Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-10 / 32. szám
XIX. évfolyam Szatmár, 1910. augusztus 10 32. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. r •'.* ö: mii ; <7 ■ t. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — 6 K — f. I Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 8 „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanitőknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A honatyák szünideje. {Bgp.) A képviselőház kapuit a múlt hét végén bezárták. Honatyáink szünideje következik. Csend honol a dunaparti tündér palotában. Mint csend vagyon és kánikula a természetben. Kánikulában pedig csak abnormális viszonyok közt támad politikai láz. Vagy éppen vihar. A mi választások a politikai szünidőre estek, megfelelően csen- ’desek, csaknem egyhangú szavazással folytak le. Az uj törvényhozás első czik- lusa nagyjában elvégezte azt a munkát, a mit helyén minden más elemekből alakult háznak becsületbeli, hazafias kötelessége volt volna elvégeznie. És bizony jó, hogy elvégezte. Munkának lehet tekinteni ezt is. Bár nem olyan munkának, melyért a most uralkodó párt még megórdemlené szép, hangzatos, de csiklandós nevét. Ám vegyük tehát egyszerűen köteles, becsületbeli munkának azt, a mit ez a ciklus eddig végzett. Akkor is rászolgált — a szünidőre. Csakhogy a magyar honatyák nagy részére nézve ez a szünidő nem szabad, hogy a teljes tétlenség, Felelős szerkesztő H Á T H O K Y E N D R E, A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTO“ elzárkózottság, oliinpusi nyugalom ideje legyen. A magyar képviselők nagy százalékának ezt a szünidőt fel kellene jól használnia arra, hogy magát (legalább utólag és úgy-ahogy lehet) érdemessé, képessé tegye a honatyaságra. Valóságos póttanfolyamot kell végezniük a mi honatyáink nagy részének. Kultur államokban ugvanis minden néven nevezendő foglalkozás bizonyos képesítést, előkészületet követel. Még a vasúti bakter- nek is számot kell adni arról, be- válik-e? Érti-e, a jelző táblák és más vasúti fogalmak jelentőségét ? Csak a magyar honatyának van meg az a privilégiuma, hogy nem kérik számon képesítését. Képességét sem. Csak korát. Meg hogy szavazó polgár-e? Igen, talán azt is, mennyiben volt vagy van ösz- szeköttetesben a büntető törvényszékkel és jövedelmező nagy állami vállalatokkal. A többi — hekuba. A magyar honatya egy csapásra ótott nagyságos ur lesz. Egyéniségét bizonyos bűbájos tekintély veszi körül, mint valami hatalmi tóga. A protektori A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények:, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány Hajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdfin. rendjel egyszerre keblén lóg. Sok naiv választó él abban a gondolatban vele szemben, hogy a mandá- toimnal ez a halandó olyan hatalmat kap, mellyel Magyarországon minden lehetetlent kivihet. Talán csak egyet nem. Hogy a leányból fiú ás a fiúból leány legyen. Talán, mondjuk, mert például a tanító és tanítónői kinevezéseknél már az a csuda is megtörtént. Mindezek persze misztikus színben tüntetik fel a képviselő ur szerepét az életben, népkörében. Pedig az ő szerepe kell, hogy egyrészről nagyon is reális, másrészről ideálisán szép legyen. A honatyának a, szünidőt arra kellene felhasználnia, hogy népét valójában megismerje. Hogy ne csak akkor viziteljen a szegény munkásnép és egyáltalán választóinak portáján, mikor annak szavazatára, voksára szüksége van. Hanem tanulmányozza, ismerje meg kerületét jól. Ne csak a protektori szerepre vállalkozzék és azokra a rengeteg Ígéretekre támaszkodjék, melyekért századrészben se lehet helyt állania. Hanem egyéniségének megfelelően válasszon munkatért. Akár a szocial’s, akár a gazdasági, Munka és pihenés. Irta: Bodnár Gáspár. Jó öregeink, a szelíd önteltségnek bizonyos mosolygásával dicsekszenek : — A mi korunk nem ismerte az idegességet. Mi nem vagyunk idegesek. Csak híréből ismertük és most szomorú jelenségekből kell tapasztalnunk ezt az igazán modem betegséget. Hát úgy van. Az idegességet a modernizmus betegségének kell tartanunk, És ha annak veszszük, akkor nyitjára jutunk, miért nem voltak idegesek annak idejében a mi öregeink és miért azok a modern emberek. Azért, mert ma nehezebb, küzdelmesebb, az élet. Hevesebb, keményebb a kenyérharcz. Bolondul fékezhetetleu az ambiczió. Bonyolultabb a családi élet. Szabadabb pórázon az ifjúság. Rombolóbb hatása van a miljőnek, az irodalomnak, az újságoknak, az utczának, a színházaknak. A nevelés iránya is bizonytalan talajon ingadozik. Család és iskola csodagyerraekeket, kis öregeket képez. Akiket, mig gyermekek, bámulattal vesz körül a szülői majomszeretet. Akik aztán az élet iskolájában, a létért való harczok idején valóságos tökfilkók, fonnyadt, elszáradt, kiasszott, szánalomraméltó emberekké lesznek. A modern embert, ha megállja is helyét a mai élethivatás porondján két gondolat galvanizálja : A munka és pihenés. Az életharcz, legyen az bármily irányú és nemű : a modern embert kifárasztja. A mi korunkban azért oly túltengő a fürdőzés, azért hajtja az embereket még a legnagyobb áldozatok árán is a kényelmes otthonból a kényelmetlen fürdőkre, — mert pihenni vágyik a modern ember. A modern ember, ha hivatalában, vagy a szó eredeti értelmében vett munkában nem is erőlteti meg magát: ő úgy érzi és szentül meg van győződve, hogy fáradt ember, Hiszen sokszor hallhatjuk, hogy ma csupán élni is munka, küzdelem. Az orvosok rendesen valami nevet adnak a betegségeknek. Holott a modern embert sokszor a modern élet küzdelme öli meg. * * * Régi, régi szálló ige, hogy munka után édes a pihenés. Ezt az axiómát sokan úgy fogják fel, hegy édes a semmittevés. Mikor látja az ember napról-napra azt a képzeletet felülhaladóan tultömött vasúti kocsikat, akaratlanul is az a gondolat zaklat: — Vájjon ezek az ideges, siető fiirdőzők mind-mind a semmittevés karjaiba rohannak ? És csakugyan közfelfogás, hogy csak az az üdülés, az a pihenés, ha egyáltalán megszüntetünk minden munkának nevezhető cselekvést. Nemcsak fizikai, de szellemi tevékenységet is. Valóságos lomha medvévé akar vedleni az ember. Azzal a különbséggel, hogy az a bizonyos jószág a barlangban igen olcsón vagy talán egészen ingyen végzi pihenését. Az ember meg üdül. Szörnyű drágán. Talán még: a bekövetkezendő váltóláz árán is. Kávét legjobbat és T\ 1 f/ ft f ] kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. legolcsóbban K ATI ft A Sílí]f|(jP „MOKKA“ keverék czégem különlegessége, beszerezhetünk AI villi.V/ UUillvlvl i klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve
