Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-10 / 32. szám

o „HETI SZEMLE Szatmár, 1910, augusztus 10. kivándorlási, kereskedelmi, ipari té­ren, Van ott még-üres, munkálatlan tér elég, hogy gátra állhasson és ambiczióval, tartalmas lélekkel dol- gozhassék." A napokban olvastam egy hon­atyáról, hogy megválasztása után teljesen elzárkózott és zárkózik választói előtt. Még kerülete legje­lentősebb ügyének megbeszélésében sem akar résztvenni. Miért, mert úgymond, ő száz ezer koronát szórt szét választói közt. Áldozatát meghozta. Hagyják őt most nyugodtan. 0 szavazni fog lelkiismerete szerint. Ez a honatya egyedüli kötelessége. Hát ha végtelenül komoly, szo­morú eset nem volna ez a tipikus és mégsem ritka eset : bizony hogy hahotában kellene kitörnünk. De nagyon komoly. Meg na­gyon szomorú az eset, de az esetek egész sorozata. Megengedjük, hogy sok, nagyon sok honatya rémesen nagy tandi­jat fizetett' le. Miért,gazért, hogy be­juthasson a törvényhozás tündér palotájába. Most aztán legalább tanuljanak és szerezzék meg a honatyaságra való képesítést — az élet nagy is­kolájában. Erre a politikai szünidők fe­lette módon alkalmasak. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága hétfőn délután 3 órakor tartotta a városháza nagytermében Csaba Adorján főispán elnök­lete alatt augusztus havi rendes közgyűlését. A polgármester havi jelentésében be­számolt arról, hogy a katonazenekar várat­lanul közbejött akadályok miatt a jövő színi idényre sem nyerhető meg a színház, illetve a város részére. Sajnálattal referált a jelentés arról, hogy a városnak az általános házbéradó tárgyában beadott felebbezését a p. ü. miniszter elutasította s igy most már jogerősen az általá­Az orvosok nagy része táplálja a köz­felfogást. ^Szinte beleszuggerálják a fürdőkbe rohanó üdülőket a boldog semmittevés min­denható, csudás varázsigájába. Vájjon a gyakorlat, a valóság igazolja-e mindezen feltevéseket ? A tapasztalat, a lélektan azt mondja, hogy éppen nem igazolja. Volt alkalmam megfigyelni fürdőkben, hogy és miként borul a lélekre az ember leg­nagyobb réme : az unalom. Az unalom a be­teg lelket még betegebbé teszi, a fáradt em­bert meg éppen tönkresilányitja. Tapasztal­tam, hogy sokan tanuló módjára számitgat- ják a napokat, mikor a modernül zsarnok fürdőzési időnek vége szakad. És igazán úgy rohantak vissza az otthonba, mint a kis ta­nuló a vakácziózásba. * * * Mi a pihenés, mi az üdülés ? Talán rövidesen igy felelhetek e kérdé­sekre : — Az erőgyűjtés munkája. Ám tudjuk meg végre-valahára, hogy az erőgyűjtés munkájának is megvan a maga művészete. Sőt tudománya: a lélektanban. nos házbéradó alá esőnek mondatott ki a város egész belterülete. A sorozás városunkban a jelentés szerint szeptember 15. és 16-án fog végbemenni. A jelentés indítványára a köz­gyűlés elhatározta az uj belügyminisztériumi adminisztratív államtitkárnak Némethy Ká- rolynak üdvözlését, aki mint miniszteri taná­csos s a városi ügyosztály vezetője, városunk iránti jóindulatáról többször tett tanúságot. Őfelsége 80-ik születésenapja alkalmára a közgyűlés nagyobb alapítvány tételét ha­tározta el, melynek kamatait évenkint fel­váltva az elméleti ipari felsőbb oktatás czél- jaira és gyakorlati téren érdemeket szerzett iparos jutalmazására fordítják. A szatmárvármegyei állami tanítóegye­sület által a „Tanítók háza“ czéijaira felve­endő 160.000 koronás kölcsönt illetően a ke­zességet a város elvállalta. Nagy érdeklődést keltett a vízvezeték és csatornázás ügyének jelenlegi stádiumát illusztráló előadói jelentés, amelyből úgy lát­szik, hogy ez a régóta felszínen levő ügy a megvalósulás felé közeledik. Uj tervek készí­tése nem is szükséges, mert a vízvezeték és csatornázás az ezelőtt 14 évvel készült tervek alapján és módosításával létesíthető. Eddig Varga József fővárosi mérnök, Farkas Kál­mán és Zalka Elemér műszaki tanácsosok adtak szakvéleményeket ebben a kérdésben. Az építési költségek 3.000,000 koronára van­nak előirányozva. HÍREK. A Telekyek gyásza. Súlyos gyász érte Telehj József gróf országgyűlési képvi­selőt, gróf Teleky Sándor nagysomkuji nagy- birtokos fiát, apósának, Luczenbacher Pálnak Szobon történt elhalálozása következtében. Az elhunyt kora ifjúsága óta vezette a Lu- czenbacher-féle hatalmas iparvállalatot, de nehány évvel ezelőtt súlyos betegség támadta meg szervezetét és ekkor vállalatainak veze­tésétől visszalépett és kizárólag szobi birtokán foglalatoskodott, ahol nagy kőbányája is volt. Kétszer operálták meg a leghirnevesebb ta­nárok, a súlyos kórral azonban nem tudott szervezete megbirkózni, mig végre a halál megváltotta szenvedéseitől. Halálát neje, négy Ezzel a művészettel, tudománnyal jó lesz megismerkednünk. Azt elismerem, hogy ha igazán pihenni akarunk, vagy mondjuk, hát üdülni, ki kell ragadnunk magunkat abból a mindennapi sablonos munkakörből, mely naponkint, óra­ütésre, csengettyüszóra reánk borul. De tudnunk kell egy más, ha mindjárt rokon munkatért teremteni. Való, hogy például az ideges ember a pihenés óráiban csak újabb munka árán tudja felejteni rendes munkáját, foglalkozását. Egy jeles orvostanár Írja, hogy a teljes nyugalmat és tétlenséget nem szabad üdülés­sel azonosítani. Mert az üdülés bizonyos fris­seséget, energiát tételez föl. Ezeket pedig visszafejleszteni, vagy éppen teljes nyuga­lomra kényszeríteni nem lehet Vannak, kik például megfeszített szel­lemi munka után az erdő magányában keres­nek menedéket. Hirtelen és egyszerre minden szellemi tevékenységgel fennhagynak. Minden külső inger elől elzárják idegrendszerüket. És a következmény? Beleesnek abba a ve­szedelembe, hogy idégrendszerük egészen el­bágyad és a rendes működésre való képessé­gük meggyengül. gyermeke és veje gyászolja. A szobi kastély­ban helyezték díszes ravatalra. A temetés csü­törtökön délután ment végbe, melyen gróf Teleky Sándor és gróf Teleky Jenő főszolga­bíró is jelen voltak. Áthelyezett alezredes. Daubner Samu alezredes, a mszigeti honvédzászlóalj parancs­noka, a szatmári 12. honvédgyalogezredhez városunkba helyeztetett át. Pénzügyigazgatói kinevezés. A pénzügyminiszter a beregszászi kir. pénz­ügyigazgatóságnál egy második helyettes pü. igazgatói állást engedélyezett s ezen állásra Aczél Ferencz pü. tanácsost léptette elő. Királyi kitüntetés. Ő Felsége a ki­rály. Dr. Nagy Árpád kultuszminiszteri se­gédtitkárnak a József műegyetem építési bizottság jegyzőjének, Fogarassy Zsigmond volt orszgy. képviselő és nagybirtokos vejé- nek, a műegyetem építése körül szerzett ér­demeiért, a Ferencz József rend lovagke­resztjét díjmentesen adományozta. Tanárok változása. A Piarista rend­kormány a máramarosszigeti kir. kath. fő­gimnáziumba az eltávozott dr. Kóczián Lajos helyére Kétszery Lajos rendtagot küldte a természetrajz tanárává. Szilvássy János oki. világi tanárt, aki a mszigeti kir. kath. fő­gimnáziumnál eddig a piarista rend kormány által kinevezve működött, most a kultusz- miniszter az államszolgálatába vette át és * * egyúttal állomáshelyén meghagyta. Károlyi István halálának évfor­dulója. Augusztus 1-én volt gr. Károlyi Ist­ván a nagykárolyi kerület néhai országgyű­lési képviselője halálának évfordulója. Ez alkalomból a nagykárolyi róm. kath. kegy­úri templomban gyászmise volt, amelyen a grófi család tagjai és az uradalmi tisztikar vettek részt. Házfőnökök változása. Asz. Ferencz- rend rendtartományi tanácsa P. Mássá Vik­tort, a kaplonyi rendház főnökét, és a plé­bánia adminisztrátorát a szabadkai rendház­hoz helyezte át, helyére P. Mándy Anzelm hitoktatót választotta meg házfőnöknek és lelkésznek, amely választást az egyházme­gyei hatóság megerősítette. Áthelyezett tanárok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mihalik József má­Azok képtelenek a maguk hivatalbeli munkájukra rendesen, akik egész életükben nem tesznek egyebet, minthogy folytonosan nyugalmat keresnek és soha semmit sem dolgoznak komolyan, energiával, élvezettel. Azok tartják gyötrődésnek a munkát, akik nem tudják még csak elgondolni is, hogy a munkában boldogságot, élvezetet lehet találni. Pedig Eötvös József b. azt Írja, hogy: emberek, az köztetek a legboldogabb ember, aki legtöbbet dolgozik. Ám, aki az életben a munkát komolyan veszi, aki tehát sokat, nagyon sokat is dol­gozik, annak szinte képtelenségszámba megy, hogy munkáját egyszerre abbanhagyja. Es belerohanjon a tétlenség rettenetes ásításaiba. Az ő idegrendszerének okvetlenül szüksége van bizonyos mennyiségű munkára. Külön­ben munkaképességének épségét veszélyezteti. Hogy milyen munkára, arról külön czikket kellene írnom. Talán meg is cselekszem. A munkát tehát okosan redukálni és változtatni kell. De dolgozni valamit — át­menetileg, okvetlenül tanácsos. Bilroth hires bécsi professzor írja, hogy a teljes tétlenség — munkához szokott embernél — idegölő. A henye ember is tönkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom