Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 22. szám
6 növendékével és a kör kerületeinek kiszámítását élénk módszeres kidolgozásban adta elő, mely dicsérettel lett honorálva. Ugyanssak 6 olvasta fel a kitűzött és általa helyesen kidolgozott ilyczimü tételről szóló értekezését: „Minő eljárást kell követni a tanítónak a testi és szellemi fogyatkozásban szenvedő gyermekekkel szemben ?“ A dolgozat gyakorlati értékről tesz tanúságot, példákkal találóan állítja szem elé a czimben foglalt kérdésre a feleletet, és ép ezért a mindvégig élvezetes fololvasás élénk érdeklődést keltett. A Kör jegyzőjének kellően megokolt indítványára egyhangú határozattal kimondotta még a gyűlés hogy : „miután Rákóczy Ferenczet úgy állítjuk a reánk bízott ifjú nemzedék elé mint egy ideális lelkületű hőst, mint egy hitéhez vallásához híven ragaszkodó fejedelmet, ugyanazért fejezze ki köri gyűlésünk tiltakozását a Rákóczy kultusz kissebbitése és lealacsonyitása ellen, nehogy ezzel is megfosszák az iskolákat magasztos nevelő hatásától. Ugyancsak az indítványok során felmerült és határozattá emelkedett azon óhaj, miszerint a kultuszminiszter ur ugyan körrendeletben megengedi, hogy az iskolafen- tartók a kath. tanítóknak az engedélyezett államsegély érintetlen hagyása mellett adhatnak családi pótlékot, vagy felemelhetik fizetésüket az állami tanítók fizetése arányáig, ámde erre az iskolafentartók, kik amúgy is megvannak terhelve, nem reagálnak ; ugyanazért mondja ki a gyűlés, miszerint ezen pótlékot és fizetéskiegészitést ne az iskola- fentartó, hanem az állam adja, annyival is inkább, miután a hitvallásos tanítók is ép oly kulturmissiót teljesítenek az államban, mint saját alkalmazottaik. Bacsár Gyula kaposi tanító ezen indítványhoz még a nyugdíj revízió sürgetését, a vasúti kedvezménynek a családtagokra való kiterjesztését kéri jegyzőkönyvbe foglalni, mihez a gyűlés egyhangúlag mint általános óhajhoz hozzájárul. Ezzel a gyűlés véget ért. Müller István. a Kör jegyzője. Érdemkereszt átadás. Szép ünnepe volt csütörtökön a nagybányai Jótékony Nőegyesületnek. Díszközgyűlés keretében ekkor adta át Csaba Adorján vármegyénk főispánja Robellyné Thaisz Fanny úrasszonynak, az egyesület örökös diszelnökének a koronás aranyérdemkeresztet, mellyel a király a jótékonyság terén szerzett nagy érdemeiért tüntette ki. A díszközgyűlésen Vai- gandl Anna alelnök elnökölt, az ünnepi beszédet Szőke Béla plébános mondotta. Majd a főispán mondott tartalmas beszédet, ezután a kitüntetett elnöknő mondott köszönetét mélyérzésii beszédben az ünneplésért. Katonai bíróság Ungváron. Az uj katonai bűnvádi perrendtartás tudvalévőén legkésőbb julius 8-án életbe lép és ezzel úgy a közös hadsereg, mint a honvédség bíráskodása gyökeresen átalakul. Az uj katonai bűnvádi perrendtartásról szóló 1913. évi KXXII. t.-c. rendelkezései szerint a bíróságokat három fokozatban állítják fel: lesz dandárbiróság, hadosztálybiróság és legfelsőbb katonai törvényszék, illetve a honvédségnél legfelsőbb honvédtörvényszék. A közös hadsereg rendeleti közlönyének, a „Ver- ordnungsblatt“-nak legújabb száma közli azoknak a városoknak a névsorát, ahol a katonai bíróságok működni fognak. E névsorban található Ungvár is, ahol dandárbiróság lesz. Szatmár-Németi kimarad. A táblaelnök kitüntetése. A király Porubszky Jenő debreczeni Ítélőtáblái elnöknek az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú vaskorona rendet adományozta. Uj egyetemi tanár. A kultuszminiszter dr. Rácz Béla máramarosszigeti jogakadémiai tanárnak a kolozsvári tudomány-egyetem jog- és államtudományi karán a magyar büntető perjogból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és ezen minőségében megerősítette. Eljegyzések. Sereghy Pál munkács- egyházmegyei pályavégzett papnövendék eljegyezte Szemák Olgát, Szemák János es„HETI SZEMLE“ peres, uglyai lelkész kedves leányát. — Tor- szán János kismajtényi tanító eljegyezte Merkli Mariskát. Nagykárolyból. Kettős hymen. Mádi Bálint nagyszől- lősi hitelintézeti tisztviselő május hó 16 án esküdött örök hűséget Schultz Emma hitelintézeti pénztárnoknőnek. — Mádi Mariska pedig f. évi junius hó 1 én hétfőn tartotta esküvőjét Szilágyi Sándor budapesti gépész- mérnökkel. Esküvők. Rendek Géza szatmári gazdasági egyesületi segédtitkár Pünkösd másodnapján d. u. 5 órakor vezette oltárhoz Pap Sándor irodafőtiszt leányát Ilonkát Erdődön. Láng Ferencz esperes plébános áldotta meg az uj pár frigyét a plébániai templomban. — Dr. Török Miklós nagyszől- lősi ügyvéd, május 26-án tartotta esküvőjét Beckmann József órás és ékszerész leányával, Rózsikával. Miklóssy püspök — Pásztori Árkádnál. Miklóssy István, a hajdudorogi gör. kath. magyar egyházmegye püspöke, jövő vasárnap, junius 7-én személyeden látogatja meg Turvékonyán Pásztori Árkádot, .hogy újonnan épült templomát nagy ünnepség keretében felszentelje. Gyászhirek. Tschamler Félix cs. és kir. 66. gyalogezredbeli százados f. évi május hó 21-én 41 éves korában elhalt. — Sirokay Bertalan ny. főgimnáziumi tanár f. hó 25 én 61 éves korában meghalt. A megboldogult egész tanári pályáján át az ungvári főgimnáziumban működött, és egész nemzedéket nevelt A közéletben is jelentős szerepet játszott. Sok éven át elnöke volt az ungmegyei függetlenségi pártnak, tagja volt a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak, Ungmegye törvényhatósági bizottságának és Ungvár város képviselőtestületének. Halálát özvegye és három gyermeke gyászolja. — Gyulay Endre czuk- rász május hó 26-án 50 éves korában elhunyt. Gallé Ágoston május hó 25 én hosszas szenvedés után, ifjú életének 21-ik tavaszán és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, csendesen elhunyt Nagybányán. CSARNOK. A szenvedélyek és ezek hatása a testi, erkölcsi és szellemi életre*) ii. A szenvedélyek lényege az öntudatos vágyak ellenállhatlan erőssége; illetve az er kölcsi akarat túltengett gyengesége vagy hiánya. A legtöbb szenvedély csiráját — mint láttuk — megtalálhatjuk már a gyermekkorban. Ha a szülők és nevelők ezeket nem ve szik észre, vagy nem találnak rá a czólnak megfelelő helyes nevelői teendőkre, később a mulasztást már nem lehet helyrehozni. Másokat erkölcsi alap hiányában a nyomor, vagy a jólét, a korszellem, a beteges hajlamok érlelnek szenvedélyekké. A nyomor szenvedélyei gyanánt leginkább az érzékiség, a gyűlölet, a dohányzás és alkoholszenvedély, a maláji fajnál az ópiumszivás, a néger fajnál a kokainevés állnak elő. Mint a jobbmódu osztály privilégiumai: a kártya, illetve különféle szerencseiáték-szenvedóly, a fényűzés, a mértéktelenség, sportszenvedéiy és raffinált érzékiség fejlődnek ki. Beteges hajlamok idézik elő a lopási szenvedélyt, a gyujtogatási szenvedélyt. Áz érzékiség — mint szenvedély — kényszeríti cselekvésre az önbünözőt sokszor a fiatal gyermekkortól kezdve. Ennek következtében a bűnöző sokszor képtelenné válik a családalapításra, vagy csak satnya, beteges, terhelt nemzedéket nevel. Idő előtt összeroppan testben, lélekben s megunva életét — melynek reá nézve, nincs becse — öngyilkosságba menekül. Az érzékiség ad ingert a kéjgyilkosnak, a Szodomái bűnbe stilyedtnek és számtalan bűnös érzéki elfajulásnak, melyeket a polgári törvény is szigorúan büntet. Lélekre való hatásában kivetkőztet az emberi méltóságból s kárhozatba ejt. Erkölcsi tekintetben veszélye a közbiztonságnak, mig vagy a börtön, vagy az *) Felolvasta a fehérgyarmati esperes-kerület tanítói gyűlésén Biró Dezső vitkai rk. tanító. Szatmár-Németi1914. junius 3. akasztófa meg nem menti az ily szerencsétlentől a társadalmat. Oka — esetleg a po- dexen való fenyítés folytán, sokszor a zsúfolt lakás miatt, vagy más okból — idő előtt felébredt nemi érzés. A gyűlölet — mint lelki — szenvedély lehet egyéni, lehet osztálygyülölet. Mint egyéni gyűlölet az irigység és kártételi szenvedély a felebaráti szeretet krisztusi tanának elvetése által a békés társadalmi élet megrontója. Erkölcsi hatásaiban kiszámithatlan. A testi és vagyoni kártevés mellett sokszor gyilkolásra is ösztönöz, börtönbe, kárhozatba visz. Az osztálygyülölet mint felforgató energia elvezet a földosztó szocziálizmus mellett az^ anarchia és nihilizmus által a gyilokhoz, bombához, fegyverhez. Forrása lehet a gyermekkorban túlságosan fejlődött önbecsérzelem, önzés, vagy a rombolási kényszer. A dobányélvezet szenvedélye a szegény néposztálynál sokszor a családi egyetértés megrontója. A szenvedélyes dohányosnak ha kenyérre nincs is pénze, dohányra kell lenni. Dr. Lothár Frankel bécsi egyetemi tanár megfigyelései szerint a látó, beszélő és érző idegek gyuladásának illetve sorvadásának és sokszor agyhártya-gyuladásának is okozója lehet. Forrása lehet a gyermekkori utánzási kényszer és önbecsérzelem. (Egy gyermek czigarettával szájában legénynek, nagyembernek képzeli magát.) A szenvedélyes alkoholélvezet következménye a testi, lelki, erkölcsi züllés, de leg- szánalomraméltóbb az utódokra való hatása. Morei állítása szerint alkoholista szülőknél gyakori a buta, a hülye, az epileptikus utód. Az alkohol a szervezetet megőröli, a lelket elhomályosítja, beszámithatlanná teszi, bűnre ingerel, végső fejleményében őrültségre vezet, A szerencsétlenek gyakori halálneme a gutaütés. Az, ópiumszivás az idegrendszer megölője. A kokaintól bódult néger gyilkolni vágyik. Tőrt ragad ,s addig rohan, mig valakit leszúrhat. Ez az úgynevezett „Kris futás.“ A bóditószerek élvezetének forrása leggyakrabban a nyomor, a rendetlen életmód, s a nép közt élő téves hit, hogy általa erőt merit a munkára. A szenvedélyes kártya- és szerencse- játékokkal járó izgalmak ártalmára vannak az idegrendszernek. A szervezetet elgyengítik, betegségekre hajlamossá teszik. Az erkölcsi érzést eltompitják, bűnös pénzszerzésre, csalásra, lopásra, sikkasztásra ingerelnék. Letörés esetén börtönbe vagy öngyilkosságra vezetnek. Forrása lehet a gyermekkorban túlságosan kifejlett gyűjtési kényszer; az ártatlannak látszó nyerekedő-játékok: diózás, gombozás stb. A szenvedélyes mértéktelenség által a gyomor iparkodik megfelelni rendeltetésének. A gyenge gyomor a szolgálatot minél hamarább felmondja, beteggé lesz. Az erős gyomor és mellékszervei alkalmazkodnak. Az emésztéshez nagyobb mennyiségű nedveket választanak ki s igy az emésztőképesség megnövekszik. Az igy előálló éhességi inger sokszor csak úgy szűnik meg, ha 3—4 ember porczióját eszi meg a szenvedélyes evő. Rendes étkü embernél is a tele gyomor a megfontoló éles gondolkozásra nyomasztólag hat, igy az agybántalmak természetes következményei a szenvedélyes evésbeli mértéktelen- ségnek. Forrása lehet a gyermekkorban a rendszeretet érzelmének elhanyagolása, azeszthe- tikai és vallásos érzés hiánya. — A sportok — mint szenvedély — elfoglalva tartják a képzeletet; az érdeklődést egy irányban kötik le s ezáltal a gondolko zásra zavarólag hatnak. Némelyek az erkölcsi érzés gyöngitésére, mások érzéki ingerek felkeltésére, kielégítésére szolgálnak alkalmuk így a ródlizók, midőn férfiak és nők egymás ölébe ülnek, mintha nem is a sport kedvéért sportolnának. Ilyenek a társas fürdőzések : a a „Lidón.“ A lóversenyre a közönség nagy részét nem a lófaj nemesítése iránti érdeklő- ! dés viszi ki, hanem egyrészről az, hogy látni I fog egy kis modern állatkinzást. azonkívül,
