veszedelem, — sajnálja ezeket az eseteket és kijelenti, hogy a tudomására jött ügyekben megtett mindent, ami törvényes hatáskörében áll, készséggel el fog járni azok ellen, akiket felelősség ter­hel valamely e téren elkövetett mulasztásért, vagy hibáért. Ezután vázolja, hogy a felvi­déki ruthén köznép az oroszok által félreve­zettetvén, részt vett az oroszokkal együtt az fosztogatásban; de nem hazaárulás, hanem lelki elmaradottság és elvadultság olyan je­lenségei ezek, melyek nemcsak megtorlást, hanem állami és társadalmi részről anyagi és lelki épitő munkát kívánnak. Végül kéri a püspököket, hívják fel papságukat, hogy velük együtt támogassák a kormányt a ruthén nép helyes utravezetésében. A máramarosszigeti jogakadémiá­ban a rendes előadásokra való beiratás fo­lyamatban van. Tanító választás Mezőterem község Gyetkó Györgyöt szótöbbséggel róm. kath. tanítónak megválasztotta. Vármegyei közgyűlés lesz novem­berben. Erre vonatkozóan az alispán a héten a következő értesítést adta ki: Az 1883: XV. t-cz. 10. § a értelmében értesítem a tör­vényhatósági bizottság t. tagjait, hogy f. év november hó második felében tartandó ren­des közgyűlésen — amelyen az 1915. évi háztartási költségvetés is tárgyaltatni fog — az 1915. évre a következő véi megyei pótadók kivetésére fogok előterjesztés tenni: Vjo/o közművelődési czélokra. IV20/0 vasuthozzájá- rulási czélokra felvett kölcsön törlesztésére. 172*Vo különféle czélokra felvett kölcsön tör­lesztésére. 174% tisztviselői nyugdíjalapra. 3°/0 rendkívüli hozzájárulás a tisztviselői nyugdíjalaphoz. l°/0 az elhagyott gyermekek segélyalapjára. Nagykároly, 1914. október 27. Hazaffas üdvözlettel; llosvay Aladár alispán. Elfogták a két utolsó kozákot is. Minap a Máramarossziget felől jövő vonattal két fogoly orosz katonát szállítottak Debre- czenbe. Mindakettőt a máramarosi bércze- között fogták el. Kozákok voltak, akik elka­landoztak csapatuktól és kissé későn akartak társaikhoz csatlakozni. A két kozáknak igen viszontagságos napjai voltak. Mikor elhagy­ták csapatukat, azzal mentek el, hogy zsák­mányolnak. Több máramarosi faluban ijeszt­gették a lakosságot, közben azonban elfogyott a lőszerük. Az egyik faluban tudták meg, hogy az orosz seregeket már régen kiverték az országból. A két kozák erre napokon át erdőségekben bujkált és vad gyümölcsön élt. Végül is elviselhetetlenné vált éhségük ős éjnek idején kenyeret kértek az egyik falu­ban. Lovaikat adták cserébe a kenyérért és aztán gyalog vágtak neki az országúinak. Ott fogták el őket a csendőrök. Folyton azt hajtogatták, hogy szeretnének visszamenni az ezredükhöz, mert nagy bajuk lesz az el­maradás miatt. Debreczenből az egyik dunán­túli fogolytáborba vitték őket. Kivégezték máramarosi árulókat. A múlt héten Mármaros utczáin a következő ítéletet hirdették ki, illetőleg „plakátirozták. — Helyőrségi Bírósági ítélet, O cs. és apos­toli Király Felsége nevében! A nagybocskói helyőrségi bíróság 1914. október hó 12-én a következő Ítéletet hozta: Podmaliuvszki Mi­hály, a Demeter fia, 48 éves gör. kath., nős, Podmaliuvszki Misztó, a Demeter fia, 48 éves, gör. kath., nős és Brytaniuk Mihály, a Mihály fia, 50 éves, gör. kath., nős, mind­hárman kisbocskói lakosok, bűnösöknek ta­láltattak a hadsereg ellen elkövetett azon bűncselekményük által, hogy az ellenséges csapatoknak Máramarosszigetről Nagybocskón át történt visszavonulása alkalmával az ellen­séges csapatoknak vezetőkiil szolgáltak és azokat a községből kivezették. Podmaliuszki Mihály és Misztó még azáltal is, hogy az ellenségnek a szekerészét részére kijelölt he­lyeket megmutatták és ennélfogva oly bűn­cselekményt követtek el, miáltal saját had­seregünk operáczióira vonatkozólag nagy hát­rányt szenvedett és az ellenségnek nagy előny nyujtatott. A három nevezett ezen bűn­cselekményük miatt kötél általi halállal bűn­tetteinek. Nagybocskó, 1914. október 12. Helybenhagyatik és végrehajtandó! Gróf Attems, táborszernagy. Kihirdettetett és vég­rehajtatott Nagybocskón, 1914. évi október 12-én. Ezen bírósági ítélet falragaszok utján a város közönségének tudomásul adni rendel­tetik. Ibrányi György, rendőrkapitány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom