Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-01 / 18. szám

Szatmár, 3912. május 1. „HETI SZEMLE 7 szatmári, Kunder nyircsaholyi, Láng P. maj- tényi, Möller I. császlóczi és Szepacher F. csanálosi tanítók. Az előkészítő gyűlés több ügy megtárgyalása után az alapszabályok kidolgozásával Hoffmann József szatmári és Müller János császlóczi tanítókat bízta meg; az elkészítendő alapszabályok majd a május 29-ére összehívandó gyűlésen lesznek tár gyalva. Jubileum. Waigandt Anna a nagybá­nyai polgári leányiskola érdemes igazgatója most tölti be működésének 25. évét. Nagy­bánya közönsége és a tanintézetek együttesen máj. 12-én nagyszabású ünnepséget rendeznek az évforduló alkalmából. A patronage és a tanítóság. A köz- oktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a tanítók patronáge tevékenysége tárgyában. E rendeletben szigorúan felhívja a tanfelü­gyelőket, hogy minden tanítóról tegyenek jelentést: mit tett a patronáge szolgálatában. Aztán igy folytatja e rendeletet: . említett jelentések és feljegyzések arra szolgálnak esz­közül, hogy az ily munkásságod érdeme szerint jutalmazni módomban legyen és ki­jelentem, hogy a patronage-tevékenységet a minden év karácsony táján szokásos jutal­mak utalványozásánál, az állami elemi isko­lai tanítók helyi előléptetésénél és a nem állami tanítók személyi pótlékának enged- lyezésénél különösen figyelembe venni szán­dékozom.“ A patronáge-munka tehát ezután nem ajándékmunka, hanem a tanítónak úgy­szólván épp oly hivatali kötelessége, mint a tanítás. Ezért aztán a tanítóság ezután eb­beli tevékenységéért megérdemelt jutalmat is fog élvezni. Kélségtelen, hogy a kultuszmi­niszternek ez a humánus intézkedése nagyban hozzá fog járulni a patronáge-akció intenzi- vitásához és sikeréhez. Igazgatói értekezlet. A tankerületek igazgatói minden második évben igazgatói értekezletet szoktak tartani. A kassai tankerü­let igazgatói első értekezletüket Kassán, a másodikat Szatmáron, a harmadikat pedig dr. Mázy Engelbert főigazgató elnöklete alatt f. hó 22-én és 23-án Beregszászban tartották. A kerület középiskoláinak igazgatói — szám­szerűt 16 an — jelentek meg az értekezle­ten. Rencz János nagybányai igazgató : „A magyar irodalmi olvasmányok és a memori­ter tanulandó költeményekről“, Ratkovszki Pál szatmári főgimn. főigazgató: „A gyakorló tanárjelöltek kiképzéséről“, Schürger Ferenc beregszászi főgimn. igazgató; „Atanulmányi, erkölcs fegyel mi és egészségi állapotok ellen­őrzéséről“, Dortsák Gyula ungvári reáliskolai igazgató: „Az iskolaorvosi intézmény fel­adatáról“, Kassai Ervin premontrei főgimn. igazgató: „A mellék és rendkívüli tárgyak tanulásáról“ és Keller János máramarosszigeti kegyesr. főgimn. igazgató: „A környékről bejáró tanulókról“ tartott előadást. Minden előadást beható eszmecsere követett, amely­ből azután az értekezletek határozatai szű­rődtek le. ' , IRODALOM HH Az áldások. Vagyis a megszentelt tár­gyakkal nyerhető bucsu-kegyelmek magyará­zata. Egybeállitotta: Pala Ferenc áldozópap. Kiadja: A Rózsafüzér-készitő Házi Ipar Kalo­csán. Ára 24 fillér. Az egyház a megszentelt tárgyakhoz sokféle bucsukegyelmet köt. Azért adja az egyház a búcsúkat, hogy a hívek azo­kat megbecsüljék, lelki javukra fordítsák. Erre vezeti rá a híveket ez a kis füzet, mely tömö­ren és világosan kifejti a megszentelt tárgyakra és a hozzájuk kötött búcsúkra vonatkozó tud­nivalókat. ;Y nagyvárosi szin. Éles eszü (a ki épen csak a lényeget nem veszi észre): No, most már mi is mond­hatjuk : Oh én szép Szatmárom! Csöndes társ: ? Éles eszü (élénken): Tudja, mindig éreztem, hogy valamiképen még mindig kis város ez az Szatmár. Hiányzik valami olyan, olyan . .. igen, valami nagyvárosias vonás. Csak azt nem tudtam, hogy mi is ez. Hanem most! Csöndes társ : Nos ? Éles eszü : Hát most már tudom. Látja, most már vannak lapjaink. Az utczáé. Bon- levard-lapok. Rikkancsok üvöltöznek a fü­lembe : Rendkívüli kiadás ! Nagy szenzáczió ! Friss kiadás ! Külön kiadás! Sürgöny kiadás! Van már reggeli lap, déli lap, ebédutáni lap, délutáni, esti krajeáros, filléres, ingyen lap. Olvashat az utcza. Mert ez kell, kérem. Csöndes társ : Miért ? Éles eszü: Boulevard-lap kell, szenzáció kell, hülyeség kell, kofának való ürességek kellenek, fölfujt szúnyogok szükségesek a bakon ülők gyönyörűségére. Csöndes társ : Miért ? Éles eszü : Mert a hol tülekedő krajczá- ros lapok vannak, meg külön kiadás, meg ingyen kiadás — ott már kell utcai szemét­gyűjtő kosár is. Csöndes társ (magában): Nem is tudja, milyen igazat mond. Éles eszü : És mihelyt megjelennek ezek a szemétkosarak, hát ez az, ami egyszerre nagyvárosi szint ad Szatmárnak. Ezek a fürge lapok teremtették meg Szatmár . . . Csöndes társ (közbevág): szemétdombját. Éles eszü (föleszmél és — elhallgat.) Megméretett . . . Samuka egy idő óta nagyon csöndes lett. Nem mintha adófizetési — illetve nem fizetési — sikerült kis trückje bántaná. Óh, ő már túl van az ilyen csekélységeken. Más, más, szörnyen más, ami megnémi- totta a hajdan beszédes ajk szózatos áradatát. '— A szabadkőművesség. No, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni! Hogy t. i. Samuka is búsulna az ő bátor véreinek szájaskodása és radikális lap- inditása miatt. Nem, Samuka még nem romlott le ennyire. Samuka másért néma és elkeseredett. Van egy derék páholy Budapesten. Na­gyon jól ismeri az „Uj Szatmár“. Hát ez a „Demokratia“ páholy döfött tört Samuka szivébe. — Már megint rosszat tetszenek gondolni! Oh, Samuka épen ellenkezőleg nagyon kedveli ezt a páholyt. Kaczér és epedő szeme­ket Vetett reá. Ez a páholy szeretné kiirtani a Mária congregatiót, a hitvallásos iskolát, kate­kizmust, papot, meg minden egyéb förtelmessé- get, a mivel butítják ma az iskolásokat. És Samuka addig epedezett, mig végre be- kérezkedett a páholyba. A „Demokratia“ pedig azért demokrata, hogy jogot adjon az istenadta népnek és elve­gye a mágnásoktól meg a püspököktől. Szóval a „Demokratia“ vallomásra akarta bírni Samu­két, hogy mint vélekedik például az általános,' titkos stb. felől. És a szemérmes Samuka — nem mert szint vallani. — Oh, oh, oh — a Demokratia-páholy pedig nem vette föl. Hát ez egyenesen megdöbbentő. Mert hát hogy Samukát mi — hogy is mondjuk csak ! — nagyon könnyűnek találtuk, az még csak érthető. De hogy még a „Demokratia“ páholy is...! Hát még oda se válik be ?! Ezért zokog most ő, a néma és csöndes Samuka. . . . Nagyon szégyenli magát. Mindezt pedig egy vérbeli demokrata mondta el, megerősítvén szavainak igazságát a hamisítatlan, ősi magyar esküvel: — So soll ich leben ! Nyomatott a Pázmány-sajtóbáo Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Téli és nyári gyógyhely Nagyvárad mellett. Európa leggazdagabb forró kénes hőforrása, víz hőfoka 50° Celzius. Gyógyjavallat fürdő alak­jában, csuz (reuma) és köszvény ellen. Női betegségeknél, Idillt méh és petefészek gyu- ladásos, méh hurut medencebeli sejt- szövetlob és izzadmányoknál, Ivógyógy- mód alakjában idült gyomorbántalmaknál, makacs szék rekedésnél, máj- és epehó- lyay betegségeinél, sárgaság és epekövek­nél meglepő gyógy hatás. Tükör, kád, mór, szénvas és iszap fürdők. 1908. évben 8600 állandó fürdővendég. Állandó fürdőorvos, állandó gyógytár, 250 kényelmes lakószoba, kitűnő vendéglők, jutá­nyos étlapárak. Állandó elsőrendű czigány zene, vasárnaponként katonazene, tennis pálya, gon­dozott séta utak. Fenyő-erdő 200 holdas park. Május 1-től 16 vonat közlekedik naponta. Posta távirda, interurban telefon. Curtaxa és zenedij nincs. Prospektust küld az Igazgatóság. A ..Magyar Könyvtár“ áprilisi fü­zetei közt Bemard Shaw három finom elmeélü essay-je jelent meg a socialismusról, az anar- chismusról és a socialismus illusióiról. A másik füzet Lagerlöf Zelma öt gyön3mrü elbeszélését adja, a harmadik pedig Szomaházi István két novelláját. A M. K. füzetei a Lampel R. (Wo- díaner) czég kiadásában jelennek meg; áruk számonkint 30 fill. A ..Magyar Figyelő“ 3. számában Bálint Imre érdekes cikkét a szerencsejátékokról, Reményi Antal tanulmányát: „A forradalmi mozgalom Kínában“, czimmel találjuk. A szép- irodalmi részben Móricz Zsigmond novelláját találjuk, Adorján Andor pedig folytatja cikkso­rozatát, „Utazások Magyarországon a XIX. szá­zad első felében“ cimen. Előfizetési ára ne­gyedévre 6 korona. (Budapest, VI. kér., And- rássy-ut 10.) VOGL ADOLF templomi felszerelések műintézete HALL, Innsbruk mellett (Tirol.) Készít oltárokat, szószékeket, keresztkutakat, templom- és gyónószékeket, valamint imazsámolyokat minden stílben. Szállít egyházi szobrokat fából, olajfestéssel és aranyozással mindenféle nagyságban. — Dombormű faragvány képeket (mint pl. 14 stáczióképet,) Krisztus szobrokat, kereszttel vagy annélkül, úgy egyházi mint magán használatra; készít ugyan­ilyen szobrokat missio-keresztek vagy utak mentén álló keresztekre. — Bethlehemi jászolok bő választékban. — Kérdezősködésekre azonnal kimerítően válaszol. Rajzokkal, fényképmásolatokkal és illusztrált árjegyzékkel készségesen és díjtalanul szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom