Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-14 / 24. szám
XX. évfolyam. Szatmáp, 1911. junius £4. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. I Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szára ára 10 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdo/os k SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemé^-.. nyék, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány-sa , czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendőig Y -; Pályázati hirdetések egyszeri közlése S koróy'sir---------------- Nyilttér sora 40 fillér. — : f) A líip i»i«?g-jelenilí minden szerdán. A szabadkőművesek nyelvezete. Budapest, 1911. junius 12. (N. E. dr.) A szabadkőművesek egymást a beszédjükben vagy írásukban használt kifejezésekről is megismerik. A szabadkőműves név szószerinti fordítása az angol Freemasonnak, mely név először egy 1350 bői való okiraton fordul elő. Azt nevezték igy, aki a faragott követ, a freestonet, kívülről munkálta meg, szemben a mason-nal, a kőművessel, aki a kifaragott követ a falba illesztette. Ennek az elnevezésnek az a symbolikus értelme, hogy amint a kőfaragó lefaragja a kőről a vonalon kívül eső durva részeket, úgy pattogtatják le a szabadkőművesek kalapácsukkal a lelkekre boruló kemény kérget, hogy érje a fény, a világosság, a napsugár. A szabadkőművesek egymást testvérnek nevezik. Maga a szabadkőművesség királyi művészet nevet visel. Az újonnan felvett testvér neophita. Az egész világon élő testvérek összessége a testvéri láncz. A nem szabadkőművest profánnak nevezik. Az olyan profánt, aki szabadkőműves gondolkozásu, kötény nélküli mesternek szólítanak. A tanácskozó terem neve műhely. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Podmaniczky-utcza 43. szám alatti házában az egyes műhelyeket következőképen akarja elnevezni: A nagy műhelyt Joanovics György vagy Kossuth Lajos műhelynek, a középső műhelyt Neuschloss Marczell műhelyének, a kis műhelyt Pulszky Ferencz műhelyének, a legkisebbiket Kazinczy Ferencz műhelyének, és a legujabbat Ivánka Imre műhelyének. A tanácskozás vezetőt kalapácsvezetőnek hívják. A kalapácsvezető testvér a többi testvért az oszlopok alatt (a Jakin és Boas oszlopok alatt) rendbe szólítja. A páholyalapitásra szóló engedély munkaengedély, a tárgyalási jegyzőkönyv munkatábla. Diszgyűlés neve díszmunka, gyász- gyűlésé gyászmunka, nővér gyűlésé nővérmunka. Most a progressiv páholyok a nőket is be akarják vonni a szabadkőművességbe és erre a forrásra vezethető vissza a választói jognak a nőkre való kiterjesztésének kívánalma is. Pedig mennyivel szebbek az asszonyok a családi tűzhely mellett, mint a fórumon, vagy a jótékonysági urnák mellett való ácsorgásnál. A gyülésterem berendezése mühelybe- rendezésnek neveztetik. A munka után a Charitás perselyt hordozzák körül, mely rendszerint jelentéktelen tartalommal kerül vissza. A páholyba belépni szándékozókat keresőknek hívják. Világosság, alatt úgy a symbolikus Nagypáholyban, mint az egyes páholyokban a négy első hivatal viselőjét értik. Ezek a főmester, felügyelő, szónok, titkár. Könnyebb megérthetés czéljából ide iktatom a Martinovics páholy 1911. február 3-iki tisztujitásának eredményét : Főmester: Sándor Pál helyett Jászi Oszkár, helyettes főmesterek : Marskhan Géza, Szende Pál. Első felügyelő : Rácz Gyula, Barta J. Imre, második felügyelő: Pósch Dezső, Herczog Ede. Szónokok: Kuni! Zsigmond, Kégl János, Fáber Oszkár. Titkárok: Zigány Zoltán, Ember Jenő. Kincstáros: Benedek Elemér. Előkészítő mesterek : Varró István, Erős Jenő. Gazda : Mansfeld Ernő. Templomőr : Rózsa Ede. Zászlótartó : Kákány Ödön. Kincstartó : Kőhalmi Béla. Szövetségtanácsos: Székely Imre. A szabadkőművesnek nincs vallása. Szerintük a világegyetem nagy építőmestere minden szépnek, jónak forrása és ezenkívül nem törődnek azzal, ha tagjaik ezt Jehová- nak, világléleknek, energiának, anyagnak vagy akármi másnak nevezik is. Ha idegent tudnak társaságukban, akkor azt mondják : esik az eső. Ez onnan ered, hogy egy katholikus káplán tudva a jeleket, jelszavakat és fogásokat, belopódzkodott egy külföldi páholyba. Amikor aztán észrevették, zuhany alá állították és nem bocsátották ki addig, mig csak fel nem avatták. Az indítványok inditvány-zsákba kerülnek. A szertármeste: gondoskodik arról, hogy minden látogató testvér beírja nevét munka után a jelenlevők könyvébe. A megválasztott főmesterek nevei külön könyvbe iratnak. Az inasnak legénnyé, a legénynek mesterré való előléptetését béremelésnek nevezik, amiért külön dij fizetendő. Általában a szabad- kőmüvespáholyok jól értenek ahhoz, hogy a testvéreket mikor és mily czimeken adóztassák meg. A felvételkor legjobban tartja a markát a Comenius, hol a felvételi dijak a legdrágábbak. Ha ezek sorában szegényebb testvéreket is látunk, ennek az a magyarázata, hogy azoknak a dijakat elengedik. A szabadkőműves asztal patkóalaku. A pohár neve ágyú, a palaczké lőportartó, a boré erős lőpor, a vizé gyenge lőpor, a kenyér neve kő, az étel anyag, a lányér tégla, a kés kard, inni annyi, mint tüzelni. A poharak lemetszett végű ágyúgolyó alakúak. Ilyet lehet látni a Pannónia vendéglőben is, mely Glück Frigyes testvéré. A poharat csak félig szabad tölteni. Az ivás ágyúzás szóval neveztetik. Lánczbeszéd alatt azt a szónoklatot ér tik, amelyet munka után, különösen díszmunka után egyes testvérek olyképen mondanak, hogy a beszéd alatt a többi testvérek lánczszerüleg összefogóznak. Ezek a láncz- beszédek előirt bölcseségek. Általában a szabadkőművesek mindent előírás szerint tartanak. Minden pontosan elő van Írva, hogy ki, mikor, hogyan, mit beszéljen. A dáridó- zást, evést, ivást, dorbézolást vakolásnak nevezik. Ezeknél a vakolásoknál is meg van határozva, hogy ki szólal fel és kikre, mily sorrendben ürítsenek lőport, s mit kell mon- daniok. Például az ünnepi vakolás lefolyása következő: Mester : Rendbe testvéreim ! A testvérek felállanak, megadják a jelet. Vakoláshoz hívlak titeket stb. Miután a szabadkőművességre, a látogató testvérekre, az újonnan felvettekre, a nővérekre, testvérekre és még a páholytagok szomjúsága szerint másokra is ittak, a zene szólott, megszólal a mester. Első felügyelő testvér zárd be a vakolást. Első felügyelő testvér: Rendbe testvérek ! Hivatalomnál fogva szabadkőműves szokás szerint a világegyetem nagy építőmesterének dicsőségére bezárom ezt a vakolást. (Kalapácsütések.) I. felügyelő : Testvéreim a vakolás be van zárva, (megadják a jelet.) Sokat használt szabadkőműves szavak: humanitás, humánus, humanismus. Humanitás voltaképen az emberek összeségét jelenti, kik mint Isten teremtményei testvérek. Erkölcsi értelemben pedig erényt jelent, mely az általános testvériségből származik. Szabadkőmü- vesi értelemben mindez uj világot jelent. „Mi hiszünk, mondja Mazzini, az olasz szabadkőművesség megalapítója — a humanitásban, egyetemes és örökös lényben, a haladás törvényeinek egyetlen magyarázójában.“ (V. k. 181. 1.) Nép alatt a kifejletlen Istent értik. Haladás, progression radikálismus a szabad- kőművesek győzelmét, egyedüli uralmát jelenti a, földön. Ezt jelenti a demokráczia szó is, nem pedig azt a politikai uralmat, amelynél a nép széles rétegei vannak képviselve. Ezek a szavak szabadkőmüvesi értelemben azt a czélt jelölik, amely odairányul, hogy a szabadkőművesség az iskolában, közigazgatásban, bíráskodásban, parlamentben és minden életnyilvánulásban érvényesüljön. Az állam laiczizálása alatt a vallásnak, a vallás törvényeinek, és a vallás gyakorlásának eltörlését értik. Lehetetlenség a symbolumok jelentőségét minden systema szerint egy czikk keretében megmagyarázni. Symbolumok tekintetében következő rendszerek vannak: 1. Ob- servans. (Strikte és late.) 2. Zimendorf-féle. 3. Eklektikus. 4. Fessler-féle. 5. Royal York. 6. Angolszász. 7. Schröder-féle. Ezek a systemák úgy viszonylanak egymáshoz, mint a kereszténység és annak különböző felekezetei. A szabadkőműves külsőleg is felismerhető annak, aki velük alaposan foglalkozik. Főbb ismertető vonásuk saját katekizmusok szerint az, hogy kívül hideg legyen, mint a jégcsap, belül pedig forrjon, mint a vulkán krátere. Magyarul: legyen nagyképü. Hiányozzék belőle minden emberi szívélyesség és őszinteség, bensőség és nyíltság. Hallgatagságnak is nevezik. A szabadkőművesség tagjainak tudni kell hallgatni. De kérdem, miért kell hallgatni, ha ott a páholyokban a lehető legnagyobb emberi boldogság elérését kutatják a jégcsap vulkánok ? Az ilyen világboldogságot czélzó eszmék csak terjedjenek minél szélesebb körben. Ha pedig mégis a hallgatás a legfőbb kőmüvesi erény, akkor fel kell tennem, hogy ott a páholyokban nem annyira a világ, mint inkább csak a szabadkőművesek lehető legnagyobb boldogságának elérésére törekvő munka folyik, amely nem egyéb, mint titkos érdekszövetség saját anyagi előnyök elérésére a profán világ tudatlanságának kiaknázása és e profán világ szervezetlenségének Kihasználása mellett. Az a nemzeti munka, mely most a szabadkőművesség teljes leleplezése mellett folyik, azt czéiozza, hogy a profán világ ismerje meg igazi ellenségeit, azok törekvéseit, óvakodjék azoktól, mert a népet boldogulásának egyik létfeltételétől, az anyagi eszközöktől kívánja megfosztani különböző jelszavak és csalafintaságok mellett. A katonai javaslatok voltak azok, a melyek a magyar parlamentet felborították, meddő közjogi harczokba kergették a nemzetet, veszélyeztették alkotmányát, és tiz éven át lehetetlenné tettek minden munkát, és minden komolyabb, számottevő alkotást. Ma
