Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-16 / 37. szám
Szatmár-Németi 1914. szeptember 16. HETI SZEMLE 3 Az irgalmasrend szatmári házának tevékenysége. Az irgalmasrend házának kórháza béke idején is befogadja valláskülönbség nélkül a szenvedő betegeket és különösen a rögtön nyújtandó segélyekben van nagy szolgálatára a lakosságnak. Most, mihelyt a háborús idők bekövetkeztek, kétszeres tevékenységre ajánlotta fel szolgálatát. Augusztus 4-ike óta a 16. honvéd menetezrednek (12. z. a.) gyengélkedőit itt ápolják és élelmezik. Körülbelül 60 esetben nyújtottak orvosi segélyt és látták el gyógyszerrel. 30—45 ágy áll rendelkezésére a betegeknek. Az ápolást maguk a rend tagjai teljesitik. Valamint a rend-háza élelmezi a betegeket is. A város által ide küldött betegeket is elfogadja és az intézeti orvosokkal kezelteti. Az Oltárgyesületnek már a múltkor ismertetett akcziója fényesen bevált. A mun- .kadólutánok népesek, tartalmasak (Rákóczy- utcza 32 S7.) A fehérnemüeknek, ágynemü- eknek varrása gyorsan folyik. A közönség érdeklődéssel kíséri az akcziot és jótékony adakozásával segíti. így Gőbl Alajosné ivén Boromisza Tibor megyés püspök 400 koronát, Hehelein Károly praelátuskanonok 20 koronát, Pemp Antal preJátuskanonok 20 koronát, Szabó István prelátuskanonok 20 koronát. Benkő József apát pleb. 20 koronát, Szent Antal Perselye 30 koronát; Dr. Bakkay Kálmán 2 koronát, Hubán Gyula gör. kath. lelkész 4 koronát, Sepsy Márton 2 koronát Kulifay Mihály 2 kor. özv. Günther Jánosáé 10 koronát; N. N. 4 kor. Radlinszky Józsefné 10 koronát, Kató Zsuzsánna 3 korona. Ösz- szesen 547 koronát adományoztak. Vászon- nemii és ruhafélék is érkeztek. így Szabó Norbert nagyprépost 3 vég vászont, Kirnes János 1 párna, 2 párnahuzat, 3 ing, 1 lepedő, 3 törülköző, 7 zsebkendő. Ferenezi Jánosnó 1 vég vászon, Hencz Oszkárné 2 párna, 4 huzat, 4 lábravaló, 6 ing, 8 karika ezérna. Tombori Virgilné 3 párnahuzat, 1 ing, 2 lepedő, 3 lábravaló, 4 pár harisnya, 6 törölköző. Varjas Endre tiz lepedővászon. Kóródy Teréz vásznat, özv. Okolicsányiné 1 vég vászon, dr. Heimanné 1 Vég vászon, Vidéki 12 törülköző, Kábái Istvánné 3 párna, 6 huzat, 3 törülköző, 2 nadrág, Szonták Jánosné 10 méter vászon, özv. Jungsz Árpádné 1 vég vászon, Weismanék 7 lábravaló, 1 haskötő. Munkánk segítségéhez varrógépjeiket a legnagyobb készséggel adták használatra Páskuj Imre 1, Henczné 1, Botos Gyuláné 1, Jékeiné 1, Zsálik Anna 1, Csizmadia Im- réné 1, Péter Irma 1, Oltár-egylet 1, dr. Gőbl Alajosné 1, Roznyai gépgyáros 3. Köszönettel tartozunk Rozsnyai urnák, ki naponta megjelenik a gépeket igazítani, hogy munkáink gyorsabban mehessenek. Jó szivii, nemes lelkű adakozóinknak hálás köszönetét mond az Oltáregyesület. A menekültek. Rajával érkeznek városunkba a galicziai menekültek. Debreczeni lapokból olvassuk, hogy az ő városuk a „menekültek városa.“ Igyekszenek is — Szatmár felé irányítani. Mert sok jó módú, pénzes menekült van köztük. Ezek mehetnek a hova akarnak.“ No hát immáron Szatmár is „a menekültek városa“ lett. Nem kell azonban ezt a tünetet tragikusan felfogni. Kik menekülnek ? A kik féltik a pénzüket. Vagy — a kik teljesen tisztában vannak azzal, hogy minden bizonnyal jobb sorsuk lesz ott, hol esetleg le is települhetnek. A kiknek csak egy kis darab földjük, szerény házuk, otthonuk van, azok nem mennek messzire az otthontól. Azok hasonlatosan a megriadt szárnyasokhoz ... ott röpködnek a szétdult fészek körül, hogy zivatar után újra elfoglalhassák. A kik vagyonukat zsebükben és hátukon elvihetik . . . azok hamar megijednek és gyorsan otthont változtatnak. Kevesebben vannak, kiknek igazi okuk van a menekülésre. Ezek vendégszeretetünkre érdemesek. De a magunk nyomorúságai és intő téli időszak figyelmeztetik az illetékes tényezőket, hogy éberek legyenek, tegyék meg kötelességüket abban, a miben és a hol a vendégszeretetre van okvetlenül szükség, de abban is, a mikor az itten való sétálásra, tétlenségre és esetleges letelepülésekre semmi igaz okot nem látunk. Egyszóval itt rendet kell teremteni. Ismeretek Világfa. Szerbia története. (650-1159) A szerb nép őshazája a mai Oroszország déli részen volt, a Dnyeszter és Pruth folyók torkolatánál. Innen csalogatta le őket a hetedik században a Balkán-félszigetre He- raklius kelet római császár, hogy törzsrokonaink, az avarok ellen segítséget nyújtsanak. A szerbek a régi Illyricumban, a mai Dal- máczia, Bosznia, Montenegró és Szerbia területén telepedtek le. Törzsfőnökök, úgynevezett zsupánok kormánya alatt éltek, akik ismét egy főzsupánnak engedelmeskedtek. Szomszédaik voltak: a keletrómaiak azaz görögök ; a bolgárok, ez az eredetileg török fajú nép, mely azonban a Balkánfélszigeten elszlávosodott: a horvátok, akiket szintén Heraklius császár telepitett mai hazájukba a Kárpátok északnyugati lejtőiről; az albánok, de ezekben amint most nincs, úgy akkor is hiányzott a nemzeti összetartás érzete. A szerbeket a bolgárokkal körülbelül egyidőben, 867 táján szent Cziril és Method, a szlávok nagy apostolai téritettek a kereáz- ténységre. Ezek görög szerzetesek voltak, tehát a keleti egyház szertartásait és fegyelmét juttatták érvényre. Mikor pedig megtörtént a nagy egyházszakadás íszizma), a többi görög ritusu népekkel egyetemben a szerbek is sza- kadárok lettek. Ez a két körülmény: szláv származásuk és görögkeleti vallásuk szabták meg a szerbek történetének irányát. Már például a horvátok, bár a szerbekkel egy és ugyanazon nyelven beszélnek, a nyugati népek érzés és gondolatvilágát sajátították el, mert római katholikusokká lettek és ezen egyház kultúrájának kincseiből merítették szellemi táplálékukat. A szerbek nyolezadik, kilenczedik és tizedik századbeli története a bolgárokkal és a görögökkel folytatott harczok meg a belső viszályok szakadatlan sorozata. Ez utóbbiakat nem csak a pártoskodó zsupánok idézték elő, hanem maguk a fejedelmek is azon patriarchális szokásukkal, hogy országukat fiaik között örökségkép felosztották. így aztán idők folyamán a szerbek által lakott területen több tartomány keletkezett. Ezek voltak : Raszczia (Ráczország) Macsva (Macsói bánság), Hum, Zéta (a későbbi Montenegró), Bosznia. Nevezetesebb fejedelmeik ezen korszakban: Muti- mir, kinek uralkodása alatt a kereszténységet elfogadták ; Péter (892—917), aki országa határát nyugaton egész az Adriai-tengerig terjesztette; Cseszláv (933—962), aki rövid időre az összes szerbeket egyesítette jogara alatt, sőt a kalandozó magyarok ellen is sikerrel küzdött. Biztosabb történeti adataink Vladimir (999—1015) uralkodása óta vannak Szerbiáról. Ez a király szövetséget kötött a bolgárokkal a görögök ellen, de a görögök győztek. A győztesek kegyetlen boszut állottak a bolgárokon ; 15,000 embert megvakitottak közülök, s csak minden kétszázadiknak hagyták meg a félszemét, hogy legyen, aki a szerencsétleneket visszavezesse hazájukba. Ezen szerencsétlenség behatása alatt viszály tört ki az előbbi szövetségesek között, aminek az lett a következménye, hogy Baziliusz görög császár úgy Bulgáriát, mint Szerbiát elfoglalta és helytartói által kegyetlenül sanyargatta a legyőzőiteket. A görög iga alól Vladimir unokaöccse, Voiszláv szabadította fel a szerbeket. Összeesküvést szőtt honfitársaival s egyetlenegy napon valamennyi görög tisztviselőt legyil- koltatta. A siker örömére knézzé, azaz fejedelemmé kiáltották ki 1040-ben. A csatatéren is sikerrel harczolt a görögök ellen. Országát az Adriai-tengerig terjesztette; Durazzó és a dalmát partvidék egy része neki hódolt. Halála után özvegye, Nada kormánya alatt ismét kitört a szerbek között a pártviszály s az uralkodó család tagjai orvgyilkossággal törekedtek egymást láb alól eltenni. Abban a nagy küzdelemben, mely az egyházszakadás után a nyugati és keleti egyház, Róma és Konstantinnápoly között századokon át tartott, a szerb fejedelmek gyakran kétszínű szerepet játszottak. ígérgették, hogy népükkel együtt a római katholikus egyházba térnek; de csak azon czélból, hogy a pápáktól czimet, pénzt és ellenségeik ellen támogatást nyerjenek. Mikor czéljokat elérték, ismét hátat fordítottak az uniónak. Példát adott erre Voiszláv második fia Mihály (1050 — 1080). Ez, hogy magát a görög segítség felől biztosítsa, elvette Konstantinosz Monomachosz császár unokahugát. De ugyanakkor VII. Gergely pápát azzal hitegette, hogy népével együtt áttér. A pápa királyi koronát, palástot és zászlót küldött neki, sőt 1078 ban „a szlávok királya“ nagyjelentőségű czimmel tisztelte meg. A nyugati egyházzal való egyesülésből természetesen semmi sem lett. A keresztes hadjáratok első évtizedeiben, mikor a nyugati keresztények százezrei szent lelkesedéssel vonultak a Szentföldre, hogy Üdvözítő sírját a mohamedán vallásu szeld- zsuk törökök hatalma alól felszabadítsák, rosszabbra fordult a szerbek helyzete. Régi ellenségeiknek a görögöknek nem kellett többé olyan erőfeszítéssel a törökök ellen harczolniok s nagyobb figyelmet fordíthattak a Balkán-félsziget szlávjaira. Ettől fogva jókora ideig görög befolyás alatt állanak a szerbek, az uralkodó család tagjai között pedig örökös a pártviszaly s gyakori a testvér és rokongyilkosság, hogy ellenfeleiktől szabaduljanak. Ilyen szomorú hírneve van György (113—1116 és 1124—1127) királynak, ki számos királyi vérből való herczeget megöletett. Baqossy Bertalan. Nincs újságpapír Angliában. Milánói jelentés szerint az angol újságkiadóknak komoly gondot okoz, hogy mikép szerezzék meg a lapok előállításához szükséges papirost. A háború kitörésekor csak 10 hétre való papirossal voltak ellátva és a gyárakban a papír előállításához szükséges fapépben nagy a hiányosság. Ezt Anglia az európai kontinensről, nevezetesen Németországból szokta importálni. A papír ára óriási módon emelkedik napról napra, ma már száz százalékos az emelkedés. A lapok komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a mig a papirhiányon nem segítenek, csak négy oldal terjedelemben jelennek meg. NŐK VILÁGA. Német asszony, német hűség ! Egy német lap Írja a következőket: Egy berlini leány levelet kapott a minap a vőlegényétől, aki két héttel ezelőtt indult hadba, hogy könnyű sebesüléssel hozták haza a harcztérről s ha látni óhajtja látogassa meg őt a kórházban. Boldog, de mégis fájdalmas viszontlátás volt az : könnyű .sebesülés helyett csonka karral került haza a szeretett férfi ! Másnap ismét levelet, hozott a posta a menyasszony czimére ; azt irta benne a vőlegénye tartozik még egy vallomással: a lábát is amputálták . . . Minthogy pedig őt ép. és teljesen egészséges korában ismerte és szerette meg: ő a nyomorék ember, nem kívánhatja, hogy menyasszonya egész életére hozzá lán- czolja sorsát. Visszaadja tehát gyűrűjét és szavát, amit egészséges, ép embernek adott . . . Nos a menyasszony két óra múlva megjelent a kórházban, még pedig a kerületi anyakönyves kíséretében s annak rendje és módja szerint örök hűséget fogadott a csonkahősnek. Nos magyar leányok 1 Leírhatjuk e ide ezen sorok után azt a választ: Nemcsak ! A magyar asz- szony a magyar leány is igy tesz, igy tenne I ? Feleljetek reá de őszinte — igazán. A sebesült katonák megvendége- léséröl. Illetékes helyről jövő felkérésre figyelmeztetjük a jószivü közönséget, különösen a jószivü nüvilágot hogy ne hordjon be a kórházakba oly mennyissgü nyers gyümölcsöt. Hosszú lesz a tél, állandóan sok sebesült lesz és télen lasabban gyógyulnak, akkor nagy szükség lesz főtt gyümölcsre. Aszalják meg az asz- szonyok a gyümölcsöt vagy főzzék be üvegekbe. A befőzés úgy történik,: bármiféle gyümölcsöt hámozva és vastag szeletekre darabolva forró, gyengén eczetes vizbe főzzük egy perczig, szedjük hideg vizbe azután öntsük, szitára rakjuk jól tömötten üvegekbe. Egy liter vízben forraljunk meg húsz deka ezukrot, engedjük kihűlni, öntsük az üvegekbe, kössük le
