Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-28 / 43. szám

4

HETI SZEMLE"

Szatmár-Németi 1914. október 28.

sen csalódik. Gyorsan fel tudott melegedni. Társaságba vegyült és akkor meleg források fakadtak lelkében. Tele volt egész lénye derűvel, szikrázó, humorral, sőt nem egyszer metsző humorral. Igazságos ember. Hü barát, megbízható, alkuvást nem ismerő erős jellem. A ki nem félt az igazmondástól, ha azt az igazság követelte. És azért kartársaival mindig harmóniában tudott maradni. Mert gyöngédséget, méltányosságot és előzékenységet hordozott nemes lelkében. Nem volt tuczat ember. Kiválóságai őt a jelesebbekhez emelte. Tanítványait szerette. Nyu- gödt temperamentuma, hivatásának átérzése, kötelességtudása kisérték tanitói pályáján. Egyik volt tanítványa beszéli, hogy a különben csöndes, mérsékelt kedvű ember a történeti órákon felhevült. Lelkesedése izzóvá lett és szemeiben a honszeretet lángja lobogott. Pozitív, erős hite volt, mellyel sohasem dicsékedett. Árulgatni nem szerete. De ha arról volt szó, hogy azt védelmezze vagy megvallja: perezre sem késedelmeskedett hitvallásával.

Szép, tágas perspektívákkal rendelkezett. A világfolyását a józan, megszürődött férfiúnak szögéből nézte és Ítélte .meg. A keresztény világnézetnek szögéből. És e kon- fessziójából egy parányit sem engedett. Szerette a virágot, a mi lelkének gyöngédségét mutatta. Valamint baráti érzelmeiben

is figyelmes és előzékeny tudott lenni.

*

. Utoljára a csapatjában láttam, mikor a hareztérre való vonulása előtt gyakorlatozásból hazafelé tértek. Meglátott. A csapatból felém intett. És azzal a mosolygással váltotta ki lelke akkori világát, a mivel ő ojy sokat, érthetőt tudott mindig mondani. Én is intettem és mosolyogtam felé. És olyan sejtelmek rejtőztek lelkembe, a miket legyőzni alig bírtam. „Látlak-e vagy sohasem ?“

És nem látom, nem látjuk többé szép férfias, alakját.

Ő hős lett. Nem csak azért, mert úgy harczolt. mint a hősök harczolnak. De mert hősiesen meg is halt. A hazáért. A nemzetért, melyet leikéből szeretett. Melyért velem együtt való beszélgetésünkkor oly sokszor aggódtunk.

Mondják, hogy a csendes temperamen- tumu ember — egész az izzó, forró mámorig fel tudott hevülni a csataterén. Merész volt egész a lélegzetet elfojtó vakmerőségig. Ennek a • merészségnek köszöni közvetlen halálát is.

Ö tehát nem jő vissza hozzánk. Ott nyugszik idegen földön. Közös sírban, mint annyi száz. De ő mégis itt lesz velünk, közöttünk. Itt maradt jó szelleme. Az intézetben, a hol becsületet szerzett. A kartársaknak, az ifjúságnak, barátainak, családjának, árván maradt kis leányának szép és dicső emlékezetében. Mert nem halhat meg az, a

ki a hazáért hal meg. (br.)

*

*

A család következőkép jelenti a hős halált.;

Özv. Pintz Mátyásné, szül. Dóka Mária a maga és kisleánya Évike, valamint az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal és megtört szívvel, de a jóságos Ég szent akaratában való megnyugvással tudatja, hogy forrón szeretett férje Pintz Mátyás szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumi tanár, a 12. honvéd gyalogezred Népfelkelő tartalékos hadnagya a déli hareztéren szeretett hazájáért hősiesen küzdve folyó évi október hó 2-án, reményekben gazdag életének 35., boldog házasságának o. évében hat ellenséges golyótól találva hősi halált halt. A drága halott földi maradványai ellenséges területen közös sírban hantoltattak el. Nemes lelkének üdvösségéért az engesztelő szentmise-áldozatot folyó évi október hó 26.-án mutattuk be az Urnák a németperegi plébánia templomban. Németpereg, (Arad vm.) 1914. október hó 23. Az Ur angyala őrizze távolban nyugvó drága hamvait!

A tanári kar jelentése:

A szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium tanárkara szemében könnyel, szivében meg- illetődéssel adja tudtul, hogy szeretett kartársa Pintz Mátyás főgimnázíumi rendes tanár, a 12. honvéd-gyalogezred tartalékos hadnagya, élete 34. évében, 1914. október hó 2-án a déli harezmezőn hat golyótól találva hősi halált halt a hazáért. Leikéért az engesztelő szentmise-áldozatot október hó 26-án reggel fél 8 órakor mutattuk be a Kálvárián. A nemzetünkért életét, vérét adó kartárs emlékét, a ki hót esztendőn át szolgálta tudással, szívvel és lélekkel mint tenár a haza közoktatásügyét, fájó emlékezéssel őrizzük szivünkben. A boldog föltámadásig nyugodjék békében !

Imádkozik a király. A királyról a háború első napjaiban egy szép fényképfelvétel készült, amely az uralkodót abban a helyzetben ábrázolja, amint a nagy idők küszöbén népeiért seregei győzelmeiért mély áhítattal fohászkodik. A kép már az első látásra meghatott érzést vált ki a nézőből: a patriarcha-ki- rály imádsága önkéntelen áhítatot ébreszt népei lelkéhen is. Mi vezérczikkben méltattuk már e hó elején. Az imádkozó király képe nagyon népszerű lett, sok példányban forog már közkézen. Az osztrák Vörös Kereszt sok éze'r példányban sokszorosította és egy hangulatos versszöveggel terjeszti. Most a képet sokszorosítani fogják magyar szöveggel is, amely sikerült fordításban a következőképpen hangzik:

Seregek Istene !

Te ki látsz szivembe,

Tudod, hogy nem én akartam,

Háborút nem én okoztam,

Hős népemért dobog szivem Te tudod azt én Istenem !

De ha itt van fejünk feletti,

S kerülnünk ki már nem lehet,

Csak arra kérünk. Istenünk,

Segíts bennünket kíizdenünk,

Hogy győztesen a tűzön át,

Védjük a drága, szent hazát!

Mindenszentek napját ünnepli az

egyház nov. 1-ső napján. Következő napon halottaink lelkíüdvét munkálja. Gyönyörű, fenséges lelki szövetségnek, természetfölötti életnek szüvetség-ünnepköre ez a két nap. Osz- szeborulnak a vitézkedő, a szenvedő és diadalmas egyháznak tagjai, hogy a kegyelemnek, a megbocsátásnak, a könyörületnek, az emlékezetnek, a segíteni tudásnak és akarásnak cselekedeteit áldások forrásává tegyék. A szenteket kéri a vitézkedő egyháznak tagjai, hogy együttesen segítsenek a szenvedő lelkeken. Istennél, azokért, a kik lelkűk megtisztításáig epedVe várják a dicsőséges egyházba való jutásukat. Az egyháznak ősi hite, a kinyilatkoztatásnak és emberi észnek, szívnek parancsa, hogy üdvösséges cselekedeteket végezzünk. És szent, üdvösséges gondolat a halottakért imádkozni, hogy bűneiktől feloldoztassanak.

Az Oltáregyesület köréből, November 1-én vasárnap, (a hónap első vasárnapján) szentségimádás lesz a zárda-templomban. Reggel 8 órakor szent mise. D. u. 5 órakor könyörgés és szent beszéd. Jöjjetek mindannyian, a kik értitek, mit tesz a hazáért meghalni. Jöjjetek és imádkozzatok, imádjátok az Oltáriszentségben élő Megváltót, a ki az egész emberiségért életét adta. Áldozzatok a mi hőseink lelki üdvösségéért, hogy miként itt hősiesen haltak meg, úgy vitézkedjenek ott fenn a dicső hazában is. A tagok szorgalmasan munkálkodnak s móst rajta vannak, hogy a sírok pompája helyébe ... az áldozatos lelkeket nyerjék meg a jótékonyságnak.

A hath, egyház és a háború.

Fővárosi forrásból most már mint befejezett tényt közölhetjük, hogy a magyar püspöki kar három milliót ad a hadi pénztárnak, melyhez maga a szatmári püspök pl. 100 ezer koronával, a szatmári káptalan 30 ezer koronával járul. Most egyelőre ennyit Írhatunk e tárgyban.

Hogy ünnepeljük meg a halottak napját ? Erre a kérdésre már e hónak elején igy feleltünk : Halottak napja ... ez a nemzeti nagy halottak napja, amilyan oh be régen nem volt a magyar nemzetnek, még

csak integet felénk. És ime, a lelkek már is rágondoltak. Vele foglalkoznak. Buzgóbban és sokszorosan többet kell most imádkozni a magyar népnek. A mi imádságunk legyen középpontja, lelke és egész mivolta .ennek a nemzeti nagy emlékezezetnek ... És ... és a fényt, a drága koszorúkat, a sírokra öntött pazar költekezéseinket . . . ajánljuk fel a mi sebesültjeink javára. A sírokon egy kis mécses, lelkűnkben mélységes, buzgó imádság és a jótékonyság parázsának forrása . . . ezek legyenek, ne csak jelszavaink, de a halottakért való üdvösséges cselekedetünk is. E sorainkat igen sok vidéki lap átvette és felvetett eszménket magáévá tette. Azóta cselekedetekben is nyilvánult az eszmének pártolása. Több ily jótékonyságról tudunk a hozzánk érkezett tudósításokból. Egy ily jótékonyságot, mint kiváló, követésre méltó példát leszögezünk. Szabó István prelátns kanonok az oltáregyesület elnökének következő sorokat Írja: „Á mit kedves halottaimnak tartozó kegyeletem adójából elvonok, az ide mellékelt 100 koronát harezoló katonáink egyik nagy szükségére ajánlom fel s küldöm az Oltáregyesületnek melegítő ruhnemüek készítéséhez szükséges anyag beszerzésére.“ Ily jótékony adományokat lapunk kiadóhivatala (Pázmány-sajtó) is elfogad és szívesen juttatja rendelkezési helyére.

Requiem Pintz Mátyásért. A kir.

kath. főgimnázium tanári kara és ifjúsága, kegyelettel áldozott az elhunyt kartárs illetőleg t'anár emlékének. E hó 26-án V28 órakor gyászmisét mondott lelkiüdvéért Varjas Endre hittanár. Ugyanakkor egyik mellékoltárnál csendes szent misét ajánlott fel egy másik pap tanár. Mise alatt sokan járultak a sz. áldozáshoz, melyet ugyancsak érte ajánlottak fel.

Mindenszentek ünnepe és Halottak napja. A székesegyház műkedvelői énekkar Sepsy Márton karnagy vezetése mellett f. é. nov

1- én délelőtt a 9 órai nagymisén a következő egyházi énekeket adja elő. Introitus: Gaudeamus es Communio : Beati mundo eorde cho- ralisok orgonakkisérettel. Graduate : Leitner, Ti- mete Dominum. Offertorium : Leitnér Justorum animae. 4 szólamu a cappella vegyeskarok. Goller : Missa in hon. B M V. de Loreto. — Nov.

2- án.( Halottak napján Goller Requimje. P. L.

Vaskereszt — egy jezsuitának.

Kölnből jelentik: P Seiler Gyula jézustársasági atyát, aki Belgiumban mint német tábori lelkész szolgál, Vilmos császár a Vaskereszt renddel tüntette ki.

Tisza István Szatmáron. A miniszterelnök és b. Ghilhányi Imre földmivelésügyi minisztert várta Szaimár tegnap egész nap. Tisza ugyanis Ung, Bereg és Mármarosban körutat tesz automobilon. Este fél 7 órakor érkezett. Rövid tárgyalások után tovább utazott.

Egyházi beszédet mondanak. Növi 1-én 7 ó. sz. mise után Benkö József, apátkanonok plébános prédikál, a 9 órai sz. mise után Tóth József képz. tanár ; este 6 órakor dr. Scheffler János tanulmányi felügyelő theol. ta'nár ; nov. 2 án a temetőben V26 órakor Sepsy Márton s. lelkész.

Egy irgalmas nővér halála A következő jelentést kaptuk : Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtársnőnket Gyurovits M. Pulchéria fogadalmas nénét életének 71. évében a paulai szent Vincéről nevezett ir galmas-nénék társaságából az 1914. évi okt. 19-én este 10 órakor Esztergomban kiszóli- tani, miután szent hivatásában Istennek 41 évig hűségesen szolgált. A temetés október hó 21-én d. u. 3 órakor volt. Ajánljuk lelkét ájtatos imáinkba! Szatmár-Németi, 1914. október 23. Nyugodjék békében 1 Az elöljáróság.

Az ötödik gyalogezred hősei. Ki

ne emlékeznék városunkban arra a napra, mikor a mi hőseink, az ötödik gy-ezredbeli a Deák téren esküt tettek, hogy ezt a hazát vérük hullásával, életük feláldozásával védeni fogják. Az eskü szentségéhez híven teljesítették is azóta a mi katonáink nagy kötelességüket.. Vérük hullott. Életüket áldozták fel sokan. És sebeket kapnak hazánknak nemzetünknek védelmében. A legújabban érkezett veszteségi kimutatás hozza a hősök ne-