Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-15 / 7. szám

8 HETI SZEMLE Szalmar, 1911, februárius 15. Huszonötéves papi jubileum. Guthy József tornyospálczai lelkész a kerületi papság nagyobb részének jelenlétében a napokban ün­nepelte huszonöt éves papi jubileumát. Turterebes község lakossága az Ameri­kába kivándorlottakon (325) kívül 3780 lélek. A szaporodás 420 lélek Aranylakodalom. Sárközön most ün­nepelte Buika Pál, a községnek több Ízben is volt bírája, boldog házasságának 50 ik évfordu­lóját. Az ünnepélyen 6' élő gyermekén, 32 uno­káján és 4 dédunokáján kivül a község lakos­sága is nagyszámban megjelent és melegen üd­vözölték a jó egészségnek örvendő aranylako­dalmas párt. Uj katholikus egyesület Csapon. A „csapi róm. kath. temetkezési társulat“ alap­szabályait a belügyminiszter jóváhagyta, en­nek következtében az uj kath. egyesület mű­ködését megkezdheti. ISKOLA. Hivatalos rósz. A láposbányai (Szatmár m.) róm. kath. kántortanitói állásra február végéig pályázat hirdetteti/c. Javadalom: természetbeni lakás, 810 D-öl területű kert, 48 m3 tűzifa, mely­ből az iskola is fütendő, 80 korona egyház­megyétől, 50 korona tandíj, 50 korona stóla, 6 korona faiskoláért, 750 korona államsegély. Kérvények Felsőbányára Pály Ede kerületi espereshez küldendők. Láposbánya, 1611. febr. 11. Szépi Béla rk. lelkész. Tételek a tanítói gyűlések részére. A ta­nítókon gyűléseken felolvastatni szokott dol­gozatokhoz az egyházmegyei tanfelügyelőség által javaslatba hozott alábbi tételek egyike választandó: 1. Az élet a szív és ész folytonos küz­delme. Hogyan kell a gyermekeket nevel­nünk, hogy e küzdelemből mindig az erény és az erkölcs kerüljön ki győzelmesen ? 2. A nemzetnek és a társadalomnak őszinte, igazmondó és igazságszerető embe­rekre van szüksége. 3. Ismerd meg önmagadat! Vagyis, hogy másokat taníthassunk, nevelhessünk, önmagunkat kell első sorban képeznünk és nevelnünk. A herczeg-primás ünneplése. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács külön ün­nep keretében jubilálja születésnapja alkal­mából Vaszary Kolos herczegprimást. Az ün­nepségen a megnyitót sz. Jordán Károly dr. elnök, szaniszlói apátplébános, mig az ünnepi beszédet Guzsvenitz Vilmos mondja. Szatmárvármegye tanügye. Bodnár György kir. tanfelügyelő a f. hó 10-én tar­tott közigazgatási bizottsági ülésen jelentette, hogy az elmúlt junius hóban 18 községben 24 iskolában teljesiteft vizsgálatot. A magyar nyelv tanítását illetőleg elismeréssel emléke­zett meg a mózesfalui, láposvölgyi, hutai, tartolczi állami és a rózsapallagi gör. kath. iskolákról. A vallás-és közokt. miniszter a törökfalusi iskola kibővítése és javítási mun­kájára 9160 K-át engedélyezett és az álain- épitészeti hivatalt a munkálatok keresztülvi­telére utasította; Zazaron 92 gyermek van állami iskola hiányában iskolázás nélkül; Mikolán még most sem tudott a bezárt is­kola helyett egy alkalmas házat találni az iskola czéljaira. — A bizottság a tanfelügyelő jelentését észrevétel nélkül elfogadta. Tanárok előlépése. Dr. Kováts Gyula tanitónőképzői igazgató, Bodnár Gáspár és Pataki Lajos tanárok a VII, Holczmann Béla a Vili., Tóth József, Jaklovics György és Schwegler Ferencz tanárok pedig a IX. fize­tési osztályba léptek elő. Kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kaminszky Géza ungvári kir. g. kath. tanitóképző-intézeti igazgatót a VI. fizetési osztályba léptette elő., — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Eles Jenő, Gesz- ler István, Láng Sándor és Kozacsek Sán­dor munkácsi, Ivaskó Lajos és Orovecz La­jos beregszászi áll. főgimnáziumi tanárokat jelenlegi állomáshelyükön rendes tanárokká kinevezte. Jutalmazott tanító. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Pogány Endre huszti g. k. tanjtónak a népnevelés terén szerzett kiváló érdemei jutalmazásaképpen évi 200 kor. személyipótlékot engedélyezett. Tizenöt éven aluli kiskorúak eltil­tása a korcsmák látogatásától. Veszprém vármegye törvényhatósága Gsokonay Zsig- mond plébános, iskolaszéki elnök indítvá­nyára úgy módosította szabályrendeletét, hogy a 15 éven aluli gyermekek még szü­leik, felmenő rokonaik, vagy felnőtt testvé­reik társaságában se jelenhessenek meg a korcsmákban, pálinkamérésekben és az ilyen helyeken rendezett nyilvános tánczmulatsá- gokon. íme, egy szerény testet öltött indít­vány, mely erkölcsi következményeiben óri­ási hatással lesz az amúgy is korcsmázásra hajló falusi népre s különösen a fiatal gene- ráczióra. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT­OK VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAP­% HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ A KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR­^ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. IRODALOM. Az Élet hetedik száma gazdag és vál­tozatos tartalommal jelent meg. A „Vasárnapi levél“ mint mindig, most is színes. Prohászka Ottokár „Az én napom“ czimü czikke költői szárnyalásu és mélységesen filozofikus. Kani- zsay Ferencz a Dreadnoughtokról irt szoczioló- giai elmefuttatása és Erdős Renée „Frascati“ czimü czikke, továbbá Kárpáti Aurél novellája az Elet egy-egy szépségei. Kiemeljük még Bállá Ignácz és Erdős Renée verseit és Grész Leó tudományos csevegését. A többi rovat is színes, tartalmas és eleven, a gazdag iliusztráczió pedig művészi. „Kultúra“, Az egész országban föl- tünést, meglepetést keltett az a sötétszürke, elegáns kötet, amelynek homlokán vörös be­tűk hirdetik a magyar irodalom egyik leg­újabb folyóiratának a nevét: „Kultúra“. A „Kultúra“ szembehelyezkedik azzal az uj iránnyal, amely a mai irók egy részének tisztán az érzéki életet visszatükröző mun­káiból táplálkozik és az a czélja, hogy jól szerkesztett, a legkényesebb igényeknek is megfelelő családi lapot adjon a müveit ma­gyar közönség kezébe. A „Kultúra“ kiállí­tása olyan, amilyent Magyarország és Ausz­tria még nem produkált. Színes miimellék- lete, magyar festőművészek munkáinak gyönyörű reprodukcziói díszítik a lapot és bizonyságot tesznek a magyar nyomdaipar fejlettségéről. A „Kultúra“ minden hó 25-én jelenik meg Anion Vilmos szerkesztésében és az ország legjobb Íróinak és művészeinek közreműködésével. A munkának Ízléses ki­állítása a „Kultúra“ kiadóinak ‘a soproni Röttig Gusztáv és Fia czégnek dicsőségére szolgál. Előfizetési dij egy évre 20 korona. TOLLHEGYGYEL. .Adj a tótnak szállást. . . Ez már teszi. Csakugyan be kell vallanunk, hogy Berzsenyi apodiktikus kijelentése szomorúan igazzá vált volna: romlás, züllés, elfajulás következett volna ránk, ha tehetetlen ügye- fogyottságunk segítségére nem jön az a faj, a melyik ma a kultúra letéteményese ná­lunk. Ha ez ‘nem veszi kezébe a mi vezeté­sünket, ha nem áll élünkre, akkor már azt a sirt, a hova a magyar sülyedt el, régen benőtte volna a gyep is. Hát igaz is 1 Minden életrevaló újítás­nak, a fejlődésre, haladásra indító kezdemé­nyezésnek bizony e belénk oltott, bennünket megnemesitő fajtól kell kiindulnia. Bámuló hódolattal kell meghajolnunk ama emelkedetten magas álláspont előtt, a mely tulteszi magát olyan ósdi felfogáson, a melyik megbotránkozik azon, ha valaki belép például oda is, a hova nem hívták. Pedig ha valaki érzi, hogy megszállta őt a „lélek“, hogy ő az, a ki hivatva van Ítélni elevenek és holtak fölött, övé a böl- cseség, a tisztánlátás, az ő szive dobog leg­hangosabban a közért — hogyne kellene az ilyennek tultenni magát az olyan megrög­zött előítéleteken, a melyek arrogantiát, to­lakodást, fogadatlan prókátorkodást, vagy —- uram bocsá’ — még talán szemtelenke­dést is látnak abban, ha valaki nyugodtan megtelepszik ott, ahol holmi elévült, ostoba gondolkozás szerint az ajtó mögött a helye. — Ellenkezően, csodálat, bámulat övezze az ilyen nagy férfiút! Es szeretnők látni: ki mer azon meg- botránkozni, hogy az építkezési bizottság múltkori gyűlésén résztvett, szónokolt, indít­ványozott, sőt szavazott is egy dicső férfiú, aki azonban nem tagja az építkezési bizottság­nak ? — No, ki az, aki megbotránkozik ezen? Szájkosarat neki! De babért a nagy férfiúnak, szobrot, mauzóleumot, Fehér-házat, bérpalotát a dicsőnek ! — Oh, milyen jó is hogy recipiáltuk e vezetésünkre megérett, egyedül kulturaké- pes fajt! Statárium. (A színház drámai jelenetek megjátszására ren­dezkedett be. Fölszerelései e czélra idegrázó szerszá­mokkal gazdagodtak : kaloda, deres, hóhérbárd, guil­lotine, akasztófa. Ezentúl e borzalmakat ébresztő esz­közök a napi szükséglet szerint állandóan a színpa­don foglalnak helyet, hogy — ha mással nem is — legalább ezekkel teljesítse nevelő, kultura-terjesztő misszióját a színház. Újabban ugyanis akkora vak­merőségre vetemedett a sajtó a szinmiiveszettel szem­ben, hogy — hallatlan ! — még kritizálni is merész­kedett. Ez arezátlanságot radikálisan megkurálja a színház. Ezentúl ugyanis előadások alatt ilyen jele­netek fogják „nevelni" a közönséget és megtorolni a kritikát:) A komikus (az agylágyultakat is megszégye­nítő vicez mondása után körültekint): Ni, HZ HZ ur nem nevet 1 (Négy markos színész előugrik. Fölnyalábolják a megmutatott áldozatot. Deres. Mogyorófa-pálcza.) A komikus (vad bakugrásokkal ijesztgetvén a proscenium páholy hölgyközönségét): Az a hülye nem is tapsol! (Megint markos legények. A „hülyét" a szín­padra vonszolják. Kaloda.) A komikus (orpheumi trágárságokat bocsát ki magából szellemességek gyanánt) : No né az a timpani fejű ide se figyel! (A legnagyobb megbotránkozással törnek rá a fogdmegek, a zenekaron át feldobják a színpadra. Ott ráesik a kar. gyomrozzák, csárdást járnak a tócsává tiport áldozaton.) A komikus (a „Dummer Auguszt“-ok otromba fogásaival szórakozik a színpadon): Ni, ez menni akar, az meg a szomszédjához hajol, amaz meg nem üvölt, nem pukkan szét nevel­tében ! (Az ajtók lézárva, a elrejtett fegyveresek vad „Huj! Huj!“ csatakiáltással törnek a nézőtérre. Vér folyik, fejek röpködnek, halálhörgés, a guillotine mű­ködik, az akasztófa lóbálja gyümölcsét. Általános öl­döklés. A végén garmadába hányják a holttesteket s a komikus Kinizsiként a hullahegy tetején tánczol s a győzelem vad mámorával orditja) : — Lófarkra kötözni a kritikusok testét! Hurczolják végig a lovak a városon! Rajta! (Lovak jelennek meg a színen. A komikus kötöz.) Belső munkatársak : KERTÉSZ PÁL, MERKER MÁRTON dr. és SÜDY TIBOR dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Főtisztelendő Úr! Az 1906—1910. évi püs­pöki körlevelek tartalom- jegyzéke a napokban hagyta el a sajtót, miért is tisztelettel értesítjük, hogy a fentneve- zett körlevelek bekötését el­vállaljuk, azokat csinos kö- | lésben darabonként 2 koro- I náért elkészítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom