Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-26 / 26. szám

Szatmár, 3912. junius 26. 5 a miniszteri tanácsost ebben a tanulmány- utjában a legmesszebbmenő módon támo­gassák. Magyarok a német katholikus nagy­gyűlésen. A német katholikusok augusztus közepén rendezik Aachenben 59. nagygyűlé­süket. E gyűléseken rendes szokás szerint a többi nemzetek is képviseltetik magukat, és az első napon rendezett beköszöntő ülésen üdvözlik a németeket. Magyar részről az idén Butykay P. Antal budapesti f'erencz- rendi házfőnök fog beszédet mondani. Az Országos Katholikus Szövetséget Zsembery István dr. ügyvezető alelnök és Hindy Zol­tán dr. igazgató képviselik. Nemes czélokért — nemtelen ala­pon. A kormány, mint félhivatalosa jelenti, 12 millió értékű nyeremény-kötvényt akar kibocsáttatni a törvényhozással emberbaráti és kulturális czélokra. Juttatnának ebből a Munkásbetegsegélyzőnek, közművelődési egye­sületeknek, a Poliknikai Egyesületnek stb. Hát ez nagyon szép dolog, nagyon nemes cél . . . De azt nem tudjuk megérteni, hogy miért akarja ápolni a kormány még evvel is a nyerészkedési vágyat. Nem elég, hogy a hatosokra utazó kis lutri helyett meghonosí­totta a „nagyban“ dolgozó osztálysorsjáté­kot ? Most párját akarja ütni — nagyobb di­csőségére a nép nemesebb érzelmeit nevelő törekvéseknek ! Doktorrá avatás. Pap László ügyvéd- jelölt, Pap Péter helybeli g. kath. kántorta- nitó fia, f. hó 22-én a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avattatott. Szatmári virtuskodás Mszigeten. A kultúra igen furcsán ütöget ki ama állító­lagos „kultúrintézmények“ tagjaiból, a melyek az emberi haladás tetőpontját a sportban látják. A rugdalózás csakugyan nem adhat kultúrát, a mint ezt megdöbbenve olvassuk egy máramarosszigeti lapból. A múlt vasár­nap ugyanis ott folyt le a Szatmári Torna és Yivóegyesület football-mérkőzése a mára- marosszigetiekkel. Talán a kapott vereség keserítette el a szatmáriakat, de mindenesetre mégis nagyon furcsán viselkedhettek, mert igy számol be a máramarosszigeti lap — városunk nagyobb dicsőségére — a mi foot- ballistáink viselkedéséről: „A mérkőzés a legszebb rendben, minden különös incidens nélkül folyt le. A mérkőzés után történteket azonban, bár a szatmári vendégcsapat szempontjából illenék elhallgatni, épen a jelenvolt óriási számú közönségre való tekintettel nem le­het szó nélkül hagyni. Az egészen korai délután daczára olyan csárdái betyármódra engedett szabadfolyást elkeseredésének ne­hány vendégmérkőző, hogy a jóizlésü kö­zönség egy része korai távozásra kénysze­rült. Még csak azt sem lehetett föltenni arról a nehány, botrányt produkáló fiatal emberről, hogy e végvidék szerény váro­sának közönségét óhajtja lekicsinyelni. Az asztal és a czimbalom teteje még igen alacsony emelvény egy közönség fumigá- lására. A bankettre természetesen ilyen körülmények között nem sokan voltak ki­váncsiak.“ Kedves meglepetés — egy sikerült fénykép, aminőt élethü és művészi kivitelben készít Scherling Antal festő és fényképész uj, modernül berendezett műtermében a Pannónia udvarán földszint. A magyar városok fejlesztése. Lu­kács László miniszterelnök mint belügyminisz­ter a képviselőházban benyújtotta a városok fej­lesztéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat egyfelől meg akarja valósítani azt, a mi a vá­rosok érdekében már ma megvalósítható, más­részt a fejlődni akaró városokat meg akarja szabadítani azoktól az egykor korlátlannak szánt rendszabályoktól, amelyek ma már inkább csak akadályozzák azokat fejlődésükben. E czélból a javaslat a városok fejlesztésére szánt és nyolc­millió koronáig emelkedő államsegély felosztását tervezi, de érintetlenül hagyja a múlt évben már kiutalt két millió koronás hányadot. A nyolcz millió koronából elsősorban négy millió fordí­tandó a városi rendőrségek fejlesztésére. 3.8 millió korona évenkint szótosztandó a városok közt különböző közmunkák elvégeztetése végett. 150.000 korona pedig évről-évre a belügymi­„HETI SZEMLE“ niszter rendelkezésére marad a felmerülő rend­kívüli szükségletek elintézésére. A rendőrség országosan fog szerveztetni és a belügyminisz­tériumban felállítandó országos rendőri központ­ból fog intézteim. Természetesen a rendőrség államosítása nem egyszerre, hanem fokoza­tosan fog megtörténni. A sorrendet a belügymi­niszter állapítja meg. A városoknak évenkint megadandó államsegély nem fog a belügymi­niszter kegyétől függni, mert a már egyszer megállapított államsegély megvonását, vagy re­dukálását csak a törvényhozás rendelheti el. Minden vitás ügyben nem a minisztérium, ha­nem a közigazgatási bíróság dönt. Módosítja a törvényjavaslat az 1886. évi XXII. törvénycikk rendeltetését és a közigazgatás egyszerűsítése érdekében, különösen a vagyonkezelésre vonat­kozólag tartalmaz fontos újításokat. A városi és a törvényhatósági vagyon értékésitése ezen­túl nem lesz olyan körülményes formákhoz köt­ve, közgyűléshez, névszerinti szavazáshoz stb. hanem csak bizonyos nagy összeget meghaladó esetekben kell a jóváhagyás körülményes rend­szeréhez folyamodni. Szabályozza a javaslat azt a kérdést is, hogy a törvényhatóságok milyen közintézeteket létesíthetnek. Eddig az egyes törvényhatóságok tetszés szerint dönt­hettek a felől, hogy színházat, kórházat, csator­nát épitsenek-e vagy sem. E tekintetben a sorrendet ezentúl a belügyminiszter állapítja meg, akinek elsősorban kötelessége, hogy a közegészségügyi intézmények, kórházak, csator­nák, szemétfuvarozások, utcaburkolások stb. létesítése után engedélyezhet a törvényhatóság közterheit növelő újabb közintézményeket. Sza­bályozza a törvényjavaslat a tisztviselők fizeté­sét és nyugdíjügyét, valamint a magánmunkál­tatókra vonatkozó jogosultságokat. A rendezés alapjául az állami és vármegyei tisztviselők fizetés- és nyugdíjrendszere van majdnem vál­tozatlanul átvéve. A javaslat utasítja a belügy­minisztert, hogy a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül a városok szervezeté­ről, közigazgatásáról, úgyszintén a városi rend­őrség országos rendezéséről a szerzett tapasz­talatok alapján törvényjavaslatot terjesszen elő. Kitüntetett cipész mester. A m. kir. technológiai iparmuzeum városunk egyik jónevü cipész iparos mesterét Glózer Jánost megbízta, hogy Zilahon julius 15 tői augusztus 12-ig czi- pészipari vándortanfolyamot tartson. A tanfo­lyamra már eddig 18 mester és 7 segéd jelent kezett hallgatónak. A nevezett mestert a legu­tóbbi szatmári ipari kiállítás is áll. ezüst érem­mel tüntette ki. Záróünnepség. Az irgalmas nővérek fáradhatatlanságát, kiváló nevelői és tanítói érzékét dicséri az a kedves összhangzatu is­kolai ünnep, a melyet a zárda polgári leány­iskolája rendezett e hó 20 án a díszteremben nagyszámú közönség előtt. Kedves zene- és énekszámok adtak tanúságot a női neve­lés ez ágának művészi színvonaláról, frappáns összeállítású és rendezésű színjátékok dicsér­ték az apáczák finom érzékét, a mely a föl­lépés és megjelenés biztosságát és szerény­ségét tudja beoltani növendékeikbe ; pompá­san gördülő német és franczia jelenetek ügyes előadása győzött meg arról, hogy nagy súlyt fektetnek a nővérek a nyelvtehetség fejlesz­tésére. Szóval a záróünnepség minden tekin­tetben hangos dicsérete volt ama nevelési rendszer bámulatos voltának és jóságának, a melyről már ismertek Szent Vincze buzgó leányai. A nagy közönség felejthetetlen be­nyomásokkal távozott az igen sikerült záró- ünnepségről. Ma már mindenki tudja, hogy la­kást, bútorozott szobát, üzlet és gyár­helyiséget bérelni, kiadni, ingatlant agy a fővárosban, mint a vidéken venni, el­adni csak HUSZÁR Á. hirdetési iro­dája utján lehet. Budapest, V. Zrinyi- utcza 1. Gresham-palota. Legmegbízha­tóbb vállalat. Elsőrangú ajánlatok. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy hosszú évek gyakorlatára és tapasztalatára támaszkodva kiváló Ízléssel végez üzletem mindennemű szobafestő és mázoló munkát. Miért is a nagy­érdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel: Daróczy József, szobafestő, Bercsényi-utcza 37. szám VIDÉK Püspökünk bérmautja. A m.-szigeti kerületben végzett bérmálásáról már múlt számunkban hirt adtnnk. A múlt hót csü­törtökén Rahón bérmált'Dr. Boromissza Ti­bor püspök. Délelőtt 8 órakor kezdődött a szertartás csöndes szent misével, mely után Kaufmann Gyula rahói esperes plébános in­tézett bérmálási szent beszédet a templom­ban összegyűlt hivősereghez. Majd a bérmá­lásra felállított 310 ifjúhoz a föpásztor inté­zett atyai szavakat. Délben Kaufmann Gyula esperes-plebános diszebédet adott magas ven­dége tiszteletére. Ebéd után az iskolákat lá­togatta meg az egyházfő, majd autóján utra- kelt Hámon Róbert pápai kamarással és Kaufmann Gyula rahói esperes lelkésszel Kőrösmező felé, ahol fogadására ünnepi díszbe öltözött Kőrösmező főutczája; a postahivatal előtt pedig gyönyörűen feldíszített diadal­kapu várta az érkező püspököt. 13-án d. u. 5 órakor robogott be a püspöki autó a köz­ségbe s a diadalkapunál megállapodva a ki­lépő főpásztort a község intelligenciájának élén Stefán Emil községi főjegyző üdvözölte. A templom bejáratánál Mandics János plé­bános fogadta a püspököt, Bacsinszky István és Hónai Sándor gk. esperesekkel. Itt a püs­pök magára öltvén egyházi ruháit, megindult a proczessio a templomba a „Téged Isten dicsérünk“ hangjai mellett, honnan a szo­kásos ájtatosság és püspöki áldás után a plébániára kisérte a papság és a nép a fő­pásztort. A plébánián fogadta a püspök a község intelligencziáját, kiknek nevében Ba­csinszky István gk. esperes lelkész üdvözölte a püspököt. Este a község fényesen kivilá- gittatott. Másnap d. e. 8 órakor megkezdő­dött az isteni szolgálat. A püspök előbb csendes szt. misét mondott, melynél Hámon Róbert pápai kamarás, Kaufmann Gyula es­peres, rahói plébános, Rónai István csaná- losi plébános, Bacsinszky Gyula tiszaborkuti gk. lelkész és Mandics János plébános se­gédkeztek. — Szt. mise után Mandics plébá­nos mondott a bérmálandókhoz intézett szt. beszédet. Szt. beszéd után a püspök lépett az oltárhoz és a 300 bérmálandónak or- natusban nagy hatású beszédet mondott. Délben Mandics János plébános a püspök tiszteletére diszebédet adott, melyen a pap­ság, a gk. lelkészek, a kincstári és közigaz­gatási tisztviselők s az egyháztanács tagjai vettek részt. Ebéd után a püspök Szabó Jó­zsef főszolgabíró, Kaufmann esperes, Hámon titkár, és Rónai plébános társaságában Ga­líciába rándult át Jaremcze üdülőhely meg­tekintésére. — 14.-én Felsővissóra ment bár- málni a püspök. \. Papp Simon főszolgabíró, Stecz Viktor gk. lelkész, Szongoth Tivadar jbiró, dr. Doroghy Kálmán ügyvéd, Szap- lonczay János szolgabiró a V. Papp Simon autóján a püspök fogadására Visóvölgyig mentek, ahol V. Papp Simon meleg szavak­kal üdvözölte a főpásztort. Felsővissón az intelligenczia és óriási néptömeg várta a megérkezést. A templom: rövid szertartás után a főpásztor látogatásokat tett a hivata­lok főnökeinél. Szombaton a plébánián disz- ebéd volt, melyen a vezető férfiak voltak je­len. Ebéd után a püspök meglátogatta az iskolákat, az intelligenczia pedig a kaszinó nagytermében gyűlt össze a főpásztor üdvöz­lésére. A tisztelgés után Hungréder György t. kanonok nyug. fvisói plébánost látogatta meg a püspök szeretetteljes főpásztori elis­meréssel szólva az agg volt plébános kiváló érdemeiről, melyekkel a visói nép buzgósá- gát több mint félszázadon át istápolta. Va­sárnap ment végbe a bérmálás a szép uj templomban, 800 nál több volt a megbérmál- tak száma. Bérmálás után a plébánián ismét diszebéd volt. — Hétfőn Hosszumezőn volt a templomszentelés meghatóan szép ünnepe. Ugyané nap d. u. a püspök a m.-szigeti kór­házat látogatta meg, hol a kórházi orvosi kar Dr. Szilágyi János igazgató-főorvossal élén fogadta a magas vendéget, az ápoló ir­galmas nővéreket pedig lvrén Theodolinda főnöknő vezette a főpásztor elé. A püspök nagy elismerését fejezte ki a kórház modern

Next

/
Oldalképek
Tartalom