Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 22. szám
XXIII. évfolyam. Szatmár-Németi, 1914. junius 3. 22. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár. Pünkösdi tüzek. Vannak a népek történetében korok és korszakok, melyeknek szimbóluma a tavasz s ilyenkor úgy látszik, mintha felpezsdülne a nemzetek vére, mintha lángot fogna gondolatuk s mintha valami bár érthetetlen, de mégis jól megérzett ősi erőnek vonzását követnék : azért ilyenkor tenni és áldozni készek, — lelkesednek és küzdenek s ugyanakkor aztán teremtenek is. Ilyenkor a konzervatív passzivitást az élet vágya váltja föl s uj, friss s üde élet szele leng végig a világon. Az ily korszakokban fordul nagyokat a világ, — ilyenkor vonul végig a társadalmon az uj korszakok ekéje, mely százados, sőt ezredes intézményeket forgat ki, hantokat és sir- hantokat borit föl, történeti alkotásokat s emlékeket morzsol szét; de e morzsalékból az uj virágzás termő földje válik, mint ahogy a régi gleccserek jégekéje alatt is kőzetekből őrlődött lösszé, agyaggá s termőfölddé a terméketlen kéreg. Ilyenkor vonulnak végig a világon a próféták ; akár a Szentirás prófétái az Istentől ihletve, akár a Felelős szerkesztő : Dr. BAKKAY KÁLMÁN. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Ettinger János tanulmányi felügyelő ezimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri kOzlése S korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------V lap megjelenik minden szerdán. szabadság, a haladás s fejlődés énekesei s költői a nagy érzések erejében. Egyik a lángész fáklyájával, másik a szónak viharjával, a harmadik a virrasztó remény hajnali fényével ébreszti az emberiséget; ébreszt s több szabadságról, nemesebb emberiségről s szerencsésebben fejlesztett egyéniségről álmodik s énekel. A magyar nemzetnek ily tavasza volt az 1848-ik év — a nemzeti ébredésnek, az alkotásoknak, vagyis inkább csak a nagy kikezdéseknek kora. Ez a kor föl akarta ébreszteni a magyarság öntudatát, ki akarta fejleszteni nemzeti egyéniségét s kultúráját. Ez a kor lelkesült a magyar alkotmányért s a magyar nyelvért ; erős, nemzeti állam volt az ideálja. Szabadságról beszélt s jogokról intézkedett :_jogot akart juttatni annak, akinek nem volt s nemesebb szabadságot teremteni ott, ahol még a gyámság s az elnyomás volt az ur. Ekkor értette meg a nemzet önföntartási ösztönét s követte azt; megtisztelte magát azzal, hogy élni akart s nem tompitotta el érzékét a múlt iránt, melyet becsült, a jobb jövő szeretetével s ugyancsak nem fojtotta el ösztönét a haladás iránt a múlthoz való oly ragaszkodással, mely bénitotta volna tör- tetését! A haladásnak s fejlődésnek ily korszakai mindig pünkösdi idők s a világ fejlődését intéző Istennek szelleme nyilvánul meg bennük. Ne zavarjon meg az, hogy rohamosak, hogy zavarosak, hogy sok bűn s alávalóság, sok gyarlóság és szenvedély is. kavarog bennük ; a biin s az alávalóság nem isteni, de a fejlődés energiája, a nagy eszmék, a nagy hit s az áldozatos szeretet leikéből valók. Ez a Lélek tüzesedik ki a történelem egyes korszakaiban s Tőle s ihletétől való a szabadságnak tiszteletreméltó szeretete, Tőle való az uj idők viharos szélzugása, Belőle a hitnek kitüzesedóse. Nélküle, a fogalmak hidegek s a vonzalmak gyöngék ; tudunk bár róluk, de nem éreztetik meg velünk hatalmukat. Ezt bizonyítja a történelem. Nem tudták-e az első keresztények, hogy mi az egyenlőség s a szabadság s nem hirdették-e, hogy Krisztus Urunk felszabadított minket a rabságból s hogy az Isten fiaihoz a ' Mária-leányok.* j§ot Jfrpád népe ét, fokognak Hős szivek, öttárt és temptomot Détegvédni no siet. Jffezéőe, rózsaszál, lőörettén titiom, átjutni kezd tote ff fetdutt, küszke rom. Vitágok karcza dút, Jfikarzik szünteten S zsotozsmás ajkivat fz éten megjeten. fétdája vonz, ragad jßdng ifjat, gyermeket, * A Női Mária Kongregácziö tizevet jubileumára irta Bakkay Béla. áöettek két tötti meg f[ férfi kék (eket. Szent zásztok, őrtüzek Jfokognak mindenütt, Cfijőzetmi éneke fog dny közt széjjetüt. Szerte a végeken Védfat a karczmezö. Déíegvivni ettene Orozva, fétve jő. Ok, kon teánya te, ffövendő kajnata, Diyomodkan újra ét, 9tfLi egyszer megkata. fogány köd osztadoz, ffjitet ápot kezed S kütettenség után Olyilat a szivke vet. irány a karczi tér, Jff férfi ottkona 6's kangzik mint a kürt: jfdvöztégy OJíária ! . . (jyakortó iskota Virutj kát szünteten, ff öv idén épüt im’ fövendő, szép jeten 1 Eerrini Contardo. 1859—1902.* 1. 1. Egyetemi tanár apostolkodása. így jellemezhetnék röviden ez életrajzi kivonatot. A római jog tanára volt Ferrini Contardo különféle egyetemen, utoljára Pá- viában. A szakférfiak egyik elsejének tekintették. A berlini egyetemen Savigny és Mommsen idejében hallgatta a jogot. Itt Mommsen oly tehetséget fedezőit föl Ferriniben, hogy azt a véleményt merte koczkáztatni róla, mely szerint miként a 19. századot Savigny századának, usy a 20. századot majd Ferrini századának fogják nevezni. Mindenesetre szokatlan elismerés egy katholikus fiatal ember számára oly világhírű s nem is egy világfelfogáson levő tudós részéről, milyennek Mommsent ismerjük. * Felolvasva az Urak Mária kongregációjában. Lapunk mai száma 8 oldal.
