Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-03 / 18. szám

Szatmár, 1911. május 3. .HETI SZEMLE“ Valódi amerikai panama kalapok! Női kézitáska, gallér és keztyö újdonságok! A legújabb divatos forma : Panama, flórentin és manilla zsirardi olasz kalapok, azok javítása és tisztítása. Újdonságok divatmellé­nyek, színes ingek, sport övék, sótabot, keztyü, nyakkendő, selyemzsebkendő, harisnya és más férfidivat különlegességekből Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon 296. sz. mélyeket semmi külső változások, ellenke­zőre inditó erős befolyások sem tudnak meg­változtatni. Ezek a lelki tulajdonságok külö­nítik el a fajbeliséget, ha bőrük színe, tes­tük külseje egyforma is. .A humanizmus ozime alatt hirdetik ma az egyenlőséget a gondtalan ábrándozók és utat nyitnak a betolakodóknak, az emberi sáskáknak, melyek világvándor utjokon leta­rolnak mindent, pusztaságot hagyván maguk után. A zionisták czimón a zsidóságnak egy újabb mzgalma támadt, hogy a fajból egy­séges nemzetet alkossanak valahol. Mintha megunták volna a csavargó, lődörgő, hazátlan, gazdátlan életet. A szocziologusok örömmel látták volna ennek a törekvésnek a sikerét, mert ezáltal az értékes fajok megszabadulnának a bom­lasztó méreganyagtól. De ez most még úgy látszik korai re­mény. A bomlasztás munkája nincs befe­jezve, a megszállt terület még nincs egészen letarolva, hiszen csak most kezdi hirdetni ez a faj az ő diadalát. Minden faj magában hordja veleszüle­tett életelveit. Addig marad a faj tisztán fel­ismerhető állapotában, addig halad az ő ut­ján, mig fajjellege fennáll. És mig ezt birja ennek a faji tulajdonságai szerint nyilvánul meg lelkének, erkölcseinek iránya. A néperkölcs, a fajtapasztalat, a fajszo­kás, a fajgyakorlatának kifolyása. Ez a nép­erkölcs képezi a népéletnek az irányítását. A veleszületett jó erkölcs a népet ne­mes, humánus irányba igazítja. Ezt az erköl­csöt elhagyni öngyilkosság, ezt mással keverni kész veszedelem. Emberi gyöngeség, hogy a rossznak befolyása erősebb, tehát a keverék erkölcsből csak rossz keverék támad. Milyen hiba volt egy idegen faj elkeveredését előse­gíteni, ezt az öreg emberek tudják megítélni, akik összehasonlíthatják a régi állapot erköl­cseit a keverékkel. Sajnos, azt kell látniok, bogy a régi jó rosszabb lett, a rossz pedig nem javult és az egész nép életzavarba jött, elzsidósodott modorában, ténykedéseiben, erkölcseiben, ha­zafiai érzetében. Tompulnak a nemes érzé­sek, melyeket már összehasonlító számokkal lehet kifejezni. Sokat, igen sokat veszített a nép, nem­csak vagyonban, de tisztes modorában és erkölcsi értékében, mert alkalmazkodott be­csület, erény, igazság és kötelességérzetében máshoz, egy romlott irányú fajhoz. Elva- kitva a közébe szórt jelszavak, a szabadság hamis ideáljai által, elősegítették saját vesz­tükre a szabadosságot. Es sajnos, nemcsak a köznép, de részben a müveit osztály is ennek az iránynak esik már áldozatul. A zsidó irány vezetőszerepet arrogál magának és most már a nemzeti irány ve­zetésében fáradozik. Hangosan tolakodnak a társadalom, a sajtó, a parlament fórumára, többnyire mint métplyezők, akik bontó sze­repükkel bizalmatlanságot keltve, osztály- harezot okozva, halásznak a zavarosban. Az ő szereplésük teremtette azt a háborút, amely az agrárius és a merkantilek, az ur és a földmivelő, a munkás és a munkaadó, sőt az egyes felekezetek közt támadt. A szoczialisták vakon követik a Jaka­bokat, akik soha nyugvópontra nem vezetik az el vakított sereget, mert mindig többet Ígérnek a kivihetőnél, hogy befolyásukkal jövedelmi forrásukat el ne veszítsék. Ez is kereseti ág! Bánják is ők, hogy pokoli mun­kájukkal könybe fullasztanak sok szegény, nélkülözésbe taszított ártatlan családot. Ebben a munkában a világbajnokok : Lassale, Marx és a többiek : czimeres Jakabok. Akaratlanul felszínre kerül az a kérdés, hová is fog az az állapot vetni? Más feleletet nem találunk, mint hogy a társadalom, a választók serege, a törvény- hozás, kövessen el mindent, a zsidósajtó lármáját figyelembe nem véve, hogy lehe­tetlenné tegye mindazokat az eszközöket, melyek az őslakók megrongálását okozzák. Ha ez megtörténik, akkor győz a Zionismus és elvándorol a sáskasereg, ellenkezőleg csak akkor vándorol el, ha teljesen felélte a megszállott területet. Reakczió és választói jog. Justhék fennen hirdetett hadjárata az általános válasz­tói jog érdekében még meg sem indult és máris kifogytak az érvekből. Nem lesz az ő