Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-01 / 18. szám

Egy apácza halála. Újból fájdalmas gyász érte az irgalmasság áldott földi angya­lait. Egy fiatal tesvérük költözött el az örökkévalóságba, a kinek korán készítette el az a 6ir az égi koronát. Rövid élete alatt is sokat dolgozott Krisztusért Kerülő Veturia irgalmas nővér. — A szatmári anyaház nagy gyászáról a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: „Jézus, Mária, József, Paulai szent Vincze! Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtárs­nőnket Kerülő M. Veturia fogadalmas nénét életének 26-ik évében apaulai szent Yinczé- ről nevezett irgalmas nénék társaságából, az 1912. évi április 26-án déli 12 órakor Mára- marosszigeten kiszólitani, miután szent hi­vatásában Istennek 2 évig hűségesen szol­gált. A temetés április hó 26 án d. u. 3 órakor volt. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba! Szat- már-Németi, 1912. április 26-án. Nyugodjék békében ! Az elüljáróság. Nagy tűz Nagybányán. Apr. 24-ére virradó éjei a kincstár aranymosótelepén ki- gyuladt a második számú veresvizi duzda s az éjszaka folyamán földig égett. A kincs­tárnak Nagybánya határában hatalmas arany­mosótelepe van, amely három duzda köré csoportosul. Ezekben a duzdákban törik meg az aranytartalmu kőzetet és mossák ki belőle az aranyat. Az üzemet villamosmotorok látják el és ezek okozták a veszedelmet. A második számú duzdában ugyanis rövid zárlat támadt, amely pillanat alatt lángba borította a részint kőből, részint fából emelt épületet. A tűzzel szemben az oltás szinte lehetetlen volt a tüzoltószerszámok kezdetlegesége miatt. Az öszes kár, mint eddig megállapíthatták, fél­millió korona. A vizsgálat folyamatban van, bár a tiiz miatt felelőssgre vonni senkit sem lehet. A turjaremetei méntelep. Ung várme­gye ápr. 30-án tartja meg közgyűlését, a melynek egyik fontos pontja Turjaremete község kérvénye az ottani méntelep czólba vett beszüntetésének megakadályozása iránt. A törvényhatósági bizottság hozzájárul a ké­réshez, mivel egész vidék érdekeit érinti ez a kérdés közforgalmi és gazdasági szempont­ból s tekintve, hogy a méutelep topográfiái fekvésénél, továbbá berendezésénél fogva év­tizedek óta céljának megfelel, mi indok sem szolgál arra, hogy Turjaremetéről más helyre áttelepítsék. Uj bank Szinérváralján. Szinérváral- jai Népbank cim allatt uj pénzintézett alakult Szinérváralján. Az igazgatóság elnöke és az intézet ,ügyésze: Dr. Szély József, tagok: Mándi Árpád, Losonczy Gyula, Sepsy Károly, Bárány Béla, Nagy Bálint, Brebán Miklós, Wilkovits Miksa, Török Gyula, Mandel Simon és Bikfalvy Albert lettek. A medencei gyár közgyűlése. A be­regmedencei agyagárugyár részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tartott a múlt héten Munkácson. Az iparvállalat nehéz válsággal küzd, de sikerült a beregszászi hitelintézet és a nagykárolyi önsegélyző népbank anyagi támogatását megnyernie. A közgyűlés a tá­mogatásra vonatkozó módozatokat szerződés­szerűen megállapította, e szerint az eddig kibocsájtott 380 ezer korona névértékű 200 koronás törzsrészvényeket 190 ezer korona értékűre, 100 koronásokra bélyegezik le, s a részvény-értékapadást adósság törlesztésre fordítják. Kibocsájtanak 100 ezer korona ér­tékű uj elsőbbségi 100 K.-ás részvényeket. A két pénzintézet előlegezi 330 ezer koronáig az üzemi s egyéb költségeket, s ezért az előlegezett összegek után a rendes kamato­kon kívül a gyár tiszta nyereségéből 10 %> jutalékot kap. A szerződés 10 évre szól. A szerződés elfogadása után, ennek megfelelő- leg megváltoztatták az alapszabályokat, meg­alakították az igazgatóságot és felügyelőbi­zottságot. A gerényi templom. Már hirt adtunk hogy a kultuszminiszter a gerényi Árpád­kori templom helyreállítására őOOO-K-t enge­délyezett. Amint most értesülünk, a munká­lat megindítása végett Gerénybe érkeztek: dr. Éber László egyetemi m. tanár és a mű­emlékek orsz. bizottságának előadója, Sztehlo Ottó műépítész, valamint a falképek restau­rálásával megbízandó festőművész. .HETI SZEMLE“ A szociális nevelés az iskolában és iskolán kívül. Irta: GAÁL LAJOS. III. A magam példája azonban még egy­magában nem elegendő. Csupán a példa még nem tudja eléggé intenzívvé tenni a szeretetet, noha ezzel minden külön magya­rázat avagy intelem nélkül is elvégeztem aztj amit pl. a vetésnél talajelőkészitésnek nevezhetnék. Most tehát jő a magvetés. Itt jó vetőmagért, alkalmas példáért, hasznos in­telemért elsősorban a Szentiráshoz fordul­hatok. Jézus élete a szeretetre való nevelés eszközeinek valóban kimeríthetetlen tárháza. Hisz minden szavát, minden tettét a szere­tet intézi. Szerétéiből jőve e földre, szeretet- ' bői született rongyos istállóban, szeretetből ta­nított, gyógyított, vigasztalt, szeretetből szen­vedett s szeretetből szeretettel ajkain halt meg a keresztfán. Emlékezzünk csak, mily szeretettel fogadja a megtérő bűnöst, mily szeretettel beszél a szegények-, betegek-, gyer­mekekről, avagy a bénákhoz, vakokhoz, bű­nösökhöz. Szerette ő a szegényt, gazdagot, ifjút és elaggottat — mindenkit. Használjunk föl tehát minden alkalmat, hogy tanítvá­nyaink előtt Jézus életéről beszélhessünk. Volt a régi iskoláknak, a régi tanítók­nak egy nagyon jó szokásuk, amely abban állott, hogy a rendes hittan órákon kívül, azoktól függetlenül minden szombaton dél­után fölolvasták a másnapi evangéliumot, megmagyarázták és levonták tanulságait. Ve­gyük elő e régi gyakorlatot, mert amily hat­hatós eszköz ez kezeink között a hitélet és vallásosság emelésére, éppen oly mérhetetle­nül hasznos és czélszerü mód a szeretet éb­resztésére és növelésére. A Szentirásban szemléltethetjük a szeretetet nyilvánulásaiban, vagyis példák, által, de hallathatjuk a szere­tet szózatát mint Isten igéjét, mint Isten parancsát, hisz hitűnknek egyik legfőbb pa­rancsa : „Szeresd felebarátodat mint tenma- gadat!“ Ily módon az isteni tekintélyt, az isteni méltóságot hívhatjuk magunk mellé segítőtársnak, az Istenre hivatkozhatunk ta­nítványaink előtt, midőn a szeretetről, mint szükségességről szólunk. Ha igy járunk el, úgy részint saját éle­tünk, jó példánk, részint alkalmas példabe­szédek és Isten parancsa csakugyan fölépí­tik a gyermek lelkében a szeretetet, mely azután védőpáncélja leszen az élet bajai, küz­delmei, fáradalmai s keserűségei közepette ; a vajúdó társadalomnak pedig oly oszlopa, oly fundamentuma, melyre bátran és bizto­san épithetünk. * * * Második lelki tulajdonság, melyre tár­sadalmi mozgalmainkban minden egyednek szüksége van, az önfegyelmezés képessége. Az önfegyelmezés abban áll, hogy ma­Szatmár, 1912. máj us 1. gunkon, vágyainkon, kívánságainkon ural­kodni tudjunk, hogy másokkal szemben el- nézők legyünk, le tudjunk mondani a kicsi­nyeskedésről, a minden áron való érvénye­sülésről és egymás sajátságaira tekintettel legyünk, sőt, hogy még egymás szeszélyeit is eltűrjük addig a határig, mig az ember méltósága s az erény érdeke megengedi és hogy mindazt, a mi által másnak boszuságot okozhatunk, lelkiismeretesen elkerüljük. Ezen képesség, ezen lelki tulajdon fej­lesztésénél is, mint mindenütt a nevelésnél, előtérbe lép és rendkívül hatással van a példa. Elsősorban mi legyünk önfegyelme­zettek, kiforgathatlan kedélyvilágnak; a fel­támadó haragot — melyre bizony az iskolá­ban sokszor van ok — leküzdjiik, elnyom­juk. Ha mi házsártosak, minden legkisebbért fölhevülők vagyunk, ha türelmünk az első próbánál megszakad, úgy iskolánkból bizony szintén ilyen perlekedő, a legkisebb lemon­dásra sem képes, egyszóval összeférhetetlen természetű gyermekek kerülnek ki. A tanítói hatalmaskodás elhervasztja a gyermeki ke­dély nyíló virágait és az alattomosság, tet­tetés és furfangos számitás mérges magvait hinti el a gyermeki szivekben. Legyünk tehát elsősorban mi ön fegyel­mezettek, úgy tanítványaink is hasonlók' lesznek. Ez azonban még nem elegendő! Köve­teljük meg a gyermekektől is, hogy egymás­hoz alkalmazkodjanak, egymásnak kisded tréfáit eltűrjék. Ne legyenek egymással szem­ben érzékenykedők és ingerültségükön győ­zedelmeskedjenek. Türelmet, elnézést oltsunk lelkűkbe egymás esetleges tévedésével, avagy különcködéseivel szemben. Figyelmeztessük őket többször, hogy ez az élet oly rövid és úgyis annyi búval, bajjal, keserűséggel van telve, minek keserítjük még szántszándékkal úgy a magunk, mint a mások életét? ! Szám­talan alkalommal észre lehet vétetni a gyer­mekkel valamely cselekedetben a meglévő avagy hiányzó önuralmat, ne mulasszuk ezt tehát megtenni. Ha valakinél az önfegyel­mezés hiányát vennők észre, annak komo­lyan fejezzük ki elégületlenségünket és kár- hoztatásunkat. De azért ne menjünk ez eljárásainkkal tulságba, mert könnyen az ellenkezőt, tehát a másik rosszat érhetjük el általa, vagyis könnyen megfoszthatjuk a gyermeket aka­rat erejétől, elhatározási képességétől, önér­zetétől ; gyáva, pipogya embert formálhatunk belőle. Már pedig amily káros volna, ha tel­jesen a fiziokrácia* elvei szerint nevelnők a gyermeket, éppen oly káros volna, ha min­den érvényesülési vágyát, önakaratának min­den nyilvánulását elnyomnók, kiirtanók. Amily káros tagja a társadalomnak az erő­szakoskodó, önuralmat nem ismerő egyén, éppen oly haszontalan, elveszett tagja az, kinek egy önálló gondolata, egy csepp aka­ratereje, avagy kezdeményező képessége sincs. Amint az első árthat nagyon sokat a társa- sadalmi összhangnak, tehát az emberiségnek, úgy az utóbbi használni egyáltalán nem képes. *) A teljes egyéni szabadság tana. Osztályvizsgálat. A kir. kath. főgim­názium VIII. osztályának vizsgálata május hó 1-én kezdődik a vallástannal, amelyen Benkő József apátkanonok, püspöki biztos elnököl. Az osztályvizsga május 13-án feje­ződik be. Az érettségi Írásbeli része május 20. 21 és 22-én lesz. Az Egyházmegyei rkath. Tanító­egyesület megalakulását a Szatmár-Ugocsa- megyei tanítóegyesület ez évi január 17 i köz­gyűlése kimondotta, amely határozatot az egyházmegyei főhatóság jóváhagyott. E jóvá­hagyás alapján az egyházmegyei tanítóegye­sület szervezési munkálatai szükségesekké váltak, hogy a jövő iskolai év már egy nagy egyesületbe hozza össze egyházmegyénk mint­egy 400 tanítóját és tanítónőjét. Az előkészítő munkálatok megtételére a meglevő tanítói' körök és esperesi kerületek meghívott kép­viselőinek jelenlétében ápr. 29-én délelőtt a Caecil-egyesületben folyt le a az előkészítő gyűlés. Bodnár Gáspár alelnökön kiviil a gyű­lésen résztvettek Gaál L. zajtai, Gőczy István kökényesül', Hoffmann J. szatmári, Juhász I. Változások a beregi szolgabirói hivatalokban. Dr. Gulácsy István alispán Szilvásy Alajos szolgabirót a latorcai járási szolgabirói hivatal vezetése alól felmentette, s azon hivatal vezetésével Joó Zsigmond felvidéki járási főszolgabírót bízta meg. A felvidéki járási szolgabirói hivatal vezetésé­vel pedig Buzinkay Sándor szolgabirót bízta meg. Az orsz^ bírói és ügyészi egyesü­let beregszászi osztálya tisztújító gyűlé­sén elnökké ismét a kir. törvényszék elnökét, Szép Gézát vá asztották meg, társelnöknek Reinichovszky Rezső vezető kir. ügyészt, tit­kárnak dr. Sz£,bó Bertalan járásbirót, jegy­zőknek pedig dr. Cs. Sebestyén György és dr. Petrogalli Lajost választották meg. Az egyesület a nyári hónapok kivételével minden második hó első vasárnapján az egyesületi élet fejlesztésébe ülést tart. ISKOLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom