Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-28 / 4. szám

XXIII. évfolyam. Szatmár-Németi, 1914. január 28. 4. szám. HITI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 „ — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : Dr. BAKKAY KÁLMÁN. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. ———i__ A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir­detések stb. Etting-er János tanulmányi1 felü­gyelő czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Ny litter sora 40 fillér. ----------------­-A . lap megjelenik minden szerdán. (***) Szomorú sziv­vel jelentették az újságok a sajtó-törvény befejezté­vel, hogy foirón szeretett Atyjuk, a Sajtó Szabadság hatvanhat éves korában, hosszú, kínos szenvedés után — meghalt, Es a jelentést kiadták'-azok a hírlapok is, a kik ezt az Atyát napről­napra meggyalázták. Üzérkedésekbe kerget­ték és pellengére állították a korrfoly közvé­lemény előtt. A kik nemcsak tékozolták nagyértékü kincseit, de ime, most már bi­lincsekbe verve... el is emésztették. Úgy tettek-tesznek, mint a vásott, rossz gyermekek. Siettetik az apa halálát. Aztán siratják, gyász- jelentésekben parentálják. Pedig az egész világ tudja, hogy elpusztításukban nekik van legnagyobb részük. * Hiába való volt tehát minden. Az ellen­zék komoly, magas, nyugodt légkörben való védelme. Nagy elmélkedik, keresztény böl­cselők mélységes aggodalma és figyelmezte­tése. Aranytiszta sziveknek, legnagyobb jel­lemeknek kérlelése. Kossuth, Petőfi, Szé­chényi, Deák. Jókai, b. Eötvös és más szel­lemóriások vívmánya, a világszabadságban is messze kiragyogó gondolatszabadságunk újra béklyóba került. Magyarországon a gon­dolat szabad megszólalása veszélyt, börtönt... ezer és ezer más zaklatást jelent ezentúl. * S hogy igy történhetett . . . hogy az a nemzet, az az ország ekkora nyugalmat, kö­zönyt tanúsított a nagy temetés iránt. . . arra felel a nemzetnek pszichológiája. A sajtó képviseletének jókora része visszaélt — a sajtó szabadsággal. Jó ideje, hogy visszaél. A nemzet tűrte a garázdálkodást. Néma ma­radt. De lelkében antizsurnaliszta lett. Ta­pasztalataiban, elmélyedésében nem birta aztán tovább elválasztani a szabadságot ma­gát a visszaélésektől; a bűnösöktől. A hata­lom kapva-kapott az ^alkalmon. Rávetette magát nem a visszaélésekre, nem a bűnö­sökre, de magára a gondolat-szabadságára. * Az ellenzék pedig nagy hibát követett el, mikor a süllyedés óráiban nem birta meg tartani nyugodtságát és visszafojtani indula­tait. Hogy legalább a részleteknél megmentse azt, a mit komoly küzdelmeivel, a szabad­sághoz méltó súlyos, döbbentő argumentu­maival már-már biztosított — a nemzetnek. Hanem ott hagyta prédának; holott tudhatta, hogy az erőszak egy szemernyi zsákmányt nem hagy el. Nem hogy loyalis tudna lenni. * Csalódik Tisza István, ha azt hiszi, hogy a sajtótörvény problémáját megoldotta. Csudálatos tévedése egy óriási szellem­nek, a mely nem számol az eszmék erejével és halhatatlanságával. A mely a történelem bői csak azokat a tanulságokat szedegeti ki, a melyek a maga felette gyenge Ítéleteit tá­mogatják. Az eszméket, a gondolatszabadságot is íelfeszitik. Szikla üregbe„zárják. És nagy kö­veket hengeritenek reája. Őröket is állítanak ... de a szellem... a gondolats2abadság él. Megmozdul. Egyet rúg. És a kőszikla sir megreped, széthasad és kiszáll rettenetes erejével. Meglássa csak Tisza, mikor az ő sajtó- törvényének elmélete, találkozni fog a gya korlattal. Mikor a szentesített törvény formá- cziója következik. Az a nemzet, az a közvé­leményül egyszerre, mint egy alvó oroszlán fog elbődőlm. Aztán megmozdulni. És lesznek majd jelenetek, nagyobbak, hatalmasabbak, ellenállhatatlanabbak, mint 66 évvel ennek előtte. Mikor a cenzúra kötelékeit úgyszólván egy pillanat alatt széttépte a felébredt gon­dolat szabadság. És ez ébredést, megmozdu­lást semmiféle hatalom meg nem akadá­lyozza. Az a közvélemény, mely ma szinte követeli a sajtó reformot ... az maga fogja visszacsinálni — az igaz, a tiszta sajtósza­badságol. Katholikus közvélemény. Olyanról írok, ami nincs. Nincs pedig azért, mert inig egyrészről az óvatos tartózkodás nem nevelő daj­kája az önálló vélemény kialaku­lásnak és a bölcs hallgatás nem irányítója a mindennapi élet által felvetett eszméknek; másrészt a hízelgés, az érdemek czéltudatos, nagyhangú elismerése kedvezően hatott az érzelmekre s viszontszol­gálat fejében megszoktuk hallgatni ott, ahol nagyon is beszélni kellett volna. . Egyik helyen a hivatalos tisz­telet; másikon a kötelező szerény­ség; itt a rokoni kötelék, ott a benső baráti viszony; néha, hogy a mások boldogulását ne zavarjuk, máskor egy szives kézszoritás, vagy egy kegyes mosolyért elhallgattuk 1914. január 28. Szerda. Szétf’oszló szálak. A mese, mit, aranyfonállal Két szerető szív összeszőtl, Kényes portéka s ah nem egyszer Szétfoszladoz idő előtt. Mint gyenge, dércsipett virágszál Tavasz felé a porba hull : Nem egyszer finom, szép szövése Kettészakad váratlanul. Nem kell, hogy durva kéz szakítsa, Elég egy szó, egy lehelet S széthull a mese lenge szála, Hullnak virágok, levelek. Ki tudja, mennyi szenvedés közt Készült az aranyos, mese ! S egy perez alatt foszlányra tépte A lány, vagy tán a kedvese. De késett kérdés, ki a bűnös S a kölcsönös vád hasztalan. A könytül ázott szép mesének Örökre vége, vége van. Feleki Sándor. Az aethyl és az amylalkoholról. A kath. népszövetség január 4-iki gyűlésén előadta : Dr. Oöbl Alajos orvos. li. Ebben az időben, a mikor alkoholjaim ily kiváló gondot okoztak nekem, egyszer azt álmodtam, hogy egy derültegü szünidős vasárnap reggelén felkerestem az azon időbeli helybeli kir. katb. főgimnázium egészségtan tanárát: Dr. Török Istvánt, azzal a kéréssel, hogy mint tanár és szakember fejtse ki, magyarázza meg nekem azt, hogy aethyl al­kohol és az amylalkohol között élettani hatás tekintetében micsoda különbségek állanak term. Hogy hat az egyik, s hogy hat a másik ? Meghallgatott. Te Lojzi, elméletileg na­gyon nehéz ezzel a dologgal tisztába jönni, jobb lesz ha gyakorlatilag mutatom be neked a kettő közötti különbségeket. Hát lehetséges ez? Hát hogyne. — Hogyan? Hát egyszerűen. Bizd reám a dolgot. Nézd, ma dolgom vau fenn a szatmárhegyi szőllőmben, gyere ki hozzám ebédre. Hogy hogy, csak nem rajtam akarod kipróbálni a kétféle al­koholt ? A világért sem. Te csak búvárkodó szemlélő léssz. A médiumok a málnaszörpös ikrek lesznek. A málnaszörpös ikrek ? Hát kik azok ? Igen érdekes fiuk. Most ismer­kedtem meg velők a szünidői orvosi kurzus tartama alatt s arról nevezetesek, hogy soha életükben nem ittak még alkoholtartalmú italt, csak málnaszörpöt isznak kristályvízzel. Ezeket szintén meghívom ebédre. Összesen tehát négyen leszünk. Te, ők, meg én. Ezzel odafordult a Markoni gépjéhez, kettőt csavart a foggantyuján és sürgönyt indított nekik Nemo szigetére, hogy délre ebédre jöjjenek a szatmárhegyi szőlőjébe. Mikor mi ketten a helyiérdeküvel kiér­keztünk a hegypiacz állomásig, éppen akkor ereszkedett le a két málnaszörpös iker bip- lánja a Lehoczky szőllőjének irányából egye­nesen a Török Pista szőlőjébe. Megtörtént a bemutatkozás. Hatalmas testű, vállas, izmos, karcsú, ruganyos járású fiú volt mind a kettő. Úgy hasonlítottak egy­máshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Áz egyik tiz perczczel volt fiatalabb a másiknál. No Lojzi — szólt Pista — szórakoztasd őket egy kis időig, én pár perezre házigazda tisztem után látok. Házigazdás tisztje abból állott, hogy a thermosokból kipakkolta a magával hozott pompás ebédanyagokat, azután négy üveg egy egy literes térfogatú kristályvizet és mind­egyik kristályvíz mellé fél fél liter mennyi­ségű italt állított az asztalra. Az én félliteresemben volt két kávéska­nál fekete kávéval bőrszínűre megfestett mély furásu szatmárhegyi viz. Az ő félliteresében volt saját termésű 3 éves bakator bor. Az idősebb iker féllitere­TÁRCZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom