Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-21 / 21. szám
XXII. évfolyam Szatmár, 1913. május 21 21. szám * x/ l/\ji HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEJ évre — 8 K — f. I Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , [ Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. ©cientia vocis. .Szatmár, 1913. máj. 20. (+) A szó bölcsesége, a mely egybeforrást teremt, elhangzott végre nálunk is. Pünkösd minden nyelvet megérttető tüzeiben szentmiséjét a Böl- cseség könyvének e tömör szépségű gondolatával kezdi az Egyház. És a Szentirás mélységeket rejtő és mondó szavaival az örökkévalóság .nagyszerű princípiumát akarja elültetni a lelkekbe; a ki összetart mindeneket, csak azé a szó bölcse- sége. Ott lehet evolutio, renaissance, ott a bábeli tornyot égig lehet építeni. A mi nem e növekvésre erjesztő szónak teremtő erejéből készül, ott a fölrakott falak pusztuló romnak épülnek. Megoszlásunk nyomorúságaiba, erőtlenségünk megbénultságába végre belekiáltott nálunk is a szó böl- csesége, a mely — más formában ugyan, mint a herczegprimás Szenl- István-Társulati beszéde — a termést ontó egységet akarja megvalósítani az Irodalmi Kör és a Pázmány-sajtó között. Nagyszerű szó ez. És gyönyörű gestus kisérte. Felelős szerkesztő : VARJAI END KE. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A Pázmány-sajtó igazgatója mondta ki és mellé fejedelmi áldozatot ajánlott föl: a sajtót 35—40000 korona tiszta vagyonával. Erre az ünnepi, grandiosus ges- tusra ujjongó örömnek kellett volna kicsordulnia a hanyatlást szorongva észlelő telkekből — de csönd van. Pedig huszonkét esztendeje ezért a most elmondott szóért állott össze áldozathozatal közt a szebb jövőt megépíteni akaró szine-java az egyházmegyének, létrehozván az Irodalmi Kört és felállítván a Pázmány - sajtót, hogy az majdan az egyházmegye tulajdona legyen az Irodalmi Kör vezetése alatt. Két rokon intézményt teremtett, hogy egyik a másikat erősítse és végre összeömöljék egy folyammá a két megnyitott forrás vize. Az alapítók nagy intentiója most megvalósulhat a Pázmány-sajtó igazgatójának imponáló ajánlatával — és mégsem halljuk az evoé-t. Nem szólva arról, hogy az egyesüléssel micsoda lendületet vehet a Pázmány-sajtó, a melynek lendítésén eddig csak vezetője egyedül fáradozott, de most az egyesüléssel egyszerre az egyházmegye érdeke a A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány-sajtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 6 korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. -----------------A lap megjelenik iiiiiitieu szerdán Pázmány-sajtó fejlődése, — csak arra mutatunk rá, hogy az Irodalmi Kör alapításában letett hivatását nem tudja megvalósítani a sajtó nélkül. Az irodalmi Körnek az egyházmegye lelkiiletét kell összeíor- inálnia. Esti előadásain kívül intenzív módon csak a sajtó utján érheti el. Lapot és pedig napilapot kell kell e czélból megindítania. Ámde anyagi helyzete szűkösen szegény, jövedelmi forrása szinte csupán a kevés tagsági dij. Nagyobb arányú működésre, az egész egyházmegyét behálózó akczió-inditásokra, napilap kiadására csak nagy anyagi erő birtokában vállalkozhatik. E nélkül béna szerv, a melynek neve üres hivalkodás ezzel a jelzővel: eggkdz- házmegyei. De a Páziliány-sajfó nagyszerű ajándékával egy csapásra megváltozik a helyzet. Maga a sajtó nagy értékű telke a rajta emelendő bérházzal adná az egyik pénzforrást, a bérházban fölállítandó egyházmegyei könyvkereskedés volna a második és a megnagyobbított nyomda uj vállalata : az egyházmegyei népiskolák számára irt tankönyvek kiadása lenne a harmadik pénzforrás. TBR(ZR Az ungvári kir. kath. főgimnázium, i. Egyházmegyénk egyik ősrégi tanintézete az ungvári kir. kath. főgimnázium jun. 11 én ünnepli fennállásának háromszáz éves jubileumát. A gimnáziumot ama szellemi küzdelem hozta létre, mely a XVII. század hajnalán a mindtovább terjeszkedő protestantizmussal szemben katholikus részről megindult. A magyar bíboros Cicerónak, Pázmány Péternek hatalmas szava mély tudományával, ragyogó ékesszólásával, meggyőző érveivel fölrázta a hitközönyösség álmában szunnyadozó katholikusokat, az elpártoltak közül ezreket térített, vissza a katholikus egyházba, közöttük számos főnemesi családot, a melyek áldozatkész tagjai az ősi hit védelmére, a hitújítás terjedésének meggátlá- sára natholikus iskolákat alapítanak. A főurak között, kiket Pázmány apostoli buzgalma megtérített volt Drugeth Homonnai György gróf Zemplén és Ung vármegyék főispánja, az araDygyapjas rend lovagja, királyi főnohárnok, belső titkos tanácsos és ajtónálló, Magyarországnak egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb főura. E hitbuzgó férfiú, hogy háláját lerója Isten Iránt, „ki őt az egyedül üdvözítő kath. sz. hit világosságával megvilágítva, mint tévedő juhocskátaz egy, szent, katholikus és apostoli anyaszent- egyháznak aklába visszaterelte, Isten dicsős- ségére és szentegyháza terjesztésére,“1) 1613- ban uradalmának székhelyén a zemplénme- gyei Homonnán kollégiumot alapított s annak vezetését a Jézustársasági szerzetesekre bízta. 1615. julius hó 2-án irta meg a fenkölt szellemű főur alapitó levelét, amelyben kimondja, „hogy őseinek hitét és jámborságát akarja a számkivetésből visszaidézni,“ régi jogaiba visszahelyezni az ifjúságnak zsenge kortól való helyes oktatása által, t. i. a jámbor nevelés által kitűnő férfiak segítségével minden oldalú műveltségre kiképződjék és keresztényhez illő erkölcsökkel ékeskedjék.“2) A kollégium czéljaira a homonnai kastély mellett fekvő elpusztult szt. Ferencz rendű zárdát alakította át, fentartá- sára átadta a nagykemenczei összes birtokait, a tizeddel és összes bevételeivel, a gerényi hegyen fekvő két szőllőjét, továbbá kötelezte magát és utódait, hogy uradalma a kollégium számára évenként két részletben 1700 magyar forintot fizet, minek biztosításául lekötötte: Kiskemencze, Módra, Adjunócz, Helmecke Pelecze uradalmi községeket. *) Drugeth H. György 1615-iki alapitó levele. 2) U. e. 1613-ban nyílt meg a homonnai kollégium és szépen virágzott, mit bizonyít az alapitó fiának János grófnak 1640 ben kelt levele, a melyben ezt Írja: „Kevés idő alatt a közrenden lévő Ifjúságii kivöl, hány Nghos Urak és Nemes emberek gyermekei tanultának legyen Homonnán mind Erdélyből, Székelységből, Magyar-Országból, Lengyel- Országból és több szomszéd tartományoknak és környékekből, csak az ió Isten vehetne bizonyos számba, kik közül sok százan, az ighaz Catholica Religióra azon Iskolákban megh is tértenek és most, amint nagy szivünk örömével látjuk, tudományok s maghok ió viselése után, mind a Politicus s mind pedig az Ecclesiasticus Statusban, a Reli- giónak súlyosabb terhét és hazánknak is szinyesb tisztit, nagy satisfactióval viselik.“3) A zavaros idők azonban nem kedveztek a múzsák uj hajlékának. 1619-ben Bethlen Gábor Felső-Magyarországot hadaival elárasztván, nagy ellenfelének Dugeth Györgynek homonnai birtokait is elfoglalta, a jezsuitákat elűzte és magát a grófot is Lengyel- országba menekülni kényszerűé, a hol 1620. jun. 21-én a tetterős 33 éves férfiú ellenségei által megmérgezve száll korai sírjába. Egy évtized telt el, mig Bethlen halála után a boldogult gróf fia, János birtokait visszakapta, a Jézus-társasági atyák a számkive- tósből Homonnára visszatérnek s folytatják 3) Drugeth H. János 1640-iki alapitó levele. Lapunk mai száma ÍO oldal.
