Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-26 / 26. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. junius 26. visszaélt sereg és a hatalom tulságba vitt el­bizakodott használata által nagy izgalmat gerjesztett ellenfelében, melynek közönye megtört, módok és eszközök találásán töp­rengett. A hosszú tespedés után felucsudva, várja a vezért, a szokatlan nyomás után már szokatlan eszközökhöz is hajlandó nyúlni, hogy felszabadulhasson az iga alul. A világ józanodásának egyik jelensége a lelketlen kezekben levő mozgótőke által okozott bajok felismerése és az azok elleni védekezés az értelem fegyverével. A nagy sokaság nyomora, a legyötör­tek sorsa iránt elmélkedő jó lelkek felbuz­dulása keresve kereste az eszközöket, hogy miként lehetne a beköszöntött gazdasági nyomornak véget vetni ? A keresztény lélek nem a bosszuállás, nem a megtorlás, nem a vérbosszú eszkö­zeit használja, hanem elsőbben ha kell, nél­külözve is kerüli, kitér és lőtávolságba he­lyezkedik megrontójával szemben, kerüli még azt a romlott levegőt is, melyben az él, ke­rüli a romlottak tanácsát, szép szavakkal kí­nált bűnös divatát és eddigi kárán okulva, testvéri körbe, közös védelemre gyülekezik. Ennél az első lépésnél maga is csudái- kozik, milyen nem várt erőt és ellenállást tud kifejteni megrontóival szemben. Boldog emlékű Károlyi Sándor gróf volt hazánkban a szövetkezésnek, annak a keresztény védekezés formájának apostola, és ha reá gondolok, nem térhetek ki a szemé­lyes érzelem megnyilatkozása elől, mert éle­temnek legboldogabb pillanata az volt, ami­kor áldást osztó kezét vállaimra téve, jósá­gos szeméből a megelégedés sugara melegí­tette fel lelkemet. Megértettük egymást! És azóta is fokozódott bennem a mély tisztelet, mert Isten kegyelméből megéltem azt az időt, hogy az általa hirdetett védelmi esz­közök, a szövetkezetek minden téren fé­nyesen beváltak. Ezt a fegyvert forgatom én legszíveseb­ben és erre keresek mindenütt bajtársakat. W olkenberg ünneplése. Szombaton este a Kath. Kaszinó termei megteltek a szatmári társadalom minden réte­gének képviselőivel, a kik szokatlan ünneplés­sel vették körül az egyetemi cathedrájának el­foglalására körünkből távozó Wolkenberg Alajos drt. Ezt a társaságot látva, tűnt csak ki iga­zában Wolkenberg jelentős szereplése Szatmár és az egész egyházmegye életében. Mert nem­csak a papság, de a város, a különböző egye­sületek, a vidék, az értelmiség és az iparosság mind képviselve volt, Wolkenberg nagyszámú baráti körén kivül, a kikből a két évtized pá­ratlan nemességü munkája Wolkenberg iránt őszinte tiszteletet, nagyrabecsülést és szeretetet váltott ki. Ebből áz összejövetelből világosan kitűnt, mily széles téreken dolgozott az uj egyetemi tanár, hányfelé szórta szét nagy szel­lemének, páratlan munkabírásának és nemes tevékenységének magvait. Felekezeti és társadalmi különbség nélkül egyforma barátságos szeretet hozta össze a száznál több ünneplőt és avatta ez szinte csa­ládias meghittségüvé a bankettet. Ott láttuk Benkő József kanonok-plébánost, a Kaszinó el­nökét, Szabó István praelátus-kanonokot, a seminariuin rectorát és az írod. Kör elnökét, Vajay Károly dr. polgármestert, Kőrösmezei Antal v. főjegyzőt, Ferencz Ágoston v. taná­csost, Antal Sándor dr. v. főügyészt, Kertészffy Gábor, Fürst Viktor, Nagy József, Demkő Sándor, Jékey Károly v. tisztviselőket, dr. Leit- ner Emil kir. ügyészt, Szarukán Zoltán, Roz- gonyi Vjktor tv. bírákat, Kölcsey Ferencz dr., Wallon Gyula dr., Gőbl Alajos dr. Weisz Ká­roly dr., Lacheta Brúnó dr., Lükő Béla dr. or­vosokat, dr. Kerényi Béla, dr. Haraszthy Béla, dr. Fábián, dr. Antal László ügyvédeket, Hu­bán Gyula és Gönczy Antal gk. espereseket, a vidékről Török Lajos • ny. máv. főtisztviselőt, Czier Ferencz plébánost, Dunay Sándor felső- keresk. isk. igazgatót, a kir. kath. és ref. fő- gymnasium, a tanítóképzők, a polgári és elemi iskolák tanárait és tanítóit, Asztalos Sándor, Thurner Albert, Haller Ferencz, Lévay József banktisztviselőket, a kereskedő, iparos-világ és polgárság előkelő alakjait, a papságot nagy számban, Illés István állomásfőnököt, Forgách Vilmos csendőrhadnagyot, lapunk szerkesztő­ségének tagjait, stb. stb. Valami ünnepiesen meghatott, őszinte me- legségü érzés hangulata áradt el a nagy társa­ságon. Érzett, hogy nem közönséges, megszo­kott formaság, de valóban igaz ragaszkodás és szeretet rendezte ezt az ünnepek a mely megrajzolta Wolkenberg nagystylü alakját. Az elhangzott beszédekből - ugyanis lassanként ki­alakult a képe egy igaz embernek, a ki a nagy elmék és nagy szivek életét élte köztünk úgy, a mint az írás mondja, hogy mindenkinek min­dene volt. És mind jobban elfogódtunk, mind jobban súlyosabbnak éreztük a távozását, a mely szinte pótolhatatlan veszteségünk. Itt — vonalt vonal után megrajzolva, Wolkenberg lelki arcképén — a beszédek hatása alatt ér­tettük meg, micsoda nagy értékeket veszítünk Wolkenberg távozásával. Hiába hangzott ki Vajay polgármester be­szédéből Szatmár polgárságának büszke öröme, hogy fiát egy fényes carriernek nekiindulva látja : Szabó István praelátus megkapó beszéde, a mely Wolkenberget, mint a seminarium nagy- tudásu tanárát, az írod. Kör és a Heti Szemle legértékesebb tagját, az irót, a tudóst jelle­mezte ; Bodnár Gáspár az egyh. papság nevé­ben mondott lendületes beszéde, a mely a szónoklat varázsoló szavú, nagy mesteréről szólj; Lengyel Alajos megkapó jellemzése, a melyből a baráti érzés meleg árama ömlött a szivekre, az emberről, a tudósról, a papról, a jó barátról, az örök munkában fáradozóról és Varjas Endre beszéde, a mely a fórumon dol- dozóról, a psychagogusról, a lelkek kiformáló­járól szólt, — megérttette velünk, hogy egész em­ber, a tudás kincsesházának birtokosa, a papi és társadalmi munkák hivatott, apostoli mun­kása távozik közülünk. Vigasztaláskép jól esett hallanunk Wol­kenberg Alajos dr. megindult beszédéből, hogy ő nem búcsúzik, mert a kultúra munkáiban mindig számíthatunk az ő közreműködésére. De valójában az győzött a mi elborulásunkon, hogy megéreztük: mekkora uj és nagy erőt kap az egész magyar katholicismus I A ki eddig csak a szatmári egyházmegye ta­nítómestere volt, most lesz az egész or­szágé. S ezzel a gondolattal kisérjük utjának dicsőségein keresztül Wolkenberg Alajost, a ki eddig csak a mi szivünkbe lopta be magát ki­törölhetetlenül. A szeretet jegyében lefolyt banketten nagy hatással beszélt Benkő József kanonok-plébános a Kath. Kaszinó, Vajay Károly polgármester a város, Szabó István praelátus kanonok, a pap­nevelő-intézet, az Írod. Kör és a Heti Szemle, Bodnár Gáspár a gremialis papság nevében; továbbá Lengyel Alajos dr., Herman László ze­neiskolai izgazgató, Varjas Endre, Fechtel János dr., Asztalos Sándor bankigazgató, Thurner Albert, Gőbel Alajos dr., stb. A bensőséges hangulatú ünnep sokáig együtt tartotta a szép társaságot. Kelemen Samu beszámolója, Mindig gyanús volt előttünk a Kelemen ’ Samu „ellenzőid“ pártállása. Köztudomású ugyanis róla, hogy valamikor régen nemcsak kormánypárti volt, hanem igen lázas tevé­kenységet is fejtett ki — a függetlenségi je­löltek ellen. Idővel azonban, amint a nemzeti felbuzdulás hullámverései erősödtek, Kelemen Samu is függetlenségi lett, sőt függetlenségi képviselő. A koaliczió felvonulása után pedig, mikor még senki sem álmodhatta meg a munkapárt többségre jutását, ellenben igen nagy, minden más pártnál biztatóbb kilátásai voltak a hazafias jelszavakkal dolgozó, radi­kális programmu Justh-pártnak, akkor Kele­men Samu is szélsőséges ellenzéki lett. Már az eddig mondottak is, amilyen világosan tanúskodnak Kelemen Samu kiváló szimatjáról és üzleti érzékéről, épen olyan sötét színben mutatják be az ő politikai jellemét és elveinek megbizhatóságát. De a maga teljes üzleti pompájában, hazafias lel­kiismerettől nem zavart kapaszkodó tolako­dásában csak az utóbbi heteK folyamán mu­tatkozott be Kelemen Samu. Mikor Tiszáék vérlázitó törvénytiprásai csatasorba állították még a legcsendesebb ellenzéki képviselőket is, akkor Kelemen Samu, a Justh-párti kép­viselő sehol sem volt látható. Ő azalatt ügy­védi irodájában dolgozott. Mig mások a sa­ját bőrüket vitték vásárra, ő klienseiről fej­tegette le a bőrt. S ezen honhazafias hőskö­dés után eljött múlt vasárnapon Szatmárra beszámolót tartani. De milyen beszámolót! Beszédjének háromnegyed részében tá­madta az ellenzéket, elítélte és kigunyolta annak küzdelmét és szüntelenül hangoztatta a békekötés szükségességét. A Tisza-Lukács féle brutalitások ellen alig volt elítélő szava. Mintha az ellenzék gázolt volna keresztül a házszabályokon. Mintha Justh Gyula rendelte volna ki a katonaságot és csendőrséget s az ellenzék fojtaná el a szólásszabadságot, saj­tószabadságot és űzne csúfságot a népképvi­seleti rendszerből. Mintha a múlt vasárnapon nem is függetlenségi, hanem tizpróbás mun­kapárti képviselő tartott volna beszámolót s akarta volna igazolni pártjának eljárását. íme, tehát Kelemen Samu elérkezettnek látja az időt az újabb elvváltoztatásra. Cser­ben hagyja pártját a legválságosabb pillanat­ban, a leghevesebb küzdelem idején, a leg- kvalifikálhatlanabb elvfeladás árán Mert bármint kerülgette, szépitgette Kelemen Samu a dolgot, beszámolójának lényege mégis az, hogy ő sokkal indokoltabb­nak és elfogadhatóbbnak mondotta a mun­kapárt erőszakosságait, törvénytiprásait és Bécscsel szemben való szolgálathüségét, mint az ellenzék nemzeti küzdelmét. Már csupán egy kis formaság, egy ki- meg egy belépési irás kell s akkor Kelemen Samu akár állam­titkár is lehetne. Ami ebből a felháborító Samu-Pál-for- dulásból jelenlegi képviselőnk személyét illeti, arra nem vesztegetünk szót. De a dolognak közérdekű oldala is van. Ilyen politikai ka­méleon nem lehet többé Szatmár képviselője. A függetlenségi polgárok nem támogathatják azt, a ki bizalmukkal visszaélt, elveiket hűt­lenül elhagyta. A nem függetlenségiek pedig nem lehetnek bizalommal olyan konvertitával szemben, a ki a közéleti időjárás szerint cserélgeti politikai hitvallását s a ki közér­deket, párthüséget, nemzeti czélokat, mindent áldozatul hoz saját egyéni érdekének. ÄI írná a Sajtija U apra.! HÍREK Római doctor. Schefler János, egy­házmegyénk jeles papja, e hó 19-én a római Gergely-egyetemen a egyházjogból a doctori vizsgálatot az összes egyházjogászok jelenlé­tében szép sikerrel tette le. A magyar görög katholikus püs­pökség ügye. A létesítendő püspökségre vonatkozólag már készül a pápai bulla, mely most van végleges szövegezés alatt. A bulla közzététele után a püspökség szervezésének kivitele következik, melynek megtörténte után a kiválasztott püspök kinevezése fog megtörténni. Az Osztrák Magyar Bank figyel­meztetése. Az Osztrák-Magyar Bank vidéki fiókjai legutóbb körlevélben tudatták a vi­déki pénzintézetekkel, hogy a váltók kiállí­tásánál vagy a „korona“ szót, vagy az egy­szerű „K“ betűt használják, de semmi esetre sem a „kor.“ rövidítést. Nem szabad a vál­tókon a „fill.“ rövidítést sem alkalmazni. Ehelyett vagy a „fillér“ szót, vagy az „f“ betűt kell a váltókra Írni. Az Osztrák-Ma­gyar Bank azt is kijelenti, hogy a kor., vagy fill, jelzésű váltókat visszleszámitolásra nem fogadja el. Tanulmányút Szatmármegyében. A belügyminiszter értesítette Szatmármegye kö­zönségét, hogy Dr. Pekáry Ferencz minisz­teri tanácsos, aki a városi rendőrségek or­szágos szervezését végzi, a jövő hó folyamán Szatmármegyébe tanulmányútra fog jönni. A miniszter utasította a hatóságokat, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom