Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-26 / 9. szám

HETI SZEMLE 7 Szatmár, 1913. februárius 26. Lóhus-mészárszék Munkácson. Reich Bernát debreczeni lóhuskimérőnek megadták Munkácson az engedelmet, hogy kizárólago­san lóhus gyártmányokat árulhasson. A munkácsi püspöki javak átadása. Kálóczy Zoltán miniszteri tanácsos és Darázs Sándor miniszteri számvizsgáló e hó 17—19. Ungváron időztek a püspöki javak végleges átadása végett. Salánk díszpolgára. Salánk nagy­község Szabó Jenő főrendiházi tagot, a gör. kath. magyarok országos bizottságának elnö­két e hó 17 én tartott képviselőtestületi gyű­lésén díszpolgárává megválasztotta. Miniszteri köszönet. ,A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tahy Abfahámnak az ungvári kir. kath. főgimn. tanulói javára 4000 K tőkével tett alapítványáért köszöne­tét nyilvánította. Előmunkálati engedély. A kereske­delemügyi miniszter Bay József földbirtokos nagybányai lakosnak előmunkálati engedélyt adott a Zsibó—nagybányai helyi érdekű va­sút Szilágycseh állomástól Szilágyszeg, Lele, Hadad, Bogdánd és Korond községek érin­tésével a szilágysági helyi érdekű vasutak Alsószopor állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvo­nalra. Felsőbánya a főszolgabiróságért és járásbiróságért. Felsőbánya város febr. havi közgyűlése elhatározta, hogy a nagysom- kuti járás túlterheltsége miatt szükségessé vált szolgabiró szaporítás, esetleg a járás megosz­tása alkalmából előterjesztést tesz a törvény- hatóságnál a nagysomkuti és nagybányai fő­szolgabírói járásoknak 3 járásra való felosztó sára s a harmadik szolgabirói járás székhelyé­nek Felsőbányára való helyezésével egy felső bányai járás alakítására. Ugyancsak elhatározta a városi közgyűlés, hogy a kir. járásbíróság ügyét az országgyűlésnél kísérli meg szorgal­mazni, ahol általában a város helyzetét is fel­tárja s kérni fogja, hogy a várost a kormány fontos nemzeti feladatainak teljesítésében támo­gassa s hívja föl a szakminisztériumokat, hogy intézmények létesítésével erősítsék és fejlesszék Felsőbányát, melyben ezekhez a feltételek meg vannak, csak az eszközökkel nem rendelkezik. Festő iskola Máramarosszigeten. Máramarossziget polgármestere, Szőllősy Antal Hollósy Simon festőművészt felkérte, hogy létesítsen szabad festőiskolát a Petőfi ligetben. A város szubvenczióval és messzemenő egyéb anyagi áldozatokkal kész támogatni a mester vállalkozását. Halálozások. A közel napokban el­hunytak : Barthos Mihály nyug. körjegyző, Szatmármegye törvényhatósági tagja. — Sziklay Lajosné szül. Yékey Erzsébet, Szik- lay Lajos nyug. kir. erdőtanácsos felesége. — Lahner Lajos ungvári főerdőhivatali tisztviselő 51 éves korában. — Szigeti Géza rahói kir. járásbiró 38 éves korában. — Özv. Homoródi Anderkó Jánosné szül. Pásztélyi Kováts Julia. — Sroll Margitka életének 20-ik évében Nagybányán. Az ungvári 300 éves főgymnasium. Az ungvári kir. kath. főgimn. háromszázados jubileumát előkészítő bizottság múlt héten tar­totta gyűlését, a melyen sajnálattal vette tudo­másul, hogy a minisztérium nem engedélyezi a kért „Drugeth Főgimnázium“ elnevezést. A ju­bileum alkalmából az intézetre helyezendő em­léktábla bemutatott tervét a bizottság elfogadta, ennek költségei fedezését Papp Antal, munkácsi püspök, az intézet egykori növendéke vállalta magára. A bizottság védnökké gróf Andrássy Sándort, diszelnökké dr. gróf Batthyány Lász­lót, elnökökké: dr. Alapy Henrik egy. tanárt, dr. Ambrus Zoltánt, Bihary Emilt, dr. Frigyessy József egy. magántanárt, Jankura Sándort, Klein Márk máv. felügyelőt, Koszka Pál csendőrezre­dest, Melles Emil apátot, Marschalkó Tamás egy. tanárt, Marchalkó József miniszteri tanácsost és Soltész Imre c. kanonokot, az intézet egykori növendékeit; alelnökökké : Báró Gyula csendőr­alezredest, Gaál János alezredest, Schlesinger Frigyes műszaki főtanácsost, Tóth Mike jezsu­ita tanárt, az intézet egyknri növendékeit. Deli Géza főreálískolai igazgatót és Nagy Pál zázsló- ajparancsnokot választotta meg. Pályázati hirdetések egyszeri kttzlésenek dija S K Szociális tanfolyamok a képzők­ben. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács minapi ülésén jelentette Giesswein Sándor elnök, hogy a kultuszminisztérium üdvösnek tartja a képzők­ben szociális tanfolyamok szervezését, amelyek költségeit a püspöki kar és a vallásalap fogja fedezni. A tanács többek felszólalása után ki mondta, hogy ezeket a kurzusokat úgy a kato­likus tanítónőképzőkben, mint az óvónőképzők­ben kötelezően kívánja életbeléptetni, a tanító­képzőkben pedig azokat kívánatosnak tartja, ilyen értelemben fog felterjesztést tenni a püs­pöki karhoz. Leánygimnázium Debrecenben. Deb reczenből Írják, hogy a tiszántúli református egyházkerület leánygimnáziumot akar felállítani Debreczenben s a várostól két tanszék költsé­geinek fedezését kéri. Az apáczák és a tanítói fizetésren­dezés. A tanítói fizetésrendezésről szóló uj tör­vényjavaslat az állami tanítókon kívül rendezi a hitvallásos és községi tanítók fizetését is, csak az apáczákról nem szól. Pedig a szerzetes tani tónőket azon a címen, hogy zárdában élve le­mondanak az élet örömeiről és kényelméről, nem szabad kevesebb fizetéssel kielégíteni. Az ő önfeláldozó munkásságuk mindenki előtt köz­ismert. Iskolájuk szelleme kitűnő, az eredmények pedig, melyeket a tanítás terén felmutatnak, a legkitűnőbb állami iskolákéival is nem csak hogy fölveszik a versenyt, hanem igen sok esetben túlszárnyalják őket. A szerzetes tanítónőnek, mint egyénnek nincs ugyan semmi igénye, el­tartásáról teljesen a zárda gondoskodik. De az óriási drágaság igen nagy zavarba hozta a leg­jobban szituált zárdákat is, úgy, hogy ma a leg­több ilyen intézmény anyagi zavarokkal küzd s tagjai szerénységük, a világról való lemondásuk mellett igen sokszor kénytelenek a legsanyarubb nélkülözéssel is küzdeni. Ennek pedig igazán nem lehet' továbbra és kitenni a szerény, alá­zatos, de mindenkor buzgó és lelkes szerzetes- tanitónőket. Tehát ők is, mint a többi tanító­nők, kapják rneg az évi 1200 K fizetést. Az ő önfeláldozó munkájukért ezt az összeget ugyan­csak megérdemlik. A Kath. Tanügyi Tanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel s szerinte is az az egyetlen helyes megoldás, hogy tanítónő és tanítónő között különbséget tenni nem szabad. A szerzetestanitónő ép olyan tanítónő, mint a többi hitvallásos tanítónő, e tekintetben kö­zöttük distinkciónak nincs helye. Egyenlő mun­kájukért egyenlő díjazás jár, s ha már a fize­tésrendezésről szóló javaslat nem lehet teljesen egyöntetű az állami és hitvallásos tanítóság kö­zött, legyen legalább azonos a hitvallásos taní­tóság különböző árnyalatainál. Alapítvány. Soltész Imre tb. kanonok, kálmándi aranymisés plébános 5000 koronás alapítványt tett azzal a rendeltetéssel, hogy annak kamataiból az ungvári kir. kath. fő­gimnázium szegénysorsu tanulói segélyeztes- senek. Az áldott lelkű kanonok-plébános jó- tókonyczélu alapítványai már olyan hosszú sorozatot tesznek ki, hogy nem is érezzük szükségét annak, hogy legújabb alapítvá­nyáról az elismerés és hála szavaival emlé­kezzünk meg. Soltész Imre bácsinál egészen természetes és megszokott az, ami másoknál feltűnést keltő és dicséretreméltó ritkaság. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT­VÁNYOK ÉS TANSZEREK KAP­* HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ * KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR­NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. (mm dr.) Azon kell kezdenem, hogy a színház nem színház többé. Ehhez való jogát eljátszották. Ez a mi városi színházunk ma talán egy nyerészkedési vállalat hatáseszközei­vel és műsorával, amelynek a városhoz hivata­los bélyegén kívül úgy látszik kevés köze van, vagy épen semmi. A tényállás az, hogy a város nagy ösz- szeget bocsát színháza rendelkezésére egy bizo­nyos alig értékelhető művelődési kincs forgatá­sára s ez az összeg nem hozza meg erkölcsi és szellemi kamatját, a színház mai képtelen szervezete és igazgatása apasztja, meghamisítja a rábízott nemzeti művelődési értékeket. Adasson olyat is, ami a mienk; aminek tükréből megismerjük magunkat; ami a mi lelki és szellemi vagyonúnkat gyarapítja; ami hü szemléltetője, képe a társadalomnak ; amitől magunkba szállunk, lelkesedünk, mert a saját sorsával és problémáival szemben senkisem közömbös. Nagy baj, hogy lomtárba lökik a hagyo­mányokat, kitépik a gyökeret, amiből az eszme kinő. Azt állítják a vezetők, hogy Vörösmarty, Szigligeti, Kisfaludy, Dobsa, Katona nem vonz­zák a közönséget. Nem áll. A Teleki, Vörös­marty Csongor és Tündéjét, Dobsa, Szigeti, Tóth egy két drámáját, Bánk bánt be lehet úgy állítani, hogy megremeg beléjök a magyar lé­lek, ha még megvan. Csakhogy ehhez hozzá­értő rendező kell: magyar lélektől fogantatott művész, amilyen nálunk nagyon kevés van. Ám feltéve, de meg nem engedve, hogy a régiek csakugyan nem csinálnának telt há­zat .. . Erre azt felelhetjük, hogy ha a kassza Siessen addig, míg nem késő egészségét visszaszerezni!^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha­nyagolás sokszor végzetessé válhátik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek htouíos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek *fl 9 O C (J 9 Bkja Mindenütt kapható. Egy üveg árf JS korona 50 fillér által javasolt I egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-gyógyszerfár, ludajtesi, Károly-k‘dfat S. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom