Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 22. szám
Szatmár-Németi 1914. junius 3, HETI SZEMLE Az Oltár-egyesületi élet köréből. Jimius hó első vasárnapján, 7én a szokott módon és időben szentségimádás lesz a zárda templomában. Reggel 8 órakor szentmise. A zárda-templom egész nap nyitva van és benne az imádásra kivett Oltáriszentség hívja a lelkeket egy kis elmélkedésre, imádságra. E hónapban a Jézus szive hónapjában különösen hívja. Hívja a nyugtalan sziveket, hogy a fenséges szív nyugalmában megtalálja a maguk szivének nyugalmát. Hívja a nyugodt szivüeket, hogy megerősödjenek abban a hitben, mely szerint az ő szivük nyugalma, zavartalansága csakugyan igaz, értékes nyugalom. Hívja a tevékeny sziveket, a mozgalmas lelkeket, hogy hallják a szavakat : „Az én terhem, az én igazi terhein édes .. .“ Délután 6 órakor litánia és szentbeszéd. Betörés. .A Deáktér 9. sz. házban csü- tötörtökről péntekre virradó éjszakán betörés történt. A betörő Friss Lenke fényképészeti műtermében egy szekrényt felfeszitett és nyolcszáz koronát vitt el. A tetteseket tegnap két inas személyében elfogták. Népünnepély. A Jótékony Nőegylet junius hó 7-én vasárnap délután 2 órai kezdettel a Kossuth-kertben rendezi szokásos népünnepélyét, mely — amint az előkészületek mutatják — nagy látványos és szórakoztató dolgoknak egész halmazával fogja meglepni a közönséget. Kis gyermek halálára. Sűrűn szedi áldozatait a halál fekete angyala. Városunk régi neves családainak oszlopai, intézeteinek tevékeny, hasznos munkásai dőlnek ki hirtelen, váratlanul. Május utóján, a virágzó természet ölén, meg meg csapja arczunk a temető siri szellője. Halottas kocsi után megyünk s koporsón elhelyezett virágokon pihen meg tekintetünk. Ilyen virágos, fehérbe vont kocsit követett a múlt héten a kir. kath. főgimnázium tanuló ifjúsága. Musztyánovics János gk. esperes fiát, Musztyánovics Antal másodosztályú tanulót kisérte ki utolsó útjára. A püspöki konviktus mindenkitől kedvelt növendéke volt; vidám jókedvű fiúcska s egyszer csak arczának rózsáit hervasztani kezdte a súlyos baj : agyhártya gyulladás támadta meg, amely megölte. Ott nyugszik a hidontuli sirkertben, annak a városnak temetőjében, ahová szülői küldötték, hogy valóra váltsa a hozzáfűzött reményeket. Az isteni gondviselés máskép határozott és szent akaratában megkell nyugodniok. Elöljáróinak szeretete, tanuló társainak gyásza lebeg haló porai fölött. Schwegler Ferencz síremléke. Folyó hó 30 án, szombaton délután félhat órakor megható jelenetnek voltak tanúi a temető látogatói. Schwegler Ferencz korán elhunyt áldozópap és képezdei tanár zimankós téli időben hantolt sírja körül csoportosult a tanártársak és növendékek kicsiny serege s a kozzátartozók és tisztelők jelentében átadta a kegyeletes emlékezésnek azt a szép emlékművet, amelyet a hála érzelme emelt a halott porai felett. A márvánnyal kürülölelt sirnál Tóth József képezdei tanár méltatta a kartárs és nevelő érdemeit, mig a jövő tanítóságának háláját Kiss Károly harmadéves növendék tolmácsolta. — A holtak városa egy ragyogó kővel lett gazdagabb, beszélve arról a nagy veszteségről, amelyet az elhunyt halála az élőknek okozott. Uray Gáspár halála. Korányi János után városunk társadalmának egyik munkás tagja költözött el Uray Gáspár személyében. Az ő nevéhez fűződik a Népbank megalapítása, melynek alakulásában tevékeny részt vett, előbb ügyésze volt, majd igazgatója s nem rég a bank elnökéül választotta meg. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, majd a város ügyeinek intézésében is tevékeny részt vett. 68 éves volt. Halálát szivszélhiidés okozta. Temetése csütörtökön délután ment végbe nagy részvét mellett. A temetésen testületileg képviseltette magát a bírói kar, az Ügyvédi Kamara és megyei függetlenségi pártok, úgyszintén 'megjelent a temetésen a Népbank részvénytársaság igazgatósága és tisztikara, valamint nagy számú és előkelő közönség. A gyászháznál Bélteky Lajos ref. lelkész tartott imát, a temetőben dr. Fejes István az Ügyvédi Kamara alelnöke búcsúzott el az elhunyt karfástól. Végül Boross Jenő ref. lelkész mondott gyászbeszédet. Haláláról a gyászló rokonság kívül a Népbank igazgatósága s tisztviselői kara adott ki gyászjelentést. Eljegyzések. Dr. Tóth János szatmári kir. törvényszéki jegyző, eljegyezte Szabó Gizikét. — Brabécz Gyula, nyug. honvéd dandár parancsnok lányát Brabécz Aliezét eljegyezte Werner Frigyes Budapestről. Kuglizómegnyitás. A Kath. Legényegyesület pünkösd első napján, vasárnap nyitott meg uj tekepályáját. A megnyitással kapcsolatban két hétre terjedő versenykuglizást is rendez az egyesület vezetősége. Az értékes nyereménytárgyak az egylet verbőczi utczai helyiségében bármikor megtekinthetők. Egy részvételi jegy ára 20 fillér. Az „Unió“ élet- és gyermekbizto- sitó-intézet m. sz. A nagy számban megjelent biztosított felek és Dr. Wittman Mór udvari tanácsos elnöklése Amellett május hó 24 én tartotta 51-ik rendes közgyűlését. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lressalek Béla és Weiner Mer urak küldettek ki. Az 1913. évről szóló jelentés és mérleg ismét oly adatokat tartalmaz, melyek az egyleti talajból eme intézetnek eredményes működését, és fejlődését mutatják. Az 1913. évben 15.527.375 korona uj üzlet köttetett. A biztosítási állomány 84.684.372 34-re emelkedett. Esedékes tőkék fejében a lefolyt üzleti évben 2,110.956.79 korona lett kifizetve. A díjtartalék 22,647.650.18 koronáról 24,075.145.27. koronára emelkedett. A jutalék felemelési tartalék 310.827.52 korona és külön tartalék 365.748.50 koronával szerepel. A díjbevételek és kamatok az 1913. évi nehéz és szomorú kereseti viszonyok daezára 5,175.430.09 koronáról 5,483.369.47 koronára emelkedtek, ami az intézet czéltudatos és gondos vezetését élénken bizonyítja. A jelzálogkölcsönök 580.223.30 korona folyósítási nyereséget, mint vagyonszaporulatot, eredményeztek. Jelentékeny leírások és tartalékok levonása után a normális üzletből 65.331.47 korona nyereség származik, mely egyenlő részben a jutalékfelemelési tartalék és külön tartalékhoz csatoltatott. A hivatalnoki nyugdíjalap 571.550.87 koronából áll és 68.319.03 emelkedést mutat. A hivatalnoki kar hű és buzgó munkásságának elismerése jeléül, az igazgatóság indítványára, a hivatalnoki nyugdíjalaphoz 10.000 korona utaltatott át. A közgyűlés a jelentést és mérleget tudomásul vette és a felmentvényt egyhangúlag megadta. A felügyelőbizottságba a lelépő tagok közfelkiáltással megválasztattak. Miután még Leit- ner Zsigraond és Kallivoda Ferencz szövetkezeti tag urak indítványára, az összigazga- tóságnak, felügyelőbizottságnak, különösen Dr. Wittman Mór udvari tanácsos elnöknek, Dr. Alexander Bernát igazgatósági tagnak, Khun Arnold alelnök-vezórigazgatónak, úgymint Friedländer Izidor ügyvezető igazgatónak és a tisztviselői karnak jegyzőkönyvi köszönet és elismerés szavaztatott elnök a közgyüsést berekeszti. Ingyen kapja, — nem kell jutalékot fizetni — „Huszár“ Budapesti lakáshirdetőjét, ha egy koronáért hirdetési levelező lapot vesz, mely egy lakás, szoba üzlethelyiség, ház, ingatlan stb. egyszeri hirdetésére jogosít. A lap kivonatosan közöl lakást, szobát, üzlet- helyiséget, ingatlant stb. Kapható a kiadóhivatalban, V. Zriuyi-utcza 1. szám és az ösz- szes tőzsdékben. Bélyegekben is beküldhető. Nem hirdntőknek számonkint 20 fillér. PLÉBÁXOS HELYETTESÍTÉST elvállal ellátásért paptanár julius és augusztus hónapokban. Czim • Paptanár Szatmár-Németi Kossuth Lajos utcza 8. Tanító Köri gyűlés. Az alsóungi esp. kér. tanítói köre május 27-én tartotta meg f. évi gyűlését Dobó István ősi helyén Dobóruszkán, melynek lefolyása mindig felemelő tanulságul szolgál tagjainak. A gyűlést Nszentmise előzte meg, mely után Sirulszky Gyula kér. esperes a most felszínen levő, az egész keresztény világot botránkoztató kérdésről: az iskolai vallásoktatás állítólagos problémájáról tartott eszmékben, érvekben gazdag beszédet, melyben meggyőzően kimutatta, hogy az iskolai vallásoktatás sem múltjánál, sem természeténél fogva nem lehet „probléma“, amennyiben mint ilyen csak azon irányzatok körében szerepelhet, akiknél több a rombolás vágya mint az építési; jóval több a gyűlölet az egyház ellen, mint az érdeklődés az állam iránt, amikkel pedig ennek — mint hirdetik szolgálatot akarnak tenni a koncentrált támadásokkal. Sem természeténél, sem múltjánál fogva nem probléma az iskolai vallásoktatás, mert erkölcs elméletet Írni, vagy erkölcsöket vallás nélkül lehet talán elképzelni, de valóban erkölcsös életet élni nem lehet. Mert hiszen nem arról van szó, hogy egyes műveltségüknél, vagy megmagyarázhatatlan lelki hatásuknál fogva emelkedett jellemek, vallásuk gyakorlása nélkül is megtudnak-e felelni a polgári becsületesség követelményeinek, hanem arról, hogy a nagy tömegek a milliók, akikhez a kultur- hatásoknak csak végső rezgései juthatnak : tudnak e erkölcsös életet élni, ha az erkölcsi szabályokat, amelyek érzéki és ösztönös természetüknek terhesek, nem látja el felsőbb szankcióval a vallásos meggyőződés : a jutalmazó és büntető Istenben vetett hit ereje ! Megkapó példákkal illusztrálja és vonja le a konzekvenciát hogy : az iskolában valóság, vagy oda nem valóság kérdésében sok mindenről lehet szó, csak a vallásoktatásról nem, mert az emberi kebelben létező vad szenvedélyeket csak a vallás erejével lehet megfékezni. Aztán igy folytatja: nern különöse hogy az iskolai hitoktatás elleni mozgolódás épen Magyarországon indulhat meg, mely a kath. keresztény hitoktatás nélkül ma nem léteznék ? Nem különös-e, hogy épen néptanítók adták oda magukat eszközül egy romboló irányzat czéljainak, akinek pedig feladata a legjobb erkölcsnemesitő tényezővel a gyermekeket nevelni és nemesíteni; és megkapóan mondja ki, hogy a szabadkőművességnek magukat eszközül odaadott fővárosi tanítóság töredékének fészkelődése felrázza a katholikusokat és nyíltan hangoztatja hogy : „Magyarországon hitoktatás nem volt, hanem lesz“ ! stb. E szép megnyitó beszédet a tagok nevében Müller Lajos sziirti tanító megköszönve, annak hatása alatt a gyűlés lelkesedéssel mondta ki a következő határozatot: „Az alsóungi esperesi kerület tanítói köre a budapesti tanító egyesület egy csekély töredékének ama felháborító határozatát, mely szerint a felekezeti hittan az iskolából az egyházak hatáskörébe utalandó, s a népiskolában világi tanítók által úgynevezett laikus morál, láltalános erkölcstan tanitandó : mint a gyermeki lélek és a társadalom ellen intézett merényletet egyhangúlag elitéli, ez ellen ünnepélyesen tiltakozik, mint anarchiát provokáló oly szab idkőmiives törekvés ellen, mely épen azokat a szilárd pilléreket akarja megingatni, melyeken Magyarország kultúrája a múltban felépült, s amelyek egyedül adnak biztos garancziát arra, hogy iskoláinkban nemcsak a sikeres oktatás, hanem ideális jellemek kialakulásához szükséges nevelés is biztosíttassák“. Gyakorlali tanítást Somogyi Endre do- bóruszkai tanító tartott saját V. és VI. oszt. nyílt Szatmáron, Rákóczi-utczán (Törvényszékkel szemben,) hol jutányos árban szerezhetők be kocsizó, lovagló és igás szerszámok, valamint mindennemű díszes kiállítású bó’ráruk. Kiváló tisztelettel Székely István, szíjgyártó.
