Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-20 / 12. szám
Szatmár, 1911. márczius 20. Uj bank. Máramarosszigeten dr. Vetzák Ede nagykárolyi bankigazgató, Csapodi Sándor, Jakobovics Miklós, Kovács László stb. alapitásában uj bank van alakulóban. Uj városi tisztviselők Mszigeten. A márcz 12-i városi közgyűlés rendőrbiztosnak Viski Balázs Lajost, rendőrirnoknak pedig Kövy Gyulát választotta meg. A megválasztott tisztviselők a hivatalos esküt a közgyűlés előtt le is tették. Ung a magyar gk. püspökség mellett. ARómáhan oláh részről meginditottellen- akczióra egymás után mozdulnak meg a törvényhatóságok. Legutóbb Ungvármegye alispánja a vármegye közönsége nevében, Ungvár város tanácsa a város nevében a római szentszékhez intézett táviratokban tiltakoztak az oláh agitáczió ellen. Ungvár város tanácsa a város nevében a következő táviratot küldötte Rómába : Szentséges atya 1 A magyarországi uj görög katholikus püspökség felállítását városunk lakossága szivvel- lélekkel. óhajtja : miért is alázattal kérünk szentséges atyánk, hogy a nagyfontosságu püspökség ellenségeinek szégyenletes törekvéseit bocs és igazságos jóindulatoddal mél- tóztassál meghiúsítani. Ungvár város rendezett tanácsa. Hivatalos rész. Továbbképző tanfolyamok. Az elemi iskolai tanítók és tanítónők részére a folyó iskolaév nagy szünidejében tartandó továbbképző tanfolyamok tárgyában a királyi tanfelügyelőkhöz intézett miniszteri rendeletet az érdekeltekkel ez utón közli az egyházmegyei hatóság és felhivja a róm. kath. tanítókat és tanítónőket, hogy a tanfolyamon minél többen igyekezzenek részt- venni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 33771. szám. Az 1906. évi január hó 10-én 102594/1905. sz. a. kelt itteni rendelettel kiadott szervezeti szabályzat értelmébon, a folyó iskolai évnek befejezése után a f. évi julius 1-től 20-ig terjedő több állami képző intézetnél a korábbi évekhez hasonlóan három hétre terjedő tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni; még pedig: tanítók számára a bajai, kiskunfélegyházai, stubnyafürdői és temesvári állami elemi iskolai tanítóképző intézetekben; tanítónők részére pedig az eperjesi és a szabadkai állami elemi iskolai tanitónőképző intézetekben. E tanfolyamok egységes programmja a következő : 1. Tájékoztatás a sociális paedagogia legújabb törekvéseiről és alkotásairól a külföldön és hazánkban, 10 óra. 2. A rajz és kézügyesség a szemléltetés szolgálatában, 4 óra. 3. A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú népiskolában (az uj tanterv és utasítások magyarázatával), 10 óra. 4. Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a népiskolában (a népiskolai tanterv és utasítások magyarázatával), 8 óra. 5. A természettudományi és mennyi- ségtani tárgyak tanításában a sociális vonatkozások gyakorlati érvényesítése, 5 óra. 6. Gyakorlati minta-tanitások a 2. 3. 4. és 5. alatti előadásokkal kapcsolatban, 12 óra. 7. A gazdasági szövetkezetek és a néptanító, 5 óra. 8. A gazdasági számtartás legegysze riibb módjai, 2 óra. 9. Gyakorlati foglalkozások a rajzból és kézimunkából, 24 óra. 10. A patronage ismertetése, 3 óra. 11. Kirándulások, közintézetek stb. meglátogatása a délutáni órákban a helyi körülmények szerint. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkint 30—30 „HETI SZEMLE“ hallgató állami költségen kap az intézet in- ternátusában szállást és étkezést és ezenfelül 15—15 korona utazási költségben is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak a képzőintézetben. A fennt felsorolt tanfolyamok bármelyikére való felvételért folyamodhatnak az ország bármelyik részében lakó és bármilyen jellegű elemi népiskolánál működő okleveles tanítók és tanítónők. A felvételért való bélyegtelen kérvények annál az illetékes királyi tanfelügyelőnél nyújtandók be, akinek tankerületében a folyamodó működik. Pályázat határideje 1912. évi április hó 1. A felvételre jelentkezők kérvényeit tan- felügyelő ur az ide mellékelt kimutatási ivek összes rovatainak pontos kitöltése és azon iveknek csatolása mellett, legkésőbb folyó évi április hó 8-ig terjessze ide fel. Később érkező felterjesztések nem fognak figyelembe vétetni. Kizárólag csakis az ide mellékelt kimutatási ivek terjeszthetők fel a folyamodóknak tanfolyamok szerint csoportosítása mellett; azaz, az ugyanazon tanfolyamra folyamodók nevei egy ivre vezetendők. A katholikus iskolák igazgató-tanítói. Tudva levő, hogy több egyházmegyében az egyházi főhatóság az érdemes tanítókat főtanitókká nevezte volt ki. Most, hogy az uj rendtartási szabályzat érvénybe lépett, az Országos Katholikus Tanügyi Tanácsnak legutóbb tartott ülésén a világi elnök indítványára az határoztatott, hogy a Tanács föliratban megkéri a püspöki kart, hogy a korábban kinevezett főtanitók a rendtartási szabályzatban megállapított hatáskörrel igazgató-tanítókká neveztessenek ki. Az igaz- gató-tanitói czimet azok számára kérelmezi a Tanács, akik az 1907. évi 27. t.-c. értelmében a 200 korona személyi pótlékot elnyerik kiváló működésűk jutalmazásául. A kultuszminiszter és az alkohol- ellenes nap. A közoktatásügyi miniszter újabban elrendelte, hogy az ország elemi iskoláiban a tanítók évenként egy alkoholellenes napot rendezzenek. A humánus czél az, hogy a tanulóifjúságot az alkoholnak erkölcsi és egészségügyi szempontból való rendkívül káros hatásáról kellően fölvilágosítsák. Az Országos Alkoholellenes Egyesület már évek sora óta rendez ilyen előadásokat különböző iskolákban s a kultuszminiszter rendeleti üdvözölve elhatározta, hogy készséggel támogatja. Az egyesület egy jeles iró-tagjával már elkészittett egy teljes előadást az alkoholellenes napra a tanítók részére s ezt felszólításra és 23 fillérnek bélyegben való megküldése után készséggel elküldi. Kéri az egyesület a néptanítókat, hogy az első alkohol- ellenes nap méltó megtartása érdekében mielőbb forduljanak az ogyesülethez (Budapest, Lánczhid-utcza 2.). A Tanítók Bankja megalakulása. A Magyarországi Tanítók Országos Szövetsége mozgalmat indított a Tanítók Bankja létesítéséért s a részvények jegyzésére élénk agitácziót fejtett ki. Az ország tanitósága a bank megalapításában meglátta a gazdasági jelentőséget és bár eleinte lassan, az utóbbi napokban tömegesen érkeztek be a részvény- jegyzések, úgy, hogy a Tanítók Bankja most már feltétlenül megalakul. Az alakuló gyűlés márczius 31-én lesz Budapesten a Ferencz József Tanítók házában. Czimadományozás. A király Volisin Ágoston ungvári tanitóképzőintézeti tanárnak a tanitóképzőintézeti igazgatói czimet adományozta. Tanfelügyelői iskolalátogatások. Vármegyénk kir. tanfelügyeléségének személyzete a folyó tanévi iskolalátogatásokat megkezdte. így : Bodnár György kir. tanfelügyelő meglátogatta a nagykárolyi áll. polg. fiú és leányiskolákat, az ottani áll. óvodákat, a szat- már-németi áll. polgári fiúiskolát. Sprenger Ferencz kir. s.- tanfelügyelő meglátogatta a szinér-váraljai állami, róm. kath., gör. kath., 7 ref. elemi iskolákat és az iparostanoncz iskolákat, a szatmár németii iparostanoncz-is- kola összes közismereti osztályait. Mihály kir. s.-tanfeliigyelő meglátogatta a szatmár-németii összes külterületi el. és önálló gazd. ismétlő iskolákat. (mm. dr.) A drámairáshoz kivételes nagy talentum kell. De a legtöbb színpadi Írónak semmi köze a drámához. Egyszerűen színpadra olyan játékokat írnak, amelyekhez sem költészet, sem iróművészi értékek nem kellenek, csak bizonyos technikai ügyesség, a többit elvégzi a rendező és a színészi ambiczió. Színpadra elég a leglaposabb, legnyersebb modatokat leírni, ha a cselekményt úgy, ahogy kiokoskodja és megkeveri a szerző. Áz ilyen színpadi toliforgatók nem élik át azokat a nagy lelki fuldoklásokat, amikből a született drámairó mondanivalói keletkeznek. Nincs meg az a bizonyos termékeny konfliktusuk a külvilággal. Nem szenvedik el a kinyilatkoztatásokat megelőző forró kínokat. Nem bízzák rá a vérük melegét a kimondott szavakra. Abból dolgoznak, amit készen kapnak másoktól, nagy gyötrődőktő! és nagy jellemektől. Áz irói ügyesség elvesző távlatába zsugorodnak össze ezek az ügyes mesteremberek a színjáték igazi föladata mögött, hogy az „tükröt tartson mintegy a természetnek: hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát“ — ahogy Hamlet mondta a színjátszóknak 300 évvel ezelőtt. Nemcsak a drámairónak, hanem minden Írónak ez a feladata. A színpadon csak közvetlenebb és elevenebb hatású ez az irói szerep. S épen a színpad az, amely nemcsak nálunk, de mindenütt, termelése átlagában legkevesebb irodalmi értéket tálal a közönség elé, mivelhogy a színpadon legkönnyebben érvényesülnek olyanok, akik papír és betű közvetítésével soha el nem nyerhetnék azt a titulust, hogy ők irók. A drámairó Ibsen hosszú ideig gyűlölte a színházakat, Bemard Shaw szintén mérgesen fakadt ki a színházakkal való foglalkozás sivár feladata ellen, amin nem lehet csodálkozni. Bajok voltak mindig, vannak ma is. Követelményekkel előállottak ezelőtt is, annak szükségessége fennáll ezentúl is. Igazán nem lehet feltűnő dolog, ha az érzékenyebb lelkű emberek, akiket ráspolyként szokott érinteni minden hamis hang és fáraszt a gondolatutánzatok béna erőszakoskodása, csömört kapnak mindennemű színháztól. Vegyük ehhez még azt, hogy az ember idegzetét is próbára teszi ez az úgynevezett műélvezet, akkor józan észszel senkisem kér az ilyenből. „A rejtélyes ember“ czimü dráma szerdai premierje a kiváló előadás mellett is cselekmény szempontjából kritikán alóli. A gyengébb idegzetüek ájulással küzködtek, az erősebbek nem állották ki szivdobogás nélkül. Nohát az ilyen darab nem élvezetet nyújt, hanem némelyek egészségének megrontása mellett egyenesen boszantó és felháborító. Fehér Gyula, Háhnel Aranka, Szőke Sándor, ifj. Lenkey György pompás játéka és alakitása ilyen hangulat mellett kárbaveszett. Márczius Idusán az ünneplésből a színház is kivette a maga szerepét. Mátray prológja után a Tánczos huszárok ment igen jó előadásban. Nem kötődés akar ez lenni, hanem figyelmeztetés, hogy éveken át nem kérünk mindig egy és ugyanazon hazafias prológból. Ebben a tekintetben gazdag és kiváló irodalmunk van, nem épen szükséges mindig és mindenkor a hazai (szatmári) ipart pártolui. Ezt a szerző maga sem kivánhatja, bár szinügyi bizottsági tag és amellett közkedvelt, derék, munkás tagja társadalmunknak. Szombat és vasárnap este uj betanulással nagy közönség előtt „A Madarász“ czimü 3 felvonásos régi operettet adták, amelynek zenéjét Zeller Károly irta. A dallamos és nagyhatású operette szinrehozatala elsőrangú ISKOLA
