Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-14 / 50. szám
Szatmár, 1910. deczember 14. „HETI SZEMLE“ 8 Tanítói gyűlés. Az ugocsai róm. kath. esperes tanítói kör Nagyszőlősön tartotta évi közgyűlését Dimand Lajos esperes, kepileli tanfelügyelő elnökletele alatt. A gyűlést szt. mise előzte meg. A gyűlésen az egyesület, tagjain kívül jelen voltak, Halmágyi Ferencz kir. tanfelügyelő, Dr. Zaharay Fái rk. isksz. elnök, Matyi János igazgató, Kovács János ref. és Stefkó Mihály gk. tanítók. Dimand Lajos magas szárnyalást! megnyitó beszédében fejtegette a nevelés fontosságát és mint a Gra- ehusok ányjának, a tanítóknak szemében is legnagyobb kincs a reájok bízott gyermekek legyenek s e kincset a nevelés művészetével igyekezzenek Isten és a haza javára értékessé tenni. A nevelés művészete a legnagyobb művészet. Tehát a tanítói és nevelői hivatás fontossága és az a tudat, hogy a rájuk bízott lelkekért Isten és Haza előtt felelősek, lelkesítse őket arra, hogy tanítói és nevelői képességüket valóban művészetté fejlesszék. A kitartó lelkes munkásság szükséges annál inkább, mert mint látjuk, már a tanítóság közt akadt egy tábor — a szabadkőműves páholyok lovagjaiból — a „Szabadgondolkozók“ tábora, mely főczélul a szív és lélek nemesítés egyedüli eszközét a vallást az Isten és a Haza fogalmát az iskolából kitiltani tűzte ki. A Haza és a jövő nemzedék pusztulását csakis a tanítói hivatás és hazaszeretet mentheti meg, mert az Isten, a vallás fogalmával áll és pusztul a haza, a nemzet is. Megemlékszik továbbá Margitay Antal és Simon Antal érdemekben gazdag 25 éves tanítói munkásságáról, kívánva az egyesület nevében, hogy még sok ideig nevelhessenek hasznos polgárokat a hazának. Munkájok jutalmát találják a tanítványok és a társadalom hálás szeretetében, mely eddig is mindLázárhoz s kérek finom szövetet. Rögtön ott feküdt előttem egy csomói; Lázár szörnyű mód ajánlotta: épp a múlt héten vett ebből a rézfalusi gróf is. — Hogy adja ? — Méterje három forint — véleményező Lázár. Pakkoltam egyenesen a szabóhoz. Jobb kart ki, félkart egyenesen, derék, hossz, láb g még tudj’ a jó Ég, mi minden féle vezényszavakra kellett gyakorlatoznom; közbe számtalan számot jegyzett papirosra. Utólag megjegyeztem: — Nehogy szűk legyen! — Dehogy — nyugtatott meg a szabó. Elrohantam. Schmiedhez, a csizmadiához köszöntök be. — Úri ruhához úri csizma illik — gondoltam s megegyeztünk. Tizenhárom nap alatt késznek s amellett nem volt szabad tágnak lennie. Másnap a városig meg se álltam. Megláttam egy kirakatban egy fényes, magas kalapot; megtetszett. Szólok a boltosnak, széthúzza az ábrázatát s nyomban a fejembe nyomott egyet. Szorított, de váltig erősítette a palesztinai fajzat, hogy nagyszerűen áll s a meggyőződhetés okából a tükör elé in- stált. Tetszett nekem, ott is hagytam a fejekettőjükkel szemben hatványosabban nyilatkozott meg. Simon Antal meghatva mondott köszönetét a „legilletékesebb“ helyről jövő elismerés és jókivánatokért s Margitay Antal nevében is Ígéri, hogy ezután is oly hivatásszerettei és buzgalommal fognak pályájukon haladni mint eddig. Érdemeik jegyzőkönyvileg örökiitettek meg. Horváth Endre halmi-i rk. tanító emlékezett meg Dimand Lajos esperes, kerületi tanfelügyelő 25 éves jubileumáról és arról, hogy a tanítóság és a tanügy benne milyen lelkes és munkás támogatót talált. A tanügy terén is kifejtett eredményes munkásságáért 25 éves lelkészi jubileuma alkalmából érdemeit jegyzőkönyvileg kéri megörökíteni. Közgyűlés lelkes éljenzés között teszi magáévá Horvát Endre indítványát. Ezután következett a gyűlés legérdekesebb pontja 'Tihanyi Béla nagyszőllősi róm. kath. tanító mintatanitása az I. osztályban. Tanítás tárgyát a beszédértelem gyakorlatból vette, amelyel összekötötte az agyagmintázást, mig a többi osztályok a már agyagból természet után elkészített tárgyakat rajzolták le igen ügyesen. A minden tekintetben kitünően sikerűit tanítást a közgyűlés nagy élvezettel hallgatta, mely után néki köszönetét és jegyzőkönyvi elismerést mondott. A növendékei által eddig természet után készített anyag tárgyak és rajzok is ki voltak állítva, amelyen a közgyűlés tagjai nem győztek eleget gyönyörködni. A tanítás után következett Simon Antal tiszaujlaki rk. tanító felolvasása a „Nevelés gyakorlati fontosságáról“, mely mindvégig lekötötte az érdeklődést s azon határozati javaslattal végezte, hogy az egyházmegye alapítson egy folyóiratot, mely a tanulságos nevelési eseteket gyakorlatilag fejtegesse. Elnöklő esperes és Tihanyi Béla hozzámen s jöttem haza. Itthon mindenütt csak bámultak. Ezóta megváltoztam. A vendégeim csak néztek, hogy az azelőtt mindig vidám Forintos most egyszerre hallgatag lett. Nem szóltam. Utolsó előtti nap megkaptam a ruhát, meg a csizmát. A ruha bő és púpos volt, s nagy belesen a szabó azt tanácsolta, hogy tegyek a kabátom zsebébe egy-egy három fontos súlyt, az kisimítja A csizma meg irgalmatlanul szorított. — Két-háromszori felhúzásra kitágul, — nyugtatott meg a legény. Még nem volt meg minden. Eszembe jutott, hogy mint tisztességtudó férfiúnak köszöntő beszédet is kell mondanom. Készültem rá : — Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor uj ruhámban, melynek méterje három fort.-ba került, először lépek át e ked res családi tűzhely küszöbén, — mondom ebben a pillanatban . , . Tovább nem tudtam folytatni. Újra kezdtem, megint elakadtam. — Eh — gondoltam magamban — majd megyen az magától. Nem kell sokat bíbelődni vele. Vasárnap reggel fölhúztam az uj öltözetet : nagy keservesen feljött a csizma is. Elindultam a templom’felé. Alig tettem nészólása után a határozati javaslat oda módosíttatott, hogy a szatmáregyházmegyei rk. tanító egyesületek egy egyesületté tömörüljenek és ezen egyesület adjon ki egy folyó iratot, melyre a beiratási dijak terhére minden iskola előfizessen. Ezután a tisztujitás következett. Világi elnökké ismét Oóccy István kökényesdi; jegyzővé — miután Horváth Endre eddigi jegyző tisztét tovább megtartani nem volt hajlandó — Túróéiig Péter királyházai tanitó választatott meg. A jövő gyűlés helyéül Tiszaujlak jelöltetett meg. Gyűlés után a jelenvoltak a Fiúnevelő intézetet tekintették meg Stof János igazgató kalauzolása mellett. Majd pedig Tihanyi Béla rk. tanitó látta vendégül a gyűlés tagjait, hol derűs hangulatban estig maradtak együtt. Városi közgyűlés. F. hó 12-én délután 3 órakor tartotta törvényhatóságunk ez évi utolsó közgyűlését. Az elnöklő főispán, miután az elmúlt évnek munkásságára egy dicsérő visszapillantást tett, sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a legutóbbi bizottságválasztások alkalmával nehány régi érdemes tag kibukott. A polgármester bejelenti, hogy egyelőre a katonazenekarnak csak egy töredékét kaphatjuk meg színházunk számára. Majd beszámol arról, hogy Megyaszay István épitészszel felülvizsgáltatta a színházat, de a műépítész szerint az átalakítás közel 230000 koronát venne igénybe s igy sem felelne meg pár év múlva kicsinységénél fogva az igényeknek. A vízvezeték és csatornázás ügyében jelenleg a kölcsönszerződés jóváhagyását várja a közgyűlés. Végre javasolja a polgármester, hogy hány lépést, irtóztatóan kezdett a tyúkszemem tájni. Éppen, hogy betudtam fordulni a Mózes szatócsék hoz. Mem tudták mire vélni a dolgot, hogy ilyen különös ruhában járok. Könyörögtem, húzzák le a lábbelimet. Lehúzás körben, mintha nyúztak volna, olyan fájdalmat éreztem. — Talán csak nem vőlegény Forintos ur ? — kérdé a szatócs felesége, ki három appró gyermekét reggeliztette. — Eltalálta — válaszoltam önérzetesen. — Ejha, aztán ki az a szerencsés leány ? — kiváncsiskodott tovább az asszony. — A zöld gazd’ uramé — válaszolám mosolyogva. — Hisz azok most készülnek az esküvőre. A Hosszú Pista viszi. Mintha az ég szakadt volna reám. Egyszerre magamon kívül lettem. Forgott velem a világ. Majd a föld alá sülyedtem szégyen- letemben. Hirtelen fölkeltem, a csizmámat a kezembe kaptam s hanyatt-homlok rontottam kifelé, miközben az asztalnál ülő asszony kezéből kiütöttem a kávés csészét. Vissza se néztem. Hazulról egy hétig ki se mozdultam. Hát ezért nem házasodtam meg. Rabonbán, A irS OA7PVVM TA-XVI cjIxíS i m T A képzelet csoda. Gyermekjátékok megérkezJ ^ lllv3TAt3-K. eJ LLfeTvcUJ ex . u m • valódi francia babák, társas- és Fröbel-játékok, gőz- és óraműves vasutak, gőzgépek, motorok, laterna- és kinematograf, kocsik, hintaló és sok más szebbnél-szebb újdonságok. Karácsonyi ajándéktárgyakból a diszműipar mindennemű remekei Ragályinál, Szatmár-Németi Deák-tér 8. szám (Oillyén-ház.)
