Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-28 / 39. szám

XIX. évfolyam. Szatmáp, 1910. szeptember 28. 39. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. yá. , ’X \ i-. BI.OFíZETESI ARAK: Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 8 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Dehogy is mosolyog!, . . Justicia nagyon szomorú! Csak az nem veszi észre, akit könnyű kelepczébe csalni. Hégi fel­forgatásra törekvő taktikája a libe­rális észjárás keztyiisebb kézzel dolgozó csapatának, elterelni a fi­gyelmet attól a czéltól, amit tulaj­donképpen elérni akarnak, hímet varrni a tudományos színezet ron­csaiból, hogy a könnyen bukható- kat lefegyverezzék, a hasonérzel- miiek pedig fanatizáltassanak az argumentumoknak tetsző frázisok hatása alatt. Csúsznak mint a kí­gyó, hogy aztán alkalmas pillanat­ban rávethessék magukat prédá­jukra és megadják neki a halálos csípést. Ha egyik másik szabadabb szájú elvtársuk el találja magát szólam, azonnal készen állanak lehurrogá- sára, igyekeznek visszaterelni a hátsó sorokba, akiket nem lehet fi­gyelembe venni, vagy egyszerűen negligálják, mintha az ilyen fir­mával nem is volna érdemes szóba // . állani. Természetes! . . . Őszintesé­gével rontja a sánszaikat. Felkölti a figyelmet azon az oldalon, amely ha összetart, ma is erősebb, mint Felelős szerkesztő 11 A T M OUY K IN D U E. A ljip kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTO“ az ő puskaporos aknákkal dolgozó utászaik. Ilyen formán járt most Nagy- becskerek törvényszékének tudós elnöke, aki elég tapintatlan volt ki­mondani, ami tulajdonképen essen- tiája a liberális törekvésnek, — hogy el kell törölni a perbeli esküt, mert az „hókuszpókusz“ csupán. — Baj van az irgalmát, súgtak össze a gyakorlatibb taktikával operáló előőrs csapatok, ezt az embert le kell piszegni, el kel; hallgatatni, el kell terelni róla és íz ő kiszólásá­ról a figyelmet, mert különben el­rontja az, általunk egész csendben megindított, az aluszékonyabbak által soha észre nem veendett ak- cziót, mely minden egyházias jel­leg kiküszöbölésére irányul az is­kolában is, a törvényszéken, is a tár­sadalomban is, sőt ""' jól szuperál, — a templomokban is. Tudományos libériát kell tehát varrni, elő kell szedni a jogi szem­pontokat, mert ha ilyen nagybecs- kereki csizmával megyünk neki az eskünek, felszisszennek a pápisták is, a gör. katholikusok is, a refor­mátusok is, még tán’ a zsidók is és lesz a dologból egy felekezeti heczcz, — amikor aztán nagyon megcsap­pannak a kilátások a kívánt sikerre. i A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány ■in)tó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.t Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 filler. A U»|> megjelenik minden szerdán. Elő tehát a jogi érvekkel, elő a praxissal, elő a mázos behizelgő frázisok polyp karjaival. Elő a modern, — a felvilágosult stb. jel­szavakkal, amelyek öreg ágyú ere­jével hatnak ebben a kapaszko­dó világban, s amelyeket mar eddig is olyan pompásan sikerült monopolizálnunk, hogy a másik oldalt csupa XVI. századbeli tar­koponyának spektálja mellettünk az általunk agyondolgozott erős- kezű, de annál üresebb fejű hátvéd, mely immár érettünk életre-halálra kész. A „hókuszpókusz“ mindenáron kihagyandó a játékból, sőt az eskü szentségét kell megvédelmezni, ne­hogy hamisan élhessenek vele a perlekedők. Nehogy a megnyert földi javak árán elveszítse a meny­béli jussát egy meggondolatlan eskü révén a perlekedő fél. Szép, szép ! . . . De ne tessék hinni, hogy ez a társadalom min­den rétegében hat! . . . Hiszen a ki már a hamis eskünél tart, tes­senek elhinni, hogy az régebben elvesztette a mennybéli jussát más utón módon, amit nem fog vissza­szerezni az által, ha a többi viselt dolgai tetejébe még egy hamis eskü is nem terheli a lelkiismeretét. Eg'y leány miatt. Irta Diószegi Kálmán. A szép Terka ablakában két májusfa díszlett és az ablak alatt két legény feküdt, vérbefagyva, holtan . . . — S ha még egyszer a házatájékán is meglátlak, leütöm a derekadat, — szólt Bedő Gyurka. — Nem tehetek róla tekintetes uram, hogy minditig csak ide vonz a szivem, hogy se éjjelem, se nappalom nincs már miatta. Nem járok én erre másárt, csak azért, hogy lássam egyszer kétszer napjában és felvidít­sam, ha elszomorodik, — válaszolt Béres Pali. Bedő közelebb lépett Béreshez. — Nohát, őkigyelmét nem fogod felvi­dítani többet, mondhatom. Mert ő most már az enyém. Érted ? Hatlovas szekéren jövök majd utána, szép, uj házba viszem lakni. Nem kell kijárni neki az asztagba gyűjteni, kapálni a hitvány interesbérért, hanem pa­rancsolgathat a nagy kúrián. — Már ez igaz . . . — Hát azért mondom, hogy ne járkálj Terka után Pali, mert . . . — Jól van no, tekintetes ur! — Majd meglátod! .. . —■ No jól van már! * Tavaszi verőfény terül szét a bűbájos kalásztenger felett. Szellő rezdiil és széthor­dozza a tarka, virágos fák illatát. Megcsen­dül a távoli gulya kolompja. Béres Pali te­relgeti ott a nyáját delelőre, itatóra. Ágról szakadt legény ez a Béres Pali. Nincs néki semmije se más, mint a teste, meg a lelke. De a teste aztán szép, a lelke pedig nemes. Olyan ez, amely nem keresi a czifrát és olyan test ez, amely nincs rászo­rulva a czifraságra. Szép nélküle is. Hiába szegény, van irigye elég. A le­gények mind irigyelik Béres Pali délczegsé- gét. A leányok egymásra irigykednek miatta, vagy pedig Bedő Gyurka miatt. Mert Bedő Gyurka is van olyan szép szál legény, mint Béres Pali. Csak az a kár, hogy a bal arczán egy csúf vérfolt éktelenkedik. De e rútságát kiegyenlíti a zsebe, mert hát Bedő György nem gulyáslegény, hanem gulyája van. Az is az övé, amit Béres Pali legeltet az erdő szélén. Szegény Béres Pali! Igazán nem csoda, ha busulásra adja magát, Mert ehun van ni, a régi jó pajtás, az egykori Gyurka, Bedő György tekintetes uram, az ő tiz évi hűséges szolgálatáért elszereti az ő hűséges Terkáját, egyetlen boldogságát. Régen volt az, amidőn a malom alatt játszadoztak ő, Bedő Gyurka, meg Terka. Akkor még csak öklömnyi nagyok voltak, de már akkor is szerették egymást, ő meg a előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben friss pör­kölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- y hatnak mindazon vevők, kik pör- I kőit kávét vesznek mert annyi I bepörkölődik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom