Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-28 / 22. szám
n. , ✓ XXII. évfolyam. Szatmár, 1913. május 28. 22. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: £gj- évre — 8 K — f. ! Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 „ — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézműiparoeoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : VARJAS KNDKK Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. EUinger .] áuoM tanulmányi felügyelő czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése I korona----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------V lap megjelenik minden szerdán A. hogyan a középkor*... Szatmár, 1913. máj. 27. (+) Azokon a szépséges csodákon, a melyeket a középkor föl ül - múlhatatlan áhítata, művészete és áldozatkészsége emelt földi lakásul az Istennek, mindenkinek lelke és keze dolgozott. Egy városé, egy országé, sőt néha az egész világé is. Hogy kerülhetett volna együvé máskép az a mérhetetlen kincs, arany és drágakő, hiszen királyok kincstára is szegény egy középkori dóm fölépítéséhez! Aztán a művészek serege kellett. Faragó, képiró, a mystika symbolumaival dolgozó sok genie, hogy elmondják a súlyos iveket tartó oszlopsorok, a rózsával ékített templomablakok, a mozaikkal kirakott vestibulumok, az apo- kalyptikus gigászokkal beirt meny- nyezet, az oszlopokra kúszó kővirágok, a remekbe faragott oltárok, a csodákra előkészítő bejárat, az égbenyuló tornyok, a búgó orgonák s a zengő harangok: micsoda föl- séges Ur háza ez az ezeresztendőkre készített kőkolosszus. A melyben angyalok, emberek, bolygók, üstökösök, erdők és mezők imádják allelujás énekkel a mindenség Királyát. A ki előtt porba görnyed a poklok minden elszabaditott réme, a tüzet lehelő sárkányok, a kigyó- bőrbe bujt ördögök tehetetlen légiója. Az egész világot odaépitette a középkor Isten-imádata a templom köveibe. És ehhez a Magnificat-hoz, ebhez a fönségesen zengő kő-hymnus- boz odaadta mindenki, a mije volt. A művész ihletét, álmait, a gazdag kincseit, a szegény napszámos munkáját, a király koronájának igazgyöngyeit. Hivságos ékszerekből szikrázó mostrantiák, skárlát köntösökből misemondó ruhák készültek, családok aranyedényei feszületté változtak át az ötvös keze alatt, ősi klenódiumok herm 'kká lettek, hogy hordozzák a szentek ereklyéit. Országokat érő kincsek özönlöttek be a templomba pénzben, szellemben, munkában. Bányák évtizedeken át termelt márványa, ezüstje, rengeteg- őserdők százados fái vándoroltak a készülő dóm felé, hogy részei legyenek. És az emelkedő karcsú osz^ lopok tövében született uj generatio folytatta tovább atyáik áldozatát. így készültek valamikor a templomok. Mert Istenért semmi sem sok. Az uj templomokat is csak ily módon lehet nagyszerűekké, impozánsakká emelni. Semmi áldozatot nem szabad sokainunk érte. És hordanunk kell a köveket és kincseket, megnyitnunk a szellemi és anyagi klenódiumos-házak ajtait, hogy kiürítsük a megépítendő templomért önmagunkat. Isten uj temploma alatt már szentséges atyánk előde is a sajtót értette. Németország, a hol a középkor annyi fönséges templomot rakott, az újkor templomait is az ősökre emlékeztető áldozatkészséggel teremtette meg. Hazánk is megindult ezen az utón. Egyházmegyénk is megtette már a kezdő lépéseket. Csakhogy a mi sajtóalapunk még nevetségesen csekély. És szégyenbélyeget süt reánk, ha parányiságában megmarad. A jövő elitéli tArcza ül Az ungvári kir. kath, főgimnázium. ii. Az 1778 ik év nagy változást hoz létre a gimnázium életében. XIV. Kelemen pápa ugyanis ez évben a jezsuita rendet eltörölte, Mária Terézia királynénk rendeletéből a jezsuitáknak, mint szerzetes rendnek működése az ungvári gimnáziumban is megszűnik. Ugyanezen évben a Drugeth család női ágon is kihal s a nagy kiterjedésű birtokok a kincstárra szállnak át. A kollégium terjedelmes birtokai árverés alá kerülnek s az azokból befolyt összeg a katholikus tanulmányi alap kezelése alá jut s a mai napig ez tartja lenn a gimnáziumot. A jezsuiták Ungvárról 1778. november havában eltávozván, négy visszamaradt Jézus-társasági atya mint világi pap részükre személyenként utalványozott 850 frt fizetés mellett Orosz Adám ungvári rk. plébános igazgatósága alatt vezeti a régi kollégiumban a tanítást. 1774. husvét másodnapján a város nagy részét tűz hamvasztotta el, mely a kollégium és a templom tetőzetét is elpusztította. A következő évben Mária Terézia királynénk a kollégium épületét a templommal és a várral együtt a munkácsi gör. szert, kath. püspökségnek adományozta. így vált szükségessé egy uj iskolai helyiség, mely 1.784-ben épült fel, s 110 évig állott a hazai közművelődés, a vallás erkölcsi nevelés szolgálatában. A jezsuiták távozása után részint világi tanárok, részint egri, szatmári és munkács- egyházmegyei papok hintik a fogékony ilju lelkekbe a tudományok, a hit és erkölcs magvait. A tanulók száma ezen időszak első felében 60—180, második felében 1806 tói 210—440 között váltakozott. Szabadságharczunk leveretése után, miként hazánk összes politikai intézményeiben, úgy középiskolánk életében is mélyreható változások kezdenek életbe lépni, melyek szakítva a kétszázados joggal iskolánk katholikus és magyar jellegét fenyegetik. Az idegen kormányzat befolyása, mely elnyomni igyekezett a nemzeti érzületet, s kedvezett a nemzetiségi velleitásoknak, intézetünknél is felszínre hozza a nemzetiségi érzületet. — A ruthén nemzetiségű tanárok többsége támogatva Willecz J, főispán és Dobránszky Viktor isk. felügyelőtől nem elégedett meg azzal, hogy a ruthén nyelv tanítására tekintettel a gör. szert. kath. ifjakra 1849-ben tanszék állíttatott föl, hanem a többi tantárgyakat is, főleg az alsó osztályokban ruthén nyelven adta elő. Sőt midőn a minisztérium a gimnázium jellegére és a tanitás nyelvére nézve kérdést intézett a tanári testülethez, a többség bár a tannyelvre vonatkozólag nem nyilatkozik, hanem a döntést a minisztériumra bizza. B törekvéseknek azonban kellő időben útját állották bold. em. Hám János szatmári megyés püspök, a vármegyei főhatóság, dr. Varga István ungvári róm. kath. plébános és Irsik Ferencz rk. hittanár, kik a felső tanhatóság elé terjesztett memorandumaikban a gimnázium történetének alapján kifejtik az intézet rom. kath. eredetét, kath. jellegét, s abban a magyar tannyelvnek egyedüli jogosultságát. E határozott fellépésnek megvolt a kivánt eredménye, mert a ruthén nyelv mint tanítási nyelv nemsokára kiszorult, s csak mint tautárgy szerepelt a gör. kath. ifjúság számára, úgyszintén részben a gör. kath. hittan tanításánál, melyre 1857. óta külön tanszék rendszeresittetett. Az idegen uralom még egyszer megkisérlé kétségbe- vonni gimnáziumunk kath. jellegét. A bécsi császári vallás és közoktatásügyi minisztérium 1858-ban, miként az ország többi kir. kath. főgimnáziumainak, úgy intézetünknek is „K. k. Staatsgimnázium“ feliratú uj pecsétet adott. Azonban a helytartótanács 1861-ben visszaállította gimnáziumunk kath. jellegét, 1862. ápril. 22-iki rendelettel visszaadta régi pecsétjét, mely „Az ungvári kath. főgimnázium pecsétje“ körirattal ma is érvényben van. A Thun-féle tanrendszer értelmében az ország gimnáziumai fő- és algimnáziumokra osztatván be, hat osztályú tanintézetünk az a kérdés előtt állott, hogy vágy négyosztályuvá csonkittassék meg, vagy pedig nyoloz osztályúvá egészittessék ki. Azért már 1852-ben Dr. Vargha István róm. kath. plébános lelkes vezetése alatt mozgalom indult meg, hogy az északkeleti felvidéknek e legnépe- pesebb s kétszázados kulturális intézete főgimnáziummá emeltessék. A minisztérium oly Lapunk mai száma 10 oldal.