Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-16 / 37. szám
2 A Te Deumot megelőző nap estéjén, az angyali üdvözletre hivó harangozás után negyed óráig az összes harangok szóljanak. Szatmár-Németi, 1914. szeptember hó 4.-én. Tibor, püspök. Erkölcsi erők harcza. Irta : Apponyi 'Albert gróf. Kaulbaehnak van egy hires képe a müncheni képtárban; Attilla és Aetius harczát ábrázolja a katalauni mezőkön. A kép nekünk kettős küzdelmet mutat. Az egyik a földön foly a dulakodó seregek közt; a másik a felhőkben a harczolók szellemei közt. Az utóbbi dönti el az előbbit. Ez a kép jut eszembe, midőn a mai világháború eseményeit szemlélem ; s amit a kép nekem azokról mond, azt akarom én is itt elmondani. Nem fejtem ki ügyünk igazságát; nem ismétlem mint kéoyszeritett minket harczra az ellenünk szervezett, orgyilkosággal tarkított alattomos támadás; azt sem magyarázom, hogy ennek a támadásnak Oroszország a tulajdonképeni gazdája; azoknak a nyugati kulturnemzeteknek szégyenét sem leplezem le ismét, melyek egész hatalmukkal a bűnszövetségbe beléptek. Én ma csak magát a harczot nézem, annak bámulatos lefolyását, győzelmet Ígérő győzelmeit. És akkor Kaulbach hires festményére gondolok és odanézek az eszmék világába; ott keresem e küzdő felek benső valóját; ott látom az erkölcsi erőknek azt a mérkőzését, amely a földön vívott harczot eldönti; és reményt és bizalmat meritek a látásból. Mert mit is látok ott ? Fölscáll oda ősz uralkodónk szózata, a ki a nagy döntés pillanatában Isten előtt lelkiismeretét vizsgálja s akkor hívja föl népeit a harczra, mikor annak igazságos voltáról meggyőződött; mikor érzi, hogy elhatározásával Isten itélőszéke elé léphet, Isten segítségét tiszta lélekkel kérheti. S fölszáll oda a németek hatalmas császárjának szava, a ki alázattal meghajtja diadalmas zászlóit a Mindenható előtt. Neki adva minden dicsőséget tőle várva minden sikert. S ha nézem e két szövetséges hatalom belső életének megnyila változást. Jobban lesz. Megsegíti a jó Isten. — Talán az orosz sebesült is igy fekszik, szóltam, a kit maga tett harczképtelenné. — Nem tudom, uram. Ellenséget sem láttam. Csak tüzeltünk, lőttünk az adott irányban. Egy fiatal huszár a szekrényéből bak- kancsát huzza ki. Mosolyogva mutatja. A bakkancs fején egy, csak ügyeletesebb megfigyelésre látható kerek lyuk van. Azt hinné az ember, hogy bodzafa puskából lőttek reá bodza-bél golyóval. Pedig a bakkancs fejét áttörte, keresztül hatolt a „veres ördög“-nek lábfején és a bakkancs talpán röpült ki ez az átkozott golyó. — Észrevette a sebesülést rögtön ? — Észre. A meleg vér elöntötte lábam fejét. De még harczoltam tovább. így jártam ágyról-ágyra. Mondhatom, hogy sebesültjeink nem Hári Jánoskodtak. Komolyan, reménykedve és Istenben bízva — válaszoltak kérdéseimre. Egyiktől-másiktól, a legnagyobb vigyázattal és tapintattal kérdeztem : — Van-e étvágya? — Mint a farkasnak, mondotta egyikmásik és ^kipirult az arcza. — És van-e mit enni? — Paradicsomban vagyunk. Semmi kívánni valónk nincs. (A katonákat a ház élelmezi). Bucsuzáskor megsimogattam a kis párnákat, a melyeket a falu szive, gyöngéd kezek küldöttek nagy számmal a sebesültek részére Szinte éreztem a szeretet melegét, az együttérzés tüzét. őszintén irom, nem hittem hogy hazánkban, a melyet már a mi ujság„HETI SZEMLE“ vánulásait, ha nézem nevelési rendszerüket, ha nézem intézményeiket, úgy — mindenféle viszásság mellett is — az a mi azokból oda fölfelé sugárzik, ahol a szellemek csatája foly, a keresztény erkölcs szelleme, mely a német—osztrák-magyar szövetség nemzetein uralkodik. Nyuga'ra, keletre ellenségeink szellemi hasonmása más képet mutat. A nagy és dicső franczia nemzetet látom, amint kikezdte azt a tagadás és m.étely szelleme. Ifjabb nemzedékét Isten nélkül nevelte; mg van fosztva egy szilárd, kétségen és ingadozáson felül álló erkölcstan erejétől ; a lelkeknek nincs bázisa, gerincze, ellentálló ereje; megvan kétségtelenül a hazafiasága, de a hazafiaságnak áldozatképessége is megalapozást kiván az erkölcsi erő meg- bizhatóságában. Ott látom a magasban mint küzd a hit szelleme a Szkepsis szellemével, a szilárd erkölcs az ingadozó erkölcscsel az indokolt az indokolatlannal : és most már értem, hogy ki az, akinek győzni kell. A keleten pedig babonává fajult álvallásosságot látok, beillesztve egy szervezetbe, a mely nem egyéb, mint a zsarnokságnak segédszerve, külső formák lelketlen kultusza. Ez sem ad erőt, ez is satnyává teszi a lelket a maga mozdulatlanságában ép úgy, mint amott a szilárdság hiányában. Ez sem mér- kőzhetik az igazi keresztény szellem szent szabadságának erkölcsi energiájával : ez is el van ítélve a legyőzetésre, ha amazzal összeütközik. Ezt mutatja nekem az a felső csatatér, ahol a földi harczok sora eldől. Nemcsak ott ; nem vagyok misztikus, sem festő, sem költő. Tudom csatanyerés, csatavesztés fölött más tényezők is döntenek ; a szám, a fölszerelés, a kiképzés, a vezetés. De mint reálpolitikus is számba veszem azt az erkölcsi erőtényezőt, amelynek projekczió- ját a festő oda föívarázsolja a magasba, mely azonban valósággal itt küzd a földön minden egyes harczos lelkében és összességük tömeg- pszichológiájában. És ha ezt a tényezőt latba vetem a többiek mellé, és ezen az alapon hasonlítom össze a magunk és szövetségestársunk erkölcsi erejét ellenségeink erkölcsi erejével, akkor megnő a bizalmam és tántoríthatatlan meggyőződéssel mondom: Isten segítségével győzünk ! jaink „gyűlölet országának“ neveztek a politikai harczokban : a mi nemzetünkben annyi meleg, forró, sőt izzó szeretetnek forrásai nyugszanak a szivekben ... a lelkekben. * A tiszti szoba előtt állok. Tizenkét sebesült tiszt részére szolgál. A szoba még üres. Szolid kény'elem várja őket. És fürdő szoba. Bár üresen maradna, legalább az a kis terem. Most a műtőbe megyünk. A növendékek étterme. Hatalmas nagy terem. És tiszta, üde nagy terem. És tiszta, egészséges levegővel teljes. A falak mögött hosszában a székek serege. Ide ültetik a kezelésre váró sebesülteket. Oldalt az orvosok laboratóriuma. Középen tiszta, fehér asztalok egymás mellé helyezve. Itt végzik az operácziókat. Rettenetes sebek. A laikus azt hinné, hiszi, soha meg nem gyógyulnak. Pedig mind meggyógyul. És mily fönséges nyugalommal köti ki és be az irgalmas nővér. És mondja a nénike, hogy a „fájdalom“ asztalán is hősök a mi katonáink. A legrettenetesebb fájdalom, orvosi kés, melyek arczizmaikat rángatják —- ajkaikra egy fájdalmas szót sem csalhatnak. ... A kápolna is ott van, a sebesültek közelében. Most éppen a betegápoló jezsuita fráter végzi csöndes imádságát. Erősiti jó lelkét, hogy csudásan kitartó munkáját a következő éjjel folytathassa. A parancsnok mondja: — Ez a kápolna napról-napra tele van. A ki csak járni bir, eljő és imádkozik. Ma Mária nevenapján a kath. és gör. kath. sebesültek szent áldozást végeztek. Bodnár Gáspár. Miből áll egy hadosztály? A haditudósításokban minduntalan találkozik a közönség a hadosztály és a hadtest ' megjelölésekkel, azonban ezeknek a csapattesteknek nagyságával és szervezetével már csak igen kevesen vannak tisztában. A hadrakelt sereg rendszerint a következő seregtestekre oszlik : 1. gyalog- és lovasdandárokra, 2. gyalog- és lovashadosztályokra, 3. hadtestekre és 4. végül hadseregekre. Hat- kilencz gyalog- ás vadászzászlóaljat vagy 2 lovasezredet egyesítenek egy gyalog- vagy lovasdandárrá. A hadosztályokat már rendszerint önállóan alkalmazzák. Hogy pedig ilyen önálló alkalmazáson huzamosabb ideig képesek legyenek, a hadosztályok mozgósításuk alkalmával valamennyi fegyvernemből alakulnak s a fontosabb hadikészletek kiegészítésére szükséges intézetekkel és pedig legalább 1 napi harczhoz szükséges lőszerrel, ember és ló számára 11 napi éleleiemmel, végül az egészségügyi, tábori, rendőri és közlekedő szolgálatra, valamint a vezetéshez megkivántató közegekkel és intézetekkel láttatnak el. A hadosztályok erejét úgy állapítják meg, hogy a parancsnok egyrészt a részletes vezetést minden hadi helyzetben megtarthassa, másrészt pedig a hadosztályt arra képesítse, hogy az ellenségnek hosszabb ideig ellenállhason. A hadi tapasztalatok alapján felállított szabály ma az, hogy egv gyalog hadosztály ütközet létszáma 10—15.000 emberből, a lovas hadosztályé pedig 3—4000 lovasból áll. Két három ilyen gyaloghadosztály tesz ki egy hadtestet, persze, az említett mellékjárulékok külön számíttatnak. ____Szatmár-Németi 1914. szeptember 16. Ka tholikus karitasz. A szatmári-egyházmegye akcziója. A szatmári róm. kath. (I.) plébánia. A székesegyházban mindennap a plébániai mise után a legméltóságosabb Oltáriszent- ség kitétele mellett nyilvános közös könyörgések tartatnak s e könyörgések szövege 6000 példányban a hivek között kiosztatott, hogy magán ájtatosságaikban is imádkozhassanak a háború szerencsés kimeneteléért s mielőbbi befejezéséért. Szeptember 6 án s 8 án a szószékről a következő hirdetés hozatott a hivek tudomására : Szept. 12 én szombaton lesz Mária neve napja. E napon az egyház az ismert feltételek mellett teljes búcsút engedélyez, mely a meghalt hivek lelki üdvéért is felajánlható. Felhívom tehát a kér. híveket, hogy igyekezzenek e teljes búcsúban részesülni s igaz keresztény szeretet és hála érzetétől indittátva ajánlják azt fel a harczmezőn elesettekért. Mária neve- napjának ünnepét az egyház a Don Juan de Ausztria által 1571. évben Lepantónál Mária nevének segítségül hívása mellett kivívott győzelem emlékére rendelte, illő tehát, és a mai háború idején nagyon is alkalomszerű ezt a napot a harczmezőn elesettekért áldozni; végezzük el tehát a teljes búcsú elnyerésének feltételéül a szent gyónást, ajánljuk fel közös áldozásunkat az elesettekért s kérjük közös imádságunkban, a könyörülő Istent, hogy adjon nekik örök és boldog nyugodalmat, nekünk pedig adja meg az egyház szabadsága jjés a keresztény fejedelmek egyetértése által a béke áldásait. A hivek nagy tömege járult Mária nevenapján az összes templomokban, a közös szent áldozáshoz, magában a székesegyházban körülbelül 100-an s általában a templomok látogatása nagyon megnövekedett, — az ájta- toskodók gyónók és áldozok száma nap-nap mellett igen nagy. Augusztus havában a háború kitörése után a székesegyházi plébánia közvetítésével kiosztatott 1122 kenyér s 181 korona készpénz. Szeptember hó első hetében 218 kenyer es 106 korona készpénz ; szeptember második hetében 236 kenyér és 95 korona készpénz. A segélyekben leginkább a háborúba vonultak hátrahagyott családjai és a sebesültek részesültek. Folytatólag a következőkben adjuk egyházmegyénk akczióját a szeretet háborújának viselésében. Először a központról, aztán a vidékről referálunk.
