Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-12 / 28. szám
6 HETI SZEMLE üi VIDÉK m Automobil-tura a felső vidéken. A Galíciai Automobil-Club magyar területen keresztül 20 gépkocsival, gróf Strazensky Henrik klubelnök vezetése alatt túra-kirándulást rendez. Az azon való részvételét bejelentette Károly István főherceg is. Az automobilok vasárnap indultak meg Lembergből, kedden érkeztek Kőrösmezőn át Máramarosszigetre, ugyanaznap Szaplonczán, Huszton, Vörösmarton, Tiszaujlakon, Beregszászon, Makkos- jánosin át Munkács volt az állomáshely. Munkácsról ma, szerdán indultak a gépkocsik Ungváron és Nagymihályon át Kassára, a honnan a tátrai fürdőket ejtik útba. Visszaindulás szombaton történik és a körút még aznap Krakkóban végződik. Nyári mulatság. Az „Ungvári Kath. Legény-Egyesület“ julius hó 9-én szavalatokkal, confettivel, világpostával és rózsaiinne- pélylyel egybekötött igen sikerült zártkörű táncmulatságot rendezett. Eljegyzés. Néhai Koós Albert, ügyvéd leányát borsodi Koós Marosát Nagyszőlősön eljegyezte szamosi Szamosi Ernő József Magyaróvárról. — Dr. Ozory István Debrecen város rendőrkapitánya eljegyezte Luby An nuskát, Luby Béla volt orsz. gyűlési képviselő, nagygéczi földbirtokos leányát. Házasság. Molnár István debreceni kataszteri mérnöksegéd egybekelt Csóka Arankával, Munkácson. Halálozások. Kondor Sándor nagybányai bányaigazgató, a számvevőség főnökhelyettese 53 éves korában Nagybányán meghalt. A vasárnapi korcsmázás ellen. Lassankint országossá válik az a mozgalom, a mely a test- és lélekpusztitó koresmázást vasárnapokon megszüntetni akarja. Szatmár- megyében Csengerbagos után most Méhtelek határozta el, hogy a községben szombat este 8 órától hétfő reggel 6 óráig az italmérések zárva tartandók. Kívánatos, hogy községeink egymásután mind kimondják a vasárnapi korcsma-szünetet. Anyagi és erkölcsi javaik érdekében. Választások a minorita rendben. A Szegeden lefolyt minorita káptalan a következő 3 esztendőre rendfőnöknek újból Lakatos Ottót választotta meg. Egyházmegyénket érintő változás annyi történt, hogy Nagybányára házfőnöknek Czaich Gilbert, volt római magyar gyóntató kerül, inig az eddigi házfőnők : Brogyáni Kázmér Lúgosra megy administra tornak. Kirendelések. Az igazságügyminiszter Pankovics Aladár ilosvai betétszerkesztő bírót a munkácsi, dr. Uykovics Endre malacz- kai betétszerkesztő bírót az ilosvai, Dómján Miklós szekszárdi telekkönyvvezetőt a mező- kaszonyi, Schmidt Béla tokaji telekkönyvvezetőt az ilosvai kir. járásbírósághoz, mint te lekkönyvi hatósághoz kirendelte. Fölrobbantotta önmagát. Izsó Lajos bányamunkás a munkácsi Nagyerdőben, állítólag- szerelmi bánattól elkeseredve különös módon vetétt véget életének. Dinamitpatront szerzett s azt meggyujtotta. A töltény felrobbant és szétmarczangolta Izsót, a ki szörnyet halt. Az öngyilkostól kissé távo'abbra egy legény és egy leány sétált, de ezeknek semmi komolyabb bajuk sem történt. Uj iparvállalat. Az első beregi kaptafa- és faárugyár a munkácsi Hunyady-utcának a vasúti síneken túl eső folytatása mentén telket vásárolt és a Szolyván levő gyárat ide kívánja áthejezni, a mi végből a telep- és építési engedélyt már megkérte. Kinevezés. Csaba Adorján főispán Dr. Bornemissza Béla fehérgyarmati ügyvédet tb. megyei aliigyésszé nevezte ki. A munkácsi internátus. A miniszter végleges döntése szerint a munkácsi internátus 90 bennlakó növendék számára épül és az építkezést augusztus havában megkezdik. Az épület arányai lehetővé teszik az intézmény ésetleges fejlesztését, hogy az internátusbán esetleg 10Ó tanuló is kényelmesen elhelyezhető Jegyen. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K HIVATALOS KÉSZ. A jjilvácsi (Szatmár-m.) most szervezett Il-od tanítói állásra pályázat hirdettetik. Az állás javadalma: 1. A hitközségtől évi . . 100 K 2. Államsegély „ . . . 900 „ 3. Lakás természetben, esetleg 200 „ 4. Kert természetben, esetleg 20 „ Köteles az ismétlő iskolát díjtalanul tanitani. Felszerelt kérvények jul. 23-ig Láng Ferencz espereshez küldendők Erdődre. Pályatétel. Az ung beregrnegyei rk. néptanító-egyesület az 1911. évre a következő pályatételt tűzi ki: „Mit, mennyit és hogyan tanítsunk a kéziigyesitő gyakorlatokból a népiskolában?“ — Jutalma: Az első legjobb munkának 50 K. — Beküldési határidő 1911. év augusztus hó 1-seje. —A pályamunkák a szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellátva a kitűzött határidőn belől Ungvárra, Levvandowszki István igazg. tanító, egyesületi alelnök úrhoz küldendők be. — Pályázhatnak az ung- és beregrnegyei néptanítók. A tanítóképzés és a szociális nevelés. Kováta Gyula dr. igazgató beszéde az orsz. kath. tanitói kongresszus tanítóképző-szakosztályán. I. A sárvári kerület országgyűlési képviselője májusban egyik beszéde folyamán többek közt igy szólt: „Arra kérném a kultusz- miniszter urat: szíveskedjék a tanítóképzés terén nagy súlyt helyezni arra, hogy necsak a könyvtudományban és ne csak az emlékezésben, továbbá ne csak különféle módszertani praktikában gondoskodjanak a tanítók neveléséről, hanem készítsék elő a tanítóságot ama nagy szociális reformmunkára, mely reá, mint a nép vezetőjére, a közéletben vár.“ E képviselő egykor kiváló tanítójelölt volt országunk egyik törzsökös és neves fitanitó-képző intézetében, későbben szakértő, lelkes és a néppel örömest foglalkozó tanító- mesterré vált, most pedig az országnak törvényhozó házában és vándor apostol módjára szerte e hazában közvetlen közelből figyeli az ország gondolatvilágát, a törekvéseknek legfőbb és különösen tömegeket mozgató irányait, a jelen kor cselekvéseiből és elveiből éles szemmel lát bele a nemzetnek jövendő társadalmi alakulásaiba. Ilyen tevékeny és látó lélek adta ajkaira azt a gondolatot, hogy nemzetünk nagy szociális reformmunka előtt áll, azt is, hogy a tanítókra, mint a nép vezéreire, e munkából nagy rész vár. Sokan, nemzetünk intelligens eleméből igen sokan Ítélnek úgy, miként az emlitett képviselő ur. Mindazjk, akik a nemzet okos és jóakaró nagy szeretetétől athatva, annak jelen állapota felől mélyen gondolkoznak, szintén azon következtetésre jutnak, hogy sok tekintetben újjá kell alakulnia a nemzet tagjai millióinak és ezen nemesen, e jobbá átalakító munkában az elsők közt .kell lenniük a tanítóknak és tanítónőknek. És miért épen ezeknek ? Mert az ország nagy zömét kitevő néppel a lelkészekkel együtt éppen ők érintkeznek legközelebbről és a legtöbbet. Ok kapják kezükhöz a fehórlelkü embereket: az ártatlan gyermekeke . Ok élnek a nép közt. Ok látják a népiéleknek változatos megnyilatkozásait. Ok azok, kiknek szemeiből leghamarabb szólhat a megdöbbenés meg a kö- nyöriilet. A megdöbbenés akkor, mikor látják, hogy a haladó kornak nem tudománya, nem művészete, nem gazdasági tökéletesedése, hanem a szenvedélyekkel való megalkuvása, Szatmár, 1911. julius 12. és ezen gyökérből sarjadzó többféle bűne szivárgott le a nép közé. A könyöriilet akkor, mikor a bűnös szenvedélyek rabjait szánják és megszabadítani óhajtják, akkor, mikor a bünöksziilte destruktiv irány pusztítását szemlélik és ebből a népet egészséges, józanul és Istennek tetszőén építő irányba kívánják átterelni. Csoportokat, egyesületeket kell e őzéiből alakitaniok, irányitaniok, vezetniük. A tanítókra és tanítónőkre hazánkban valójában nagy nemzeti, sőt egyenesen krisztusi munka vár. E munkának annál biztosabb lesz, annál hamarabb bekövetkezik és annál dusabban terem a gyümölcse, minél nagyobb szociális iránya készültséggel lépnek ki ők a tanító- és tanitónőképző intézetekből a társadalmi életbe. Magukban a képző intézetekben kell nekik előkészittetniök arra, ami reájok a nyilvános élet mezején várakozik, mert különben tapogatóznak, kísérleteznek, bátortalan kodnak és igy vagy éppen semmi, vagy csak nagyon csekély eredményt érnek el. A tanító és tanítónő a praxisban rendszerint és természetszerűleg abból él, amit magának a képző-intézet kincstárában gyűjtött. Szoros kapcsolatban áll tehát a szociális nevelés a tanítóképzéssel. Két kérdésre kívánok a jelen alkalommal, tisztelt szakosztály, röviden megfelelni. Az első kérdés az: milyen irányú anyagok feldolgozása által válik tanítóképzésünk szo- cziális irányúvá. A másik ez: a jelen tanterv és órabeosztás mellett hogyan kell amaz anyagot feldolgoznunk. Megadván e két kérdésre a feleletet, tisztelettel előterjesztem három pontból álló határozati javaslatomat. ("Folyt. köv.) Értesítők. Szerkesztőségünkhöz a következő értesítők érkeztek: 3. a szatmári felső kereskedelmi iskola és 4. az ungvári kir. kath. főgymnásium értesítője. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csécsei Nagy Julia áll. polg. leányiskolái r. tanítónőt saját kérelmére nyugalomba helyezte. Tanár véglegesítés. Á helybeli ref. felsőbb leányiskola fenntartó testületé Szath- máry Ákos okleveles középiskolai tanárt egyhangúlag megerősítette rendes tanári állásában. Kath. tanitói országos IV. kongresszus. Akár a megjelenteknek számát, akár a kongresszus tárgymennyiségét és munkásságát tekintsük, azt kell mondanunk, hogy az idei kongresszus messze fölülmúlta az eddigieket. A jul. 3-ától 5 éig terjedt tanácskozások, az előadások, az ezek kapcsán fölmerült eszmecserék és végül a teljes gyűlés által meghozott határozati javaslatok a népiskolai oktatásnak, sőt az ezen kiviil való nevelésnek is minden fontosabb ágát megmozgatták és magának a kath. tanítóságnak úgy szellemfejlesztési, mint fizetésbeli érdekeit fölkarolták. Azt az ezerkétszáz tagból álló kongresszust röviden úgy jellemezhetjük, hogy a jelen viszonyokhoz mérten nagy és egész munkát végzett, melynek meglesz az üdvös hatása a népiskolák belső életében, a kath. tanítóságnak iskolán kiviil való működésében, szellemében Önképzésében és anyagi helyzetének javításában. A szatmári egyházmegyéből részt vettek a kongresszuson Jordán Károly dr. apát Sza- niszlóról, mint a kath. Tanügyi Tanács egyházi elnöke, Dimand Lajos esperes Turtere- besről, Kováts Gyula dr. igazgató és Jankovics János nyug. igazgató Szatmárról, Plank Antal tanító Beregszászból. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTATX VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAPX HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR* NÉMETIBEN. ISKOLAKÖZ 3. SZ.
