Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-01 / 9. szám

o Ha egyszer a kath. kultúrpalota a maga nagyszerűségében Szatmáron, a főpásztori székhelyen, fennáll, bizonyára előmozdítja újabb és újabb kath. egyesületek keletkezé­sét, mert a megalakulás nehézségét leküzdi az a tudat, hogy egyszerre tető alá jutnak, a testvérintézmények testvérként fogadják maguk közé. Szükségesnek tartjuk a kath. kultúrpa­lotát és találnánk módot arra is, hogy ki­sebb tőkebefektetéssel s a jelenlegi ingatlan vagyonunk értékesitésével előállítsuk azt a tőkét, amely egy ilyen kultúrpalota felépíté­séhez szükséges. Az volna a tervünk, hogy a Czeczil- egyletet, illetve annak jelenlegi telkét fel­használ nók a kultúrpalota czéljaira oly mó­don, hogy kizárólag e telekkel szomszédos Széchenyi és Árpád-utczákat összekötő Rooz Szilárdné-féle saroktelket vásárolnánk meg s ez a két telek alkalmas volna arra, hogy befogadja magába a Pázmány-sajtót, Kath. Kaszinót, Kath. Legényegyletet, sőt tekintve a hely forgalmas voltát, még az alapítványi pénztárt is. Ez a terv még a legjobban kivihetőnek mutatkozik, mert aránylag a többi tervekkel szemben a legolcsóbban volna keresztülvi­hető. A szükséges tőke előállana a kath. kaszinó, kath. legényegylet, Pázmány-sajtó értékesítéséből. A Czeczil-egylet helyisége alkalmas arra, hogy azt emeletre húzzák. Nagyon örvendenénk, ha a kath. kul­túrpalota tényleg a megvalósítás stádiumá­hoz közel állana, mert igy az együttműködő egyesületek nem az erők szétforgácsolására, hanem azok egyesítésére, teljes kifejtésre vezetnének. Siidy Tibor dr. A fehérgyarmati választás. A ko­aliczió uralmát — most látjuk szomorúan — a pártok viszálykodása buktatta meg. A nem­sogó kaczajra való anyag van e nagyszerű helyzet-komik urnában. De nem kicsiny az érdeme a nagyszerű tréfa szerzőjének, aki el tudta altatni a „Sza­mos“ gyanakodását és annyit a elámítottá, hogy még őt is zsidónak nézte, akit szintén a „haszonelv“ vezet. A jámbor „Szamos“ bizonyosan arra gondolt, hogy az ő deli lábú védettjei révén akar az ötletes csíny szer­zője kanonoki stallumba, vagy directori székbe jutni. Pedig igazán gyanús lehetett volna a „Szamos“ előtt ez az állásfoglalás már a szerző állása és közismert egyéni tulajdon­ságai miatt is. Hiszen ez a „vidor“ elme régen és szinte félországban ismeretes arról, hogy nagyon sok derültséget szerzett már kaczagtató Írá­saival, melyekben pompásan tudott látszatra komoly külsővel és formával a legóriásibb lehetetlenségeket elhitetően tárgyalni. Való­ságos komikai őserő, egy magyár Mark Twain, a kiről tudott dolog, hogy minden szavát nevető arczok lesték, pedig néha — még komolyan is beszélt. Hiszen épen ez a tulajdonsága volt egyenesen az oka, hogy megtisztelő ajánlko- zása daczára sem alkalmazhattuk munkatárs­nak lapunknál, mert oly óriási humor van benne, a mekkora elég volna tiz élczlap-nak is, ám a Heti Szemle nem akart élczlap lenni. Irigyelendő lelki állapot az övé. Őt nem forgatta ki az élet; ma is az, ami gyer­mekkorában volt, rajta a gyermekben oly bá­jos naivitás érintetlen hamva. 0 még min­dig úgy beszél, mint a kicsiny gyermek, aki HETI SZEMLE“ zet látva a fajsuly nélküli, üres demagógok kétszínű játékát, fásultságba esett. Csak igy jöhetett a mindenre kész, erőszakos, cynikus, gyűlöletes Khuen, a Khuennél is aulikusabb, nagy alkusz Lukács. Sőt még a darabontok is fel-feltünedeznek sötét odúikból. A nép többé nem elvekért ment a küzdelembe, ha­nem pénzért és haszonért. Soha olyan nyílt lélekvásárlás nem volt, mint a most lefolyt Khuen-féle választások alatt. Ebben semmi­vel sem maradt hátra a mi vidékünk sem. Például : Szatmár és Halmi. Az utóbbi helyen olyan hallatlanul nagymérvű corruptió volt — még az intelligentiánál is — oly undok vásár folyt, hogy megérdemelte volna a ke­rület, hogy megfoszszák képviselőküldési jo­gától. És most itt van Fehérgyarmat. Megint csak vásár. Pénz és pálinka. A vér nem az elvekért és azok képviselőiért folyt. Jelenték­telen emberek azok. Mert az ellenzéken va­lóban kipusztultak az oroszlánok: az Ugro- nok, Bartha Miklósok, Kaas Ivorok; és el­szaporodtak : a szúnyogok, Zoltánok és samuk. A fehérgyarmati választás csak annyiban ne­vezetes, hogy a nemzetet kiábrándította ama illúziójából, hogy a Kossuth-párt és a Justh- párt egymással kibékülve, erős ellenzéki ak- czióba kezdhetne. Nagy veszteség érte egyházmegyénket. Egyike legképzettebb papjainak, Irinyi Tamás dr. hunyt el február 27-én este 10 órakor hirtelen fellépett tüdőgyulladásban, amelyhez nagyfokú szivgyengeség járult. A boldogult 1862. aug. 30-án Debre • czenben született.1885-ben szenteltetett pappá, 1887-ben lett a hittudományok doktora a bécsi egyetemen mint a szent Ágostonról ne­vezett felsőbb papnevelő tagja. Előbb udvari pap volt, 1893 tói pedig a szentirási tudomá­nyok tanára volt a püspöki hittudományi fő­iskolán. 1899-ben szentszéki tanácsos lett. azt hiszi: ő a világ közepe Ezért is a leg­kedvesebb szava: én. Igaz, hogy ez „én„- nek súlyt ad az, a mi a Kárpátoktól az Adriáig zeng, hogy nincs több hozzá hasonló nagyság, mert ki tud felmutatni annyi okle­velet, mint ő. S az is bájos gyermeki vonás benne, hogy ennivaló kedvességgel ő maga hangoztatja mindenütt: újságban, kathedrán, piaczon megbecsülhetetlen értékeit. Játszi, eleven gyermekhumora még a rendőrség előtt is ismeretes. Egy időben ugyanis erőt vett rajta az a gyermeki ösztön, amely fölizgul, mihelyt falat lát, nem hagyja — befirkálatlanul. Ez dolgozott e naiv gyer­mekben, a mikor egyszer még Párisban, hogy legalább magyar szöveg is legyen a hirdetések közt, nagy chauvinismussal hir­detési oszlopokra, házfalakra, kerítésekre fölirta nagy betűkkel: Csókás Vidor mértani szekrénye a legjobb Maga irta aztán ezt meg az ő minden Írását annyira jellemző komikummal. Vidorság, kaczagó jókedv a nyomában, a merre jár. Minden hiányzik belőle, a mi a fázlaló komolysághoz csak közel is járna ; sikerül minden szava, tette, mert harsogó kaczaj kiséri; nem is volt még egy cseleke­dete sem, a mely ne a legderüsebb jókedvet fakasztotta volna. Hanem ez a „Szamos“-sal való triickje mindennél sikerültebb. Századok múlnak el, mig újra egy ily komikus talentuma születik e hon-hazának.*) *) E czikk valódi szerzSje — édes titkul elá­ruljuk — a „Szamos, illusztris munkatársa, az összes egyetemeken oklevelet szerzett doctor omnium scien- tiarum. aki ezentúl csak egy esetben ir még lapunkba, — de ez már a „Szamosában olvasható. Élete munkáinak legjavát, a tanári mun­kának áldozta. Nagy tekintélyű tanár volt s szakmájában a lehető tökéletességig kiképezte és képezte magát állandóan. A világirodalom­nak a szentirást érintő minden újabb müvét, mihelyt megjelent, azonnal olvasta, bírálta, felhasználta tanításában. Irodalmilag keveset dolgozott: 2szentbeszód-kötetetadott ki java­részben mind a saját munkáját. Szabad idejét, leszámítva évi 3—4 heti külföldi útjait, melyekkel csaknem egész Eu­rópát beutazta, birtokán töltötte, Irinyben. Nem gazdálkodott, a birtok bérbe volt adva, hanem kertészkedett 13 holdas nagyszerű kertjében. Erre a kertre és az ottani nemesi kurtára mindent áldozott s azt a kertet va­lósággal ő művelte. Ha időközben, vagy jú­nius végén állandó tartózkodásra kiment oda, naponkint nyolcz órát töltött a kertben, ka­pálva, nyesve, faiskolájában és mesésen gyö­nyörű virágaiban gyönyörködve. Az iskolai munka fárasztotta, sápasztotta, sokszor rossz­kedvűvé tette, de ha pár napi, vagy pár heti kertészkedés után visszatért a kertjéből, olyan volt, mint. az élet, duzzadt az egészségtől, a kedélyességtől. Dehogy is hittük volna, hogy ilyen hirtelen összetörjön ez az erős ember! Szívbaja régibb keletű lehetett, mert már esztendők óta sokat vesztett derült ked­véből és igen visszavonultan élt. Tavaly ha­sonló betegségében konstatálta is a bajt or­vosa. Most ez a baj ragadta el tőlünk az ő nemes alakját. Társadalmi életünknek, az iskolának igen derék és avatott, kiváló munkását, sokan az igaz jó barátot siratjuk benne. Nyugodjék békében ! * A megrendítő halálesetről külön gyász- jelentést adott ki a középponti papság, a the- ologiai főiskola és a család. ‘ A papság gyászjelentése a következő: „A szatmári központi papság mély fáj­dalommal, de Istennek szent akaratán meg­nyugodva jelenti, hogy szeretett kartársa, fő­tisztelendő irinyi dr. Irinyi Tárnái theologiai tanár, szentszéki tanácsos, földbirtokos, Szat- márvármegye törvényhatósági bizottságának tagja munkás életének 49., áldozópapságának 26. évében február 27-én este 10 órakor rö­vid szenvedés és a szentségeknek épületes buzgósággal való felvétele után az Urban el­hunyt. A boldogultnak tetemei márczius 1 én délelőtt fél 11 órakor fognak Szatmáron be­szenteltetni és Irinybe szállíttatni, ahol a te­metés márczius 2 án, délelőtt 11 órakor az irinyi kápolnában mondott szent mise után, déli 12 órakor lesz a családi sírboltba. — Szatmár Németi, 1911. február 27. — Requi- escat in sancta pace! Február 28-án Hehelein Károly praelatus- kanonok-plebános szentelte be a holttestet, a temetési szertartást ma, szerdán délelőtt Bo- romiszn Tibor dr. egyházmegyénk főpásztora végezte, Irinyben pedig holnap Benkö József apát-kanonok végezi. Szatmár, 191L márczius 1. Támadások. Lapunk múlt számának két czikke el­len tendentiosus támadások jelentek meg a „Szamosában és az „Eszakkelet“-ben. I. Az egyik üres szócséplés, már rég kellő értékükre leszállított történeti hazugságok fölhigitása és fölmetegitése: hogy a protes­tantizmus ledöntötte az előítélet, a babona bálványait; a tudományt a szabad vizsgáló­dás, a kutatás fegyvereivel szerelte föl; a katholikus román fajok elsatnyultak, a pro­testáns germán népek óriási anyagi haladást mutatnak, stb., stb. Hiszen ha ilyen, minden gymnazista diáktól játszva megczáfolható el­méletek járják még a nagymondásokat ked­velő táborban, majd rávilágítunk egyszer ezekre is, de most teljes tisztaságában kí­vánjuk a kiindulási okot még egyszer leszö­előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pör­kölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- w hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölődik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőzőiét. 1 Irinyi űr. IRINYI TAMÁS 1862—1911.

Next

/
Oldalképek
Tartalom