Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-03 / 18. szám
K\CÄL XX. évfolyam. Szatmáp, 1911. május 3. 18. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Egy évre — 6 K — f. I Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szára ára 10 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A szétszórtan is diadalmas faj, — Irta: id. EGAN LAJOS. — Faj! ? — Jaj! Ezt a szót ezelőtt nem volt szabad említeni. Semmi faj! Éljen az egyenlőség! Ez volt a jelszó! Most máskép fest az állapot. Most már külön, kiváltságos, díszhelyet követel magának a zsidóság, még pedig Bródiék szerint mint szétszórtan is diadalmas faj. A tudósok fajokra osztottak mindent amit látunk, az égboltozattól kezdve a földgyomráig. A tudós világ azonban egyet, a legutóbb felfedezettet még nem ismerte : a „szétszórtan is diadalmas fajt,“ Bródi Sándor védenczeit, azokat a gyászruhában járó sáskákat, a kiknek, idegen tájba van plántálva sorsuk, a kiknek bizonyos szabadságok, kedvező körülményül szolgálnak rossz tulajdonaik érvényesítésére, akik magyarul nem tudnak, sőt tudni sem akarnak, mely minta penészgomba úgy szaporodik és úgy lopódzik át más és más testre, a ruténról a tótra, a magyarra. Tönkreteszi a szervezetet, melyre rácsimpaszkodik, mert ő abból az általa fölidézett feloszlásból él. Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. ' '■& 1 ^ Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. Hát azért diadalmas ez a faj, mert ront, bont, dögleszt és a dögön szaporodik, gyarapodik és azon diadalmaskodik? Diadalmas anélkül, hogy irni-olvasni tudna, anélkül, hogy az ország nyelvét értené, ő csak belekampózza magát a rosszat nem sejtő szervezetbe s ha azt elpusztítja, tovább repül, uj áldozatok után, mert ő ebből él. Ha kizsarolta uj környezetét, embert, állatot, földet, marhát, tovább száll, keresvén romboló természetének uj talajt. így vándorolja körül történelmi idők óta az egész világot. Most ide érkezett, rajtunk élősködik, úgy látszik, jó dolga van itt, mert diadalát fennen hirdeti. Fenhéjázva, felfuvalkodva, csufolódva tekint a kizsaroltakra és azok segítőire. A czólszeriiség kénytelen lesz erős gátat emelni ezen nemzeírontó áramlatnak, mely már ellenállhatatlannak hiszi magát, s az enyhe és gyengéd elbánást csak játéknak veszi. Sajnosán tapasztaljuk, hogy az elzsidó- sodás következtében értéksiilyedés mutatkozik az emberi anyagban, testi és lelki értéket értve. Azért a haladó kulturállamok összes szervezetüket, alkotmányukat, törvényeiket, minden intézményüket az uralkodó népfaj jó tulajdonságai megőrzése, megtarA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Fázmány-sajtó cziraére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kcfrona.----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A lap raeg-jelenik mindeu szerdán. tása, sőt annak fejlesztésére igyekeznek átformálni és az idegen, káros behatást gyakoroló elemek humanitárius legyezgetésével felhagyni. A szabadság és egyenlőség sok értékes energiát fölszabadit. Erkölcsi alapon -használva, annak csak fölfelé haladás Jehet az eredménye, az épit, de nem rombol, az oly egészséges vérkeringést idéz elő, mely erősen lüktető mozgásával tömegesen körülhordja az értékes anyagot, de el is sepri a haszontalant, igy tartván fenn épségének egyensúlyát. Ellenkező esetben beáll a süllyedés, az érzékiség tulcsigázása, jobb iránti szinvakság, végre az általános bankrot. Az egyenlőség jelszava merőhazugság lett, meghazudtolják azt azok, akik azt nagyon is szeretik igénybe venni, és ha az kiterjed reájuk, védelmére szállnak az uzsorásnak és lekicsinylik azt, aki az elnyomott népnek siet védelmére. Ezt szó nélkül hagyva, a rosszaság diadalát ülné. Az érzelmi fővonások az emberi érzések által irányított életjelenségek, s ezek nemcsak a nevelés, nemcsak a környezettel való érintkezés által fejlődhetnek ki, de világosan látjuk, hogy az emberrel veleszületett, majdnem kiirhatalannak látszó, évszázadokon át fenmaradt lelkitulajdonságai, ITÁRCZA Falumról. — Magyar Bálint. — Virágos kert legyen a falumból. Díagyon gazdag lett a temetője. Szomorúan, búsan, elkagyottan Elbúcsúztam, kijöttem belőle. Jjideg ősz volt, amikor kijöttem. Eső esett, úgy láttam: a szél is jjffonnyfelhőket ostromolt fölöttem. DKdr kinyílik az aranyos Rajnai. Aj királyok ezer gazdagságát fyeviszem a falumba magammal. Ddíajd amikor bevonulok njra: Virágos kert legyen a falumból Es virágos legyen minden utcza. jay legyen majd akkor, igy kívánom. Jfz örömet kozom és a békét, jfki követ, kadd járjon virágon. Aki szeret, mind ugyemlegessen, Jffinek utján nyilnak a virágok, Aki elment, kogy király lehessen. A szatmári béke. Elmúlt április 29 e, a békekötés 200 éves fordulója; felvirradt és letűnt a szép május elseje is, mikor a megkötött békét a majtényi sikon a kurucz táborban üdvrivalgás, zeneszó és zászlólobogtatás között kihirdették. Elmúlt, s úgy éltük át, mintha nem Szatmáron, hanem valahol Chlopyban, vagy teszem Pekingben laknánk. Beh másképp is képzeltem én ezt ezelőtt vagy két esztendővel. Azt gondoltam, hogy az ország szine-java előtt leleplezünk egy monumentális emléket, olyat, amely méltó módon hirdetheti a nagy nap jelentőségét. Azt hittem, hogy ez a nap az európai sajtóban a mienk lesz; nem elmaradottságunkat, belső zavarainkat s egyéb nyomorúságunkat teszi vezérczikkei tárgyává, mint annyiszor: hanem meg fog emlékezni arról, hogy Európa árja népeitől körülvéve ezer év óta él a Kárpátok alján, a közép Duna völgyében egy ugorfaj, amelyet méltán választhat tanulmánya tárgyává akár a historikus, akár az ethnografus. Fajához ragaszkodik, akár a héber; szereti a szabadságot, mint az ógörög; jogrendszert pedig a római sem tudott különbet alkotni. Egyéb jó tulajdonságok is volnának ezen kemény derekú fajban, ha a viszonyok kedveznének azok ki- fejlesztésére. Azt hittem, hogy az ünnep napjait majd nem hangos: czéczóval fogjuk megülni, melynek üres kábultság a vége, hanem komoly magunkbaszállással. Mert mindig hasznos a régmúltra visszatekintenünk, hogy azt összemérjük a jelennel s irányítást vehessünk a jövőre nézve. Nem úgy történt, mint ahogy gondoltam. Az évforduló nyomtalanul tiint el. A pótünnep iránt pedig, amelyet véka alá rejtve nem tudom hogyan és mikor fognak rendezni, jgazán nem érdeklődöm. Én most teszem meg reflexiómat. A Rákóezi-féle felkelést, amely nyolcz éven át okozott súlyos gondokat a Habsburgoknak, nem helyesen Ítéljük meg jelentőségében, ha egymagában vesszük figyelembe. Égy akkor folyó európai harcznak, a spanyol örökösödési háborúnak, csupán egy kis részlete ez. Arról volt szó, hogy XIV. Lajos franczia király legyen-e Európában az egyetlen ur és parancsoló, vagy pedig továbbra is fennmaradjon-e az európai egyensúly. Ennél bölcsebb nemzetközi politikát ma sem tudnak a diplomaták kigondolni, annyival ke- vésbbé akkor. XIV. Lajos tulhatalma ellen szövetkeztek tehát Nyugat- ésKözép-Európa összes államai. A magyarokat a kényszer- helyzet tette a francziák szövetségeseivé, mert okvetlenül a Habsburg-ellenes pártot kellett támogatniok, ha saját nemzeti ügyüket diadalra akarták juttatni. De a döntő csaták nem nálunk történtek, ahová a bécsi haditanács elegendőnek tartott a kurucz hadak ellen nehány ezer embert küldeni, hanem az olasz, a bajor, a németalföldi csata- téreken, mikor pedig XIV. Lajos mind szorultabb helyzetbe jutott, franczia földön. Természetes, hogy az európai konfede- ráezió megtörte a franczia király hatalmát. Lapunk mai száma lO oldal.
