Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-24 / 17. szám
JSzatmár, 1912. április 24. „HETI SZEMLE“ Mám János-u. 1. Nzinház mellett. Vidékre A szociális nevelés az iskolában és iskolán kívül. Irta: GAÁL LAJOS. II. Ha a szociális érzés, mint azt kifejtém, nem egyéb mint szeretet, ugy nekem mint a gyermek hajlékony, könnyen formálható érzelemvilága alakítójának elsősorban szere- tetet kell csepegtetnem szivébe ; gyöngéd viasz lágyságu szivébe szeretetet kell beoltanom, Szeretetet, szeretetet abba a gyermeki érzés világba, szeretetet Isten, haza, szülő embertárs iránt! Mindnyájan tudjuk, hogy a gyermek született egoista. Eszmekörét, érzésvilágát, indítékait az egoizmus jellemzi. Csak meg kell figyelnünk a 3—4 éves gyermek osztozkodását társaival ! Mindenik a szebbet, jobbat és nagyobbat huzza maga felé, azt akarja. Számtalan mozzanatra, számtalan tényre mutathatnék még reá ennek bizonyítására, de hát a gyermek egoizmusa általánosan elfogadott igazság, mely bizonyításra nem szorul. Az első években ezen érzés öntudatlan, de mivel a megszokás természetté válik, ha az iskola nem jön kimetszeni a szívből e rut érzést, ugy az a gyermekkel párhuzamosan nő és erősödik.' ndső feladatunk leend kiirtani ezt az önzést a gyermeki szívből, mert a társadalmi helyzet javulásának legfőbb akadályai, legnagyobb kerékkötői az egoista emberek. Szerencsére van egy ellenszere, egy biztosan gyógyító orvossága az érzelemvilág ezen elfajulásának ugyancsak a gyermeki érzelem világban, igaz, még csak gyönge csira, de ha kedvező viszonyok közé kerül a parányi mustármagból is terebélyes fa lészen idővel. És ez a gyönge de nagy fejlődésre hivatott csira nem más, mint a már töbszörösen emlegetett szeretet, vagy lélektani nyelven rokonérzelem. Amint a rendesen elvetett és jól gondozott buzavetés kiöli maga közül a haszontalan gyim-gyomot, amint a vérünkben levő falósejtek fölemésztik a különféle betegségeket előidéző baktériumokat, éppen ugy a jól elhelyezett és gondosan ápolt szeretet elnémítja a szívben az önzés szavát. Oh a szeretet nagy, hatalmas, erős varázshatalom, mely csodákat miivel; a szeretet gyönge májusi permeteg, mely a szívben kikelti az erények magvait, kulcs, melynek birtokában beláthatunk a szív legelrejtettebb zugába, szükségesség, mely nélkül a gyermeki kedély elhervad, mely nélkül a társadalmi rend, a közbiztonság fönn nem állhat. Szeretet nélkül az ismeretek legnagyobb tárháza sem elegendő a harmonikus életre, holott a vajúdó társadalomnak nyugodt, harmonikus életet élő emberekre vagyon szüksége. „A szeretet mindent pótol, a szeretetet nem pótolja semmi I“ „Sajátságos, csaknem csodás ereje vari a szeretetnek, rendszerbe nem tudja senki foglalni, csak árnyalatait vesszük észre, hatását csak töredékeiben láthatjuk, célját tudjuk, mert célja az, ami a nevelésé: jobbá kell tennünk az embereket, s hogy jobbá tehessünk másokat, magunknak is jó embereknek kell lennünk“ (Gaál Mózes) Igen, jó embereknek kell lennünk, s elsősorban magunknak kell szerető szívvel bírnunk, csak igy plántálhatunk tanítványaink szivébe is szeretetet. Mert hiába beszélek én bármily szépen a szeretetről, „ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólanék is, de ha szeretet nincs szivemben, olyanná lettem mint a zengő érc és pengő cimbalom“ s mint ilyen, nem tudok szeretetet elővarázsolni. A tanítás mesterség, mit idővel meg lehet ugy-ahogy tanulni, de nevelni és pedig szeretettel sze- retetre nevelni oly művészet, melyre születni kell. Hogy ily nevelő művészek legyünk, hassa át, járja át ezen érzés szivünket, lelkünket, vezesse ez ténykedésünket. Költözzék iskolánkba a szeretet s űzze ki onnét a régi ( állandó vendéget, a félelmet, melyre csak a zord lelkületű, szeretetnélkiili tanító támaszkodik. Ha a gyermekek látják bennem, látják arczomon, látják szemem nézésén, látják minden percben, mit körükben töltök, szerete- temet, ugy az ő szivükben is okvetlen kivirágzik ezen érzés, ellenben ahol a tanító folyton zsémbeskedik, epéskedik, szüntelen pöröl, tehát ahol a tanító lelkülete zord, rideg, abból az iskolából összeférhetetlen, szeretetnél- küli gyermekek kerülnek ki. Mert ne legyen ám a tanító szeretete csak hangoztatott üres szóvirág, hanem midőn belépünk az iskolába, első tekintetünk legyen szeretetet, bizalmat keltő; szeretetteljes szigor legyen vezérelvünk még bírói székünkben is, s büntetni is csak ugy büntessünk, hogy még itt is kicsillanjon szeretetünk. Valamint a betegnek, ha orvosában megbízik, már magában ez a tény is gyógyszer, ugy ha tanítványaink mindenben megnyilvánuló szeretetünket látják, szivükben már ez is szeretetet ébreszt elsősorban a tanító iránt, de szeretetet egymás iránt is, mert: „Nemzedékek szívják magukba azt a szellemet, mely a tanító leikéből kisugárzik.“ (Dr. Steinberger.) Miniszteri biztosok A kultuszminiszter a szatmári elemi- és ovónőképzőintézet- hez Jancsó Benedek, központi szolgálatra berendelt középiskolai tanárt, a fitanitóképzőin- tézethez pedig Csemez József budapesti polg. képzőintézeti tanárt küldte ki az évvégei vizsgálatokra miniszteri biztosoknak. Szakfelügyelet a tanítóképzőkben. A kormány elhatározta, hogy a tanítóképző- intézeteket kiveszi a tanfelügyelők hatásköre alól és külön szakfelügyelő alá rendeli. Ez állásra a kormány előterjesztésére a király Farkas Sándor áll. tanitóképzőintézeti igazgatót nevezte ki. Uj áll. iskolák Máramarosban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 13 uj állami iskolát állít fel Máramarosban, összesen 24 tanerővel. Az uj iskolákat a következő községekben -helyezik el: Alsószelistye 2 tanerővel, Ba- tiza 2, Bréb 2, Darva 2, Gernyés 2, Keselymező 3, Kricsfalva 3, Mikolapatak l, Nyávoga l, Ósándorfalva 2, Taracujfalu 1, Tiszabogdány 3, Váncsfalva 1 tanerővel. Az uj iskolák már a folyó év szeptemberében megnyílnak. A keresztény nevelők első nemzetközi kongresszusa. A katholikus tanférfiak még 1909 ben egy hatalmas világszövetséget alapítottak „Katholikus pedagógusok világszövetsége“ cimen. Két évi rövid fennállása után már > 14 kulturállam csatlakozott e szövetséghez, több mint 70.000 mindkét nembeli taggal. A szövetség élén jelenleg Giese dr. pedagogiumi szemináriumi rektor és Zeif tanár állanak, akik folyó évi szeptember hó 9-től 11-ig Bécsbe hívták egybe a keresztény nevelők első nemzetközi kongresszusát. A kongresszus fővédnökségét maga a trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceg vállalta el. E kongresszus nem elégszik meg a modern didaktikai és pedagógiai kérdéseknek puszta tárgyalásával, legyenek azok empirikus, racionális vagy technikai irányúak, hanem arra törekszik, hogy az egész emberre és annak kultúrájára kiható nevelői munkásságot minden oldalról megvilágítsa. Az előadók közt hazánkból Giesswein Sándor és Ember Károly szerepelnek. Makóczy Géza papl ;zXle‘r' Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy hosszú évek gyakorlatára és tapasztalatára támaszkodva kiváló ízléssel végez üzletem mindennemű szobafestő és mázoló munkát. Miért is a nagyérdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel: Daróczy József, szobafestő, Bercsényi-utcza 37. szám.
