Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-15 / 7. szám
8 HETI SZEMLE Szalmar, 1911, februárius 15. Huszonötéves papi jubileum. Guthy József tornyospálczai lelkész a kerületi papság nagyobb részének jelenlétében a napokban ünnepelte huszonöt éves papi jubileumát. Turterebes község lakossága az Amerikába kivándorlottakon (325) kívül 3780 lélek. A szaporodás 420 lélek Aranylakodalom. Sárközön most ünnepelte Buika Pál, a községnek több Ízben is volt bírája, boldog házasságának 50 ik évfordulóját. Az ünnepélyen 6' élő gyermekén, 32 unokáján és 4 dédunokáján kivül a község lakossága is nagyszámban megjelent és melegen üdvözölték a jó egészségnek örvendő aranylakodalmas párt. Uj katholikus egyesület Csapon. A „csapi róm. kath. temetkezési társulat“ alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta, ennek következtében az uj kath. egyesület működését megkezdheti. ISKOLA. Hivatalos rósz. A láposbányai (Szatmár m.) róm. kath. kántortanitói állásra február végéig pályázat hirdetteti/c. Javadalom: természetbeni lakás, 810 D-öl területű kert, 48 m3 tűzifa, melyből az iskola is fütendő, 80 korona egyházmegyétől, 50 korona tandíj, 50 korona stóla, 6 korona faiskoláért, 750 korona államsegély. Kérvények Felsőbányára Pály Ede kerületi espereshez küldendők. Láposbánya, 1611. febr. 11. Szépi Béla rk. lelkész. Tételek a tanítói gyűlések részére. A tanítókon gyűléseken felolvastatni szokott dolgozatokhoz az egyházmegyei tanfelügyelőség által javaslatba hozott alábbi tételek egyike választandó: 1. Az élet a szív és ész folytonos küzdelme. Hogyan kell a gyermekeket nevelnünk, hogy e küzdelemből mindig az erény és az erkölcs kerüljön ki győzelmesen ? 2. A nemzetnek és a társadalomnak őszinte, igazmondó és igazságszerető emberekre van szüksége. 3. Ismerd meg önmagadat! Vagyis, hogy másokat taníthassunk, nevelhessünk, önmagunkat kell első sorban képeznünk és nevelnünk. A herczeg-primás ünneplése. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács külön ünnep keretében jubilálja születésnapja alkalmából Vaszary Kolos herczegprimást. Az ünnepségen a megnyitót sz. Jordán Károly dr. elnök, szaniszlói apátplébános, mig az ünnepi beszédet Guzsvenitz Vilmos mondja. Szatmárvármegye tanügye. Bodnár György kir. tanfelügyelő a f. hó 10-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen jelentette, hogy az elmúlt junius hóban 18 községben 24 iskolában teljesiteft vizsgálatot. A magyar nyelv tanítását illetőleg elismeréssel emlékezett meg a mózesfalui, láposvölgyi, hutai, tartolczi állami és a rózsapallagi gör. kath. iskolákról. A vallás-és közokt. miniszter a törökfalusi iskola kibővítése és javítási munkájára 9160 K-át engedélyezett és az álain- épitészeti hivatalt a munkálatok keresztülvitelére utasította; Zazaron 92 gyermek van állami iskola hiányában iskolázás nélkül; Mikolán még most sem tudott a bezárt iskola helyett egy alkalmas házat találni az iskola czéljaira. — A bizottság a tanfelügyelő jelentését észrevétel nélkül elfogadta. Tanárok előlépése. Dr. Kováts Gyula tanitónőképzői igazgató, Bodnár Gáspár és Pataki Lajos tanárok a VII, Holczmann Béla a Vili., Tóth József, Jaklovics György és Schwegler Ferencz tanárok pedig a IX. fizetési osztályba léptek elő. Kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kaminszky Géza ungvári kir. g. kath. tanitóképző-intézeti igazgatót a VI. fizetési osztályba léptette elő., — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Eles Jenő, Gesz- ler István, Láng Sándor és Kozacsek Sándor munkácsi, Ivaskó Lajos és Orovecz Lajos beregszászi áll. főgimnáziumi tanárokat jelenlegi állomáshelyükön rendes tanárokká kinevezte. Jutalmazott tanító. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Pogány Endre huszti g. k. tanjtónak a népnevelés terén szerzett kiváló érdemei jutalmazásaképpen évi 200 kor. személyipótlékot engedélyezett. Tizenöt éven aluli kiskorúak eltiltása a korcsmák látogatásától. Veszprém vármegye törvényhatósága Gsokonay Zsig- mond plébános, iskolaszéki elnök indítványára úgy módosította szabályrendeletét, hogy a 15 éven aluli gyermekek még szüleik, felmenő rokonaik, vagy felnőtt testvéreik társaságában se jelenhessenek meg a korcsmákban, pálinkamérésekben és az ilyen helyeken rendezett nyilvános tánczmulatsá- gokon. íme, egy szerény testet öltött indítvány, mely erkölcsi következményeiben óriási hatással lesz az amúgy is korcsmázásra hajló falusi népre s különösen a fiatal gene- ráczióra. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTATOK VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAP% HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ A KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR^ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. IRODALOM. Az Élet hetedik száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A „Vasárnapi levél“ mint mindig, most is színes. Prohászka Ottokár „Az én napom“ czimü czikke költői szárnyalásu és mélységesen filozofikus. Kani- zsay Ferencz a Dreadnoughtokról irt szoczioló- giai elmefuttatása és Erdős Renée „Frascati“ czimü czikke, továbbá Kárpáti Aurél novellája az Elet egy-egy szépségei. Kiemeljük még Bállá Ignácz és Erdős Renée verseit és Grész Leó tudományos csevegését. A többi rovat is színes, tartalmas és eleven, a gazdag iliusztráczió pedig művészi. „Kultúra“, Az egész országban föl- tünést, meglepetést keltett az a sötétszürke, elegáns kötet, amelynek homlokán vörös betűk hirdetik a magyar irodalom egyik legújabb folyóiratának a nevét: „Kultúra“. A „Kultúra“ szembehelyezkedik azzal az uj iránnyal, amely a mai irók egy részének tisztán az érzéki életet visszatükröző munkáiból táplálkozik és az a czélja, hogy jól szerkesztett, a legkényesebb igényeknek is megfelelő családi lapot adjon a müveit magyar közönség kezébe. A „Kultúra“ kiállítása olyan, amilyent Magyarország és Ausztria még nem produkált. Színes miimellék- lete, magyar festőművészek munkáinak gyönyörű reprodukcziói díszítik a lapot és bizonyságot tesznek a magyar nyomdaipar fejlettségéről. A „Kultúra“ minden hó 25-én jelenik meg Anion Vilmos szerkesztésében és az ország legjobb Íróinak és művészeinek közreműködésével. A munkának Ízléses kiállítása a „Kultúra“ kiadóinak ‘a soproni Röttig Gusztáv és Fia czégnek dicsőségére szolgál. Előfizetési dij egy évre 20 korona. TOLLHEGYGYEL. .Adj a tótnak szállást. . . Ez már teszi. Csakugyan be kell vallanunk, hogy Berzsenyi apodiktikus kijelentése szomorúan igazzá vált volna: romlás, züllés, elfajulás következett volna ránk, ha tehetetlen ügye- fogyottságunk segítségére nem jön az a faj, a melyik ma a kultúra letéteményese nálunk. Ha ez ‘nem veszi kezébe a mi vezetésünket, ha nem áll élünkre, akkor már azt a sirt, a hova a magyar sülyedt el, régen benőtte volna a gyep is. Hát igaz is 1 Minden életrevaló újításnak, a fejlődésre, haladásra indító kezdeményezésnek bizony e belénk oltott, bennünket megnemesitő fajtól kell kiindulnia. Bámuló hódolattal kell meghajolnunk ama emelkedetten magas álláspont előtt, a mely tulteszi magát olyan ósdi felfogáson, a melyik megbotránkozik azon, ha valaki belép például oda is, a hova nem hívták. Pedig ha valaki érzi, hogy megszállta őt a „lélek“, hogy ő az, a ki hivatva van Ítélni elevenek és holtak fölött, övé a böl- cseség, a tisztánlátás, az ő szive dobog leghangosabban a közért — hogyne kellene az ilyennek tultenni magát az olyan megrögzött előítéleteken, a melyek arrogantiát, tolakodást, fogadatlan prókátorkodást, vagy —- uram bocsá’ — még talán szemtelenkedést is látnak abban, ha valaki nyugodtan megtelepszik ott, ahol holmi elévült, ostoba gondolkozás szerint az ajtó mögött a helye. — Ellenkezően, csodálat, bámulat övezze az ilyen nagy férfiút! Es szeretnők látni: ki mer azon meg- botránkozni, hogy az építkezési bizottság múltkori gyűlésén résztvett, szónokolt, indítványozott, sőt szavazott is egy dicső férfiú, aki azonban nem tagja az építkezési bizottságnak ? — No, ki az, aki megbotránkozik ezen? Szájkosarat neki! De babért a nagy férfiúnak, szobrot, mauzóleumot, Fehér-házat, bérpalotát a dicsőnek ! — Oh, milyen jó is hogy recipiáltuk e vezetésünkre megérett, egyedül kulturaké- pes fajt! Statárium. (A színház drámai jelenetek megjátszására rendezkedett be. Fölszerelései e czélra idegrázó szerszámokkal gazdagodtak : kaloda, deres, hóhérbárd, guillotine, akasztófa. Ezentúl e borzalmakat ébresztő eszközök a napi szükséglet szerint állandóan a színpadon foglalnak helyet, hogy — ha mással nem is — legalább ezekkel teljesítse nevelő, kultura-terjesztő misszióját a színház. Újabban ugyanis akkora vakmerőségre vetemedett a sajtó a szinmiiveszettel szemben, hogy — hallatlan ! — még kritizálni is merészkedett. Ez arezátlanságot radikálisan megkurálja a színház. Ezentúl ugyanis előadások alatt ilyen jelenetek fogják „nevelni" a közönséget és megtorolni a kritikát:) A komikus (az agylágyultakat is megszégyenítő vicez mondása után körültekint): Ni, HZ HZ ur nem nevet 1 (Négy markos színész előugrik. Fölnyalábolják a megmutatott áldozatot. Deres. Mogyorófa-pálcza.) A komikus (vad bakugrásokkal ijesztgetvén a proscenium páholy hölgyközönségét): Az a hülye nem is tapsol! (Megint markos legények. A „hülyét" a színpadra vonszolják. Kaloda.) A komikus (orpheumi trágárságokat bocsát ki magából szellemességek gyanánt) : No né az a timpani fejű ide se figyel! (A legnagyobb megbotránkozással törnek rá a fogdmegek, a zenekaron át feldobják a színpadra. Ott ráesik a kar. gyomrozzák, csárdást járnak a tócsává tiport áldozaton.) A komikus (a „Dummer Auguszt“-ok otromba fogásaival szórakozik a színpadon): Ni, ez menni akar, az meg a szomszédjához hajol, amaz meg nem üvölt, nem pukkan szét neveltében ! (Az ajtók lézárva, a elrejtett fegyveresek vad „Huj! Huj!“ csatakiáltással törnek a nézőtérre. Vér folyik, fejek röpködnek, halálhörgés, a guillotine működik, az akasztófa lóbálja gyümölcsét. Általános öldöklés. A végén garmadába hányják a holttesteket s a komikus Kinizsiként a hullahegy tetején tánczol s a győzelem vad mámorával orditja) : — Lófarkra kötözni a kritikusok testét! Hurczolják végig a lovak a városon! Rajta! (Lovak jelennek meg a színen. A komikus kötöz.) Belső munkatársak : KERTÉSZ PÁL, MERKER MÁRTON dr. és SÜDY TIBOR dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Főtisztelendő Úr! Az 1906—1910. évi püspöki körlevelek tartalom- jegyzéke a napokban hagyta el a sajtót, miért is tisztelettel értesítjük, hogy a fentneve- zett körlevelek bekötését elvállaljuk, azokat csinos kö- | lésben darabonként 2 koro- I náért elkészítjük.
