Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-20 / 12. szám
8 „HETI SZEMLE Szatmár, 1911. márczus 20, volt. Dicséretet érdemelnek Dénes Ella (Mária választó fejedelemné) és Feledi Boriska (Postás Milka), akiknek sikereik után több fülbemászó dalt kellett megismételniök. Balázs (Ádám, tiroli madarász) és Fejér Gyula (Schneck biró) énekszámaikkal és pompás játékukkal arattak tetszést, mig Heltai és Radócz a humoros professorok kaczagtató jeleneteiben brillíroztak és kaptak megérdemelt tapsokat. Soron volt immártizenkettedszer a Leányvásár, amelynek pikántériájánál fogva is nagy a keletje, mintha ez volna a műveltség velejárója ! A heti műsor: Szerdán „Bőregér“ Soyer Ilonka vendégfelléptével. Csütörtökön „Vig özvegy“ Soyer Ilonka felléptével. Pénteken és szombaton „Napoleon öcsém“. Vasárnap „Sárga csikó“. Honnan jöttek a szászok ? Valóságos szálló igévé lesz immár az a hírhedt kérdés, melyet dr. Marczali Henrik egyetemi tanár intézett hitsorsosához, Singer Artur hírlapíróhoz a szigorlaton : Honnan jönnek a szászok ? Úgy lett országosan ismerőssé az eset, hogy Szemrecsányi György, Beniczky Ödön és Zboray Miklós Singer szigorlata előtt lepecsételt levelet tettek le közjegyzőnél s a levélben megírták, hogy Marczali először azt fogja kérdezni Singertől, honnan jöttek a szászok, majd Mária Terézia kerül sorra. így is történt, eredménye gyanánt megállapították, hogy Singernek előre kellett tudnia a szigorlati kérdéseket, még pedig magától hitsorsosától, Marczaiitól. Az egyetemi tanács feltűnően enyhén ítélt: Marczalit csak rosszalásra Ítélte, Singernek a szigorlatát pedig megsemmisítették ; minisztérium hivatalosan megállapította, hogy M. korrektül járt el. Hogy ez micsoda csürés-csavarás és erőszakoskodások közt történt, azt most egy röpiratból tudjuk meg. A röpirat pontosan, aktákból bizonyítja be, hogyan sikerült a Marczali-ügyet rituális köröknek eltussolniok. A füzet czime: „A Singer-Marczali ügy hiteles története“. Áíegjelent a Stephaneum- nál Budapesten. Ára 50 fillér. A Vasárnapi Újság 17 ik száma a következő érdekes és változatos tartalommal jelent meg: Szemere György: Komédiák. Zsoldos László : Kaland a vonaton. Sajó Sándor: A repülő gép. A megszólaló múmia. Négyes kiállítás a műcsarnokban. Fatme. (regény). Magyar hajósok idegenben. Irodalom és művészet. A füzetet szebbnél-szebb ilusztráeziók díszítik. Magyar Figyelő. 6. számában Antal Géza tanulmányát találjuk “Széchenyi és a magyar nemzeti egység“ czimmel. Tisza István gróf a német képviselőválasztás eredményét analizálja. Huszár Imre „Politikai levelek az 1848 körüli időkből“ közöl értékes dokumentumokat, Palágyi Menyhért a pale- ontlógiával és származáslannal foglalkozik Bállá Ignácz pedig Mikszáth Kálmán post- humus kötetét méltatja. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona. GYONOCZEDULAK (emléklapok) alkalomszerű képpel illusztrálva, ötféle színben nyomtatva, 100 drb 1.10 K. Kapható a Pázmány- sajtóban Szatmár-Németi. Előfizetőinket, különösen a papságot és tanítóságot kérjük, hogy az esetleges magán-, iskolai- vagy községi hirdetésekkel alkalomadtán lápunkat szíveskedj enek felkeresni. IPhotographia. Ez már egész typus. Föltűnik falun, városban, mindenütt. Különben is szeret szerepelni. Nincs olyan nagybőjti tánczmulatság, hogy részt ne venne azon. Sőt felülfizet. Fölvilágosodott férfiú. Nem is található házában csak liberális újság. Fázik még az árnyékától is a „klerikalizmus“-nak. Ő dörög legjobban a mellett, hogy: „a vallás magánügy“. De azért igen nagy élvezettel olvassa derék újságjaiban és földerült arczczal hallgatja jól megválogatott barátaitól azokat a „visszaéléseket“, a melyek a terjeszkedő „ultramontánok“ berkeiben mindennaposak. Nem is volna rendben emésztése, ha mindennap egy pár elfogult püspököt, népbutitó papot, külföldről becsempészett „idegen“ apá- czát el nem költené. Erős kifakadásokkal tüzel a kozmopolita pápaság ellen, a mely örökké beavatkozik a nemzeti ügyekbe. Különös kedvteléssel hangoztatja, hogy az iskola az államé, el kell törölni a hitvallásos iskolákat. Megdöbbenve tárgyalja a „sötét“ reakczió térfoglalását és tajtékozVa kiált pereátot a a Mária-congregátiókra. Fölvilágosodcttságá- ban elitéli az antisemitismust, mint a mely éket ver a nemzet tagjai közé és felekezetekre tagolja. Különös kedvteléssel hivatkozik a „papzsák“-ra, valahányszor egyházi, vagy sajtóügyi czélok érdekében fölkeresik. Nagy barátja a szekularizácziónak. Korszerűtlennek tartja a szerzetességet és erős kifakadásokban ítéli el különösen a jezsuitákat. A papi hatalom ellen is tajtékzó kitörései vannak, különösen a gyónás szempontjából. Nagyon elitéli azt az ostoba középkori maradványt, a mely böjt czimen még ma is zsarnokoskodik. Különös tüntetéssel pénteken szeret húst enni. Lelkes hive a halotthamvasztás- nak, de a vasárnapi misehallgatást már divatból kiment cerimoniának nevezi. Szereti dicsérni Hockot és a hozzá hasonló „fölvilágosodott“ papokat, a kiknek egyébként nagyon kedveli asztalát s ilyenkor ragyogó arczczal és széles mosolylyal hangoztatja : „Ilyen pap kell nekünk!“ Sőt ilyen papi körökben még névjegyét is leadja, a melyre ez van nyomtatva: — Jó katholikus. ISTe stutor . . . Ismert dolog a két parvenü zsidó története, a kik mindennek szerettek volna látszani, csak zsidóknak nem. Előkelő étterembe mennek ebédelni. Az egyik nagy grandezzával kérdi a pinczért: — Mi a menü ? A másik erre ijedten meglöki s oda- sugja: — Nű, hogy mondhatol igy: menü ? Mikor az menü. Ilyesvalami történt a napokban Szat- máron is. Nem ugyan vendéglőben, de — egy bankban. A bank egyik főembere beszél. De nem úgy, mint egy volt fűszerestől kitelik — mert az volt, a mit azonban szeretne elfelejttetni — hanem mint egy előkelő világlátott intellectüel. Minden második szava franczia. Tüntet is vele. Latin czitátumokat is belesző a beszédébe. Persze — rosszul. Rettentő rosszul. Épen legszebb mondatát vágja ki hivatkozva Raczine-ére, a ki tudvalévőén igy kezdi egyik szónoklatát: l’etat c’est moi — mikor közbevág valaki: — Ugyan, tisztelt úr ! Nem gyömbér ez! Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. VJ VARRODA. Bőthe Ilonka /. évi már ez. 1-én Szatmáron, Honvéd-u. 2. sz. a. megnyitotta női varrodáját. Elvállal a legutolsó divat szerint costümöket, blouzokat, aljakat stb. a legszebb kivitelben s a leg jutányosabb áron. Tisztelettel tudatom Szatmár város és vidéke úri közönségével, hogy a „Pannónia“ szálloda udvarán erre a czélra épített helyiségben a földszinten rendeztem be, mely a mai kor minden követelményének ugv művészi mint kényelem szempontjából megfelel. A műterem már megnyílt. A m. t. közönség további nagybecsű pártfogását kéri, tisztelettel Sctiei-ling Antal fényképész és festő. Illatszerek. Kötszerek. Fényképészeti ANA DROGÉRIA Szatmár, Hám János - utóban, Lévai-palota MEGNYÍLT. Szives pártfogást kér BRÓDY BÉLA. IRODALOM