egész akcziójuk egyéb, mint csörgősipkás felvonulás, politikai jongleurködés. A demagógiával való kaczérkodásuk végzetes lejtőre sodorta őket. Justhék a haza fogalmát szentnek hirdették, szövetségeseik, a szocziálisták a hazát buta fo­galomnak mondják. És ha valaki ez ellentétre rámutat, érvek hiányában kórusban zengik fe­Ezzel együtt veszve volt a magyar felkelés ügye is mert a bécsi haditanács mind több haderőt tudott a fáradt kuruczokkal szembe­állítani De európai szempontból bármily rész­leges jelentőségűnek is tekintem a Rákóczi- féle felkelést, értékét nem kissebbitem. Szent harcz az, mert a szabadságért vivták. A szivünkhöz forrt az emléke, mert a mi őseink ontották vérüket. Csodálatos küzdelem volt, mert a török iga lerázása után egy másfélszázadig sanyargatott, a hosszú harezokban maroknyivá olvadt, ellen­ségeitől az imponderabiliákhoz sorolt nép küzdötte végig régi elnyomói ellen. Áldott legyen a Rákóczi emléke mind­örökké, mert megtanított magunkban bizni, eszményeinkért lelkesedni s azokért áldoza­tokat hozni. Nem a magyarokon, hanem az európai helyzeten múlt, hogy küzdelmeik bem sike­rültek. A szatmári béke értékét az. emberek ma nem a történelmi okokból vont dednk- cziók végső konklúziója szerint, hanem sa­ját politikai pártállásukhoz mérten határoz­zák meg. így aztán az egyik a haladás szükséges előfeltételének, a másik gyaláza­tos hazaárulásnak minősiti, amely kútfeje lett minden jelenlegi bajunknak. Ezen két párt között vannak az opportunisták, akik szeretnék az egész ügyet agyonhallgatni, hogy az ellentétes meggyőződésüek miatta hajba ne kapjanak. Volt alkalom, mikor ugyanezen lap ha­sábjain fejtegettem a szatmári béke jelentő­ségét : vármegyénk rémséges pusztulásával tettem szemlélhetővé az egész ország nyo­morát ; a kuruez sereg viselkedésével bizo­nyítottam, hogy a harezot 'folytatni nem akarták; szembeállítottam a szatmári békét megelőző züllést az azt követő fejlődéssel. Tettem mindezt azért, hogy az ellenvélemé- nyiiek ezen békekötést ne tartsák szégyen­letesnek, hanem az adott viszonyok szük­ségképem megoldásának, mely még azonfe­lül jó következményekkel is járt. Szégyenle­tes már azért sem lehetett a szatmári béke, mert a jóindulatú király nem letiporni, meg­alázni és elidegeniteni igyekezett a nemzetet, hanem végképen kibékiteni s az engedé­kenység szellemével szorosabban fűzni ahhoz az uralkodó családhoz, melyet nem rég det- ronizáltak. A Rákóczi-féle felkeléshez alig hasonlít valami jobban a világtörténelemben, mint a burok harcza az angolokkal. Itt is egy maroknyi nép küzdött egy j világhatalommal. Egy lovas nép oly hadse- I reggel, mely minden más fegyvernemben megállotta a helyét, de ebben az egyben so­káig tehetetlennek bizonyult. Egy szabadság szerető nép ontotta vérét, mely többre be­csülte függetlenségét, mint az angolok által Ígért aranyhegyeket. Szétszórták ezek csa­patait is számtalanszor, de más ponton ismét össze tudtak gyűlni, épen úgy mint a Rákóczi hősei. És mégis letették a fegyvert, épen úgy mint a kuruezok. Azaz dehogy úgy! Nagy külömbség van a két békekötés között. Az angol világhatalom tekintélye meg­kívánta, hogy a fegyverletétel feltétlen meg­hódolással járjon. A búr köztársaságok el­tűntek Afrika térképéről s kiegészítő részei lettek a Fokföldnek. Négyszemközt Ígértek meg az angol meghatalmazottak a búr vezé­reknek annyit, hogy ha jól viselik magukat, nem fogják bántani nemzetiségüket s kellő számú próbaévek után alkotmányos polgá­raivá lehetnek, a megalkotásra váró Délafri­kai Egyesült Államoknak. De búr nemzet és búr állam nincs és belátható időkön belül nem is lesz. A szatmári béke azonban biztosította a nemzet létét, politikai és vallási szabadsá­gát. A korlátolt állami élet, amelylyel kény­telenek voltak megelégedni, nem zárta ki, hogy a kuruezok késő unokái egy független, erős és minden izében nemzeti Magyaror­szág kiépítését tegyék lehetővé. A búr harezosok — ha ugyan igaz — elszerződtek czirkuszokba, hogy hadi mes­terségüket mutogassák. Ám az emigráns kuruczokból XIV. Lajos lovas csapatokat alkotott, melyek az európai hadászat történetében a „huszár“ nevet világhírűvé tették. Bagossy Bertalan. előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben friss pör­kölést vehet. Mindamellett 25°/o-ot megtakarít- W hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölödik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet:. 1 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom