Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-14 / 24. szám

/ „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1911. junius 14. Angol és franczia uridivat üülönlegességeü, IP® fehérneműit méret szerint is készülnek. Nyakkendők, panama-, japán-, rizs és tolikönny ü nyúlszőr kalapok, selyem zseb­kendők, selyem és czérna harisnyák, keztyük, séta- J? /1/i/'i lull) íiy / )p// L'tí'l* W Telefon botok és egyéb újdonságok naponként érkeznek — J-hLliJltty t/tUrC Ltl , X/tylfn/io/ O. 2(H). sz. A legújabb női kézi táskák és illatszer újdonságok. újra itt vannak a katonai javaslatok újabb terhekkel, újabb áldozatokkal, de engedmény, minden jogmegadás nélkül. A tisztek túl­nyomó részben nem magyarokból, háromne­gyedrészben osztrák állampolgárokból kerül­nek ki. A hadseregnek jelvényei osztrákok, zászlaja osztrák színeket visel, és szolgálati nyelve a német. Az ellenzék, mely a magyar vezényszóért, a szolgálati nyelvért, a czime- rért, és a zászlóért élethalál harczot indított koczkára téve a nemzetnek legszentebb ja­vait, egymás ellen támad, egyik töredékében az általános választói jog vesszőparipáján nyargal, éppen amivel elfojtották a tőlük megindított nemzeti küzdelmet, erősitik a hazaellenes, romboló, felforgató elemet, és a nemzetiségeket; mások kicsinyes, antikleri- kális hecczeket csinálnak, a munkapárt pe­dig a gyanúsítás, a lappangó vádaskodás fegy­verével akarja megölni a koaüczió másik szár­nyát, és megmérgezni a nemzet életét, hogy igy elkábulva, és álomba, öntudatlanságba ringatva tehetetlenné legyen, a kormány pe­dig kijátszhassa legszentebb jogainkat, és minden ellenállás nélkül hozhassa nyakunkra az osztrákokat. A magyar önállósági törek­vések újabb zátonyhoz jutottak, e rabszolga nép újabb pénz és véradót fizethet egy a nemzettől idegen hatalomnak, a hadse­regnek. Városi közgyűlés. E hó 12-én tartotta városunk törvény- hatósága rendes közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Ezt megelőzőleg ki­tűzött rendkivüli közgyűlés — mivel a biz. tagok kellő számban nem voltak jelen — megtartható nem volt. Polgármester havi jelentésében előadja, hogy a vízvezetéki kutaknak a Szabó Norbert- féle kertben való elhelyezése iránt — tekin­tettel a védtöltés közelségére — az országos vízépítési igazgatóság kifogást tett. Ezzel szemben Zarka Elemér műszaki tanácsos épen alkalmasnak találja a Szabó Norbert-féle lan­kát, — mert ott idővel terjeszkedni lehet, — az nem fog beépülni. A kútfúrásra vonatkozó pályázat kiírását közgyűlés elrendelte. Egyúttal lépések tétettek más kedvező telek megszerzésére. Közli a jelentés, hogy az összes h. é. vasutaknál úgy a személy- mint áruforga­lomnál javulás észlelhető. A hasított körmü állatok között fellé­pett száj- és körömfájás miatt — mely az előző évinél súlyosabban lépett fel az idén, a vásárok zárva vannak és megnyitásuk julius vége előtt nem is remélhető. Corin Ferencz főrendiházi tagnak a poli­tikai pályán betöltött 40 éves működése al­kalmából — város üdvözlő iratot küld, melyet küldöttség ad át. Heves Béla színigazgatónak megengedte a közgyűlés, hogy az 1910. és 1911. évben be nem fizetett 1600 kor. felszerelési dijat részletekben fizesse a következő idény alatt, ellenesetben óvadékból vonandó le. Kótai Lajos iparostanoncziskolai igaz­gatónak a közgyűlés az általa kért 10% dijat a tandijkezelósért megadta. Elvállalta a város közönsége a kezességet azon 200.000 kor. kölcsönre nézve, melyet a tanítók háza építkezési és felszerelési költ­ségekre felvesz, azzal a kikötéssel, hogy az intézet minden évben terjessze be zárszá­madását. A városi közkórház költségvetése meg­állapittatott; valamint azt is elfogadta a köz­gyűlés, hogy a napi ápolási dij 1 kor. 52 fillérről 1 kor. 60 fillérre emeltessék fel ; egyben felterjesztette a tisztviselők illetmé­nyeinek rendezését jóváhagyás végett. A szakbizottságok javaslatait a közgyűlés elfogadta. A Harasztkó-féle telekből a Verbőczi- utcza kiszélesítéséből visszamaradt 75 □ ölért Fekete János 15.800 koronát Ígért, elfogadják. Tehát négyszögölenkint 210 koronába kerül, a zárdakert átvágásánál jó volna ezt figyelembe venni. A Svadlena telekből 187 □ ölért a dr. Törzsöktől megajánlott 25.000 korona helyett 27.000 K át kér a közgyűlés. A Litteczky-féle telket 60.000 koronáért a város a jövő évben veszi át; Kelemen Samu ellenezte a vételt, mert arra semmi szükség nincs, különösen most, mikor a város oly sok építkezés és kölcsön felvétele előtt áll. A harmadik egyetem — Debre- czenben. Nyilvánosságra jutott, bogy a har­madik egyetemet a protestáns Debreczen kapja meg. A beavatottakat ez a hir nem lepte meg, mert a debreczeni egyetem már egy év óta kisért. Ugyanis közvetlenül a Khuen-kormány megalakulása és az általá­nos választások előtt megindult a tárgyalás Debreczennel és gyorsan létre is jött a meg­egyezés. Ezt a hirt annak idején a kormány félhivatalosai megczáfolták és hogy enyhít­sék az elkeseredést, valamint hogy a kö­zelgő választások idejére el ne veszítsék a városok jóindulatát, tárgyalást kezdettek az egyetemre aspiráló városokkal. De hogy ez csak formalitás volt, abból is kitetszik, hogy — a mint most- kipattant — a kormány Tisza István erélyes követelésére régen elha­tározta a harmadik egyetemnek Debreczen- ben való fölállítását. Ez igazában Tisza Ist­ván értékes szolgálatainak honorálása, a mely szolgálatokat a kormány érdekében tett. — Minden recriminálás nélkül csak annyit jegyzőnk meg, hogy Tisza követelé­sével szemben hiába tiltakozott a kultuszmi­niszter, Kassa is, Pécs is elesett az egye­temtől, s most protestáns theologiai facultás- sal Debreczenben nyílik meg harmadik egyetemünk. így fest a valóságban a katho- licismus fölhánytorgatott uralma 1 Hitvallásos iskolák államsegélye. Barkóczy Sándor báró nevével kapcsolatban olyan vádak is merültek föl, hogy a kat- holikus középiskolák segélyezését a többi felekezeti iskolákkal szemben túlzott előny­ben részesíti. Erre nézve élénk czáfolatul szolgálnak a száraz statisztikai adatok. A kultuszminisztérium kimutatása szerint az elmúlt évben a felekezeti iskolák állami se­gélyezése a következő volt: Az állami segély teljes összege a múlt évben 2,342.336 korona volt. Ebből hazánk felekezeti megoszlásainak arányában a róm. kath. iskoláknak járna 60.37 százalék, azonban tényleg csak 36.46 százalékot, tehát 23.91 százalékkal keveseb­bet kaptak. Az ágostai középiskoláknak járna 7'20 százalék, kaptak 2P73 százalékot, tehát 14'53 százalékkal’többet. A ref. közép­iskoláknak 14'20 százalék járt és 37-52 szá­zalékot kaptak. Az izraeliták 5'04 százalékkal szemben 0‘62 százalék államsegélyt kaptak, tehát 4"42 százalékkal kevesebbet, mint amennyi nekik járna, ennek csak az az oka, hogy nincs több, csak egy zsidó közép­iskola. = NAPI TÉMÁK, = ÖRÖK PROBLÉMÁK írja: HARSÁNYI KÁLMÁN. A TÖRTÉNELMI MŰVÉSZETRŐL. A kis kurtakocsniának hová való helye­zése sem fog túlságosan nagy fejtörést okozni művészünknek. Semmi esetre sem lesz olyan ízléstelen, hogy a csábitó, kontárok-sóvárogta királyi palota tőszomszédságába helyezze, hol főúri kastélyoknak, udvari épületeknek van a helyük. Már csak azért sem, mert ennek a negyednek a kegyek hajszájában és az udvari élet apró ármánykodásaiban idegessé lett s különben is finnyásabb lakói aligha tűrnék meg közelükben a forgalmas csapszék zsibongását. De meg a kiskocsma törzsvendégei is feszen­genének a nagyurak közelségének tudatában. Röviden, művészünk azt a fölkapott kis kurta­kocsmát Budavárának a közepefelé fogja elhe­lyezni valamelyik mellékutcában, hogy a város egyik részétől se essék messze, hogy családapák és kisdiákok is be-besurranhassanak észrevétle­nül egy-egy pohárka borra. Budavárának egykori tervrajzát megismervén, választása minden való­színűség szerint az akkori kis Német-utcára, vagy az Olasz és Szent Pál-utcákat összekötő valamelyik névtelen sikátorra fog esni. Maga az épület annak a kornak tucat­háza, mely a fönnmaradt egy-két példányból és az egykorú rajzokból könnyen elgondolható. Az ivó a roppant kapualjából nyílik és a várbeli szobák szokott formájára szabva, keskeny, hosszú és boltozatos. A boltozat ez adott esetben csúcs­íves lehet. Természetesen nem holmi csillag­boltozat, mely festőibb volna ugyan a közön­séges keresztboltozatnál, s talán jellemzőbb is a kor építészetére, de nem az ivószobára. Az ivót két ablak világítja meg az utcáról; mélye sötétes. Minden bútor tucatholmi benne. Stíl­szerű gót, vagy éppen renaissance bútornak híre-hamva sincsen. Csak a falon függhet stíl­szerű, faragott diófakeretben valami bőven ara­nyozott glóriájú Madonna, csillagos kék roká- lyában. Kontár munka, de nem olcsó. A képet rengeteg adósság fejében mázolták hevenyén a kocsmárosnak, a keretet pedig drága pénzen csináltatta hozzá ő maga. Ez a szoba egész fényűzése. És a szentkép pompásan fest az ikszlábú asztalok és lócák, meg uraknak tarto­gatott szalmafonatos székek fölött, szemben az ajtóval, talán éppen az ónkupákkal, boros kan­csókkal, itcékkel és csobolyókkal megrakott két fali polc között. Abban a korban nem botrán- koztatott meg senkit a Madonna ilyen környe­zetben. Megkövetelték mindenütt. Még a kocsma­hősök fejebúbján is megbillent egy pillanatra a süveg, mikor belépve az ivóba, szembe kerültek vele. Nem csúfolta meg senki. S ha mégis megtette valamelyik holtrészeg, kidobták a még csak kótyagosok. Ez is egy paránya annak a levegőnek. Művészünk e környezet holt dolgain vajmi kevés patinát láthat s vajmi keveset is fog ábrá­zolni, tudván, hogy hazugságba téved, ha többet nyújt annál a kevésnél. Nem képzel lovagos- apródos, sólyomvadászatos freskókat a falra, mert fegyelmezett a képzelete, s az nem tükrözte! elébe mást, mint a mécsek kormától és legyek piszkától feketén foltos, bepettyegetett falat. Az asztalokon sem lát vésett hollós címereket, csak a zsírpecsétek sokaságát és a törzsvendégek otromba ákombákomjait. Kik ezek a törzsvendégek, a kurtakocsma- törzsvendégeí ? A főnemesség bizonyára nem, de még csak az apródok sem, a kik nemcsak uruk, i r előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? lert nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pör­kölést vehet. Mindamellett 25°/o-ot megtakarít­hatnak mindazon vevők, kik pör­költ kávét vesznek mert annyi bepörkölödik a házi pörkölésnél. Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom