Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-27 / 30. szám

XIX. évfolyam Szatmár, 1910. julius 27 30. szám HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A házasulandók orvosi vizsgálata, A számtalan átörökölhető be­tegség, melyek a tisztátlan egyé­nek házassága folytán sorvasztják s időnapelőtt elpusztítják a nemze­dékeket, azt a gondolatot érlelte meg az emberiség egy részében, hogy ennek a káros állapotnak a házasulandók köteles orvosi vizs­gálata által lehetne legczélszeriib- ben gátat vetni. Annyi fertőző vérbajos, gör- vélyes, epileptikus, gümőkóros és ha­sonló nyavalyákban szenvedő egyén van mar ma is, hogy ha ezeknek fertőzött ivadékai összefognak há­zasodni az egészséges egyénekkel, az emberiség jó nagy része infici- álva lesz. Amerika egyes államaiban már törvény által van szabályozva, il­letve megoldva ez a kérdés, Német­országban most akarják életbelép­tetni. Nálunk is megütötte a dobot a „Házasság és Családjogi Szemle“, népszerűsíteni kívánja az eszmét, általánosítani a mozgalmat, s kö­vetelni, hogy törvényjavaslat ter­jesztessék a parlament elé, mely kimondja, hogy a házasulandók Felelős szerkesztő HÁXHOKY ENDRE. Á lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ kötelesek magukat orvosi vizsgálat alá vetni. Első tekintetre visszataszítónak, a szemérem és az egyéni szabad­ság ellen intézett merényletnek lát­szik ezen törekvés, ámde ha meg­gondoljuk, hogy milyen nagy ér­dekek szólanak mellette, el kell ismernünk az államnak azon a jogát, hogy ezen, az összes lakosságra rendkívül nagy horderővel biró kérdést szabályozhassa. Ez annyi­val könnyebben mehet manapság, mivel már nő orvosok is vannak, kiknek száma egyre növekedni fog. s a nők megvizsgálását ezek vol­nának hivatva eszközölni. A 16 éven alul levő kiskornak ma is előzetes orvosi bizonyítvány alapján kapnak miniszteri felmen­tést, hogy házasságot köthessenek. És ez gyakran megesik Fél rend­szabály tehát már van, ezen az utón haladva miért ne lehetne azt általánosítani ? Mi tehát úgy látjuk, hogy en­nek a törekvésnek semmi sem áll útjában. Az egyházi tövényekbe nem ütközik, sőt az egyház a há­zasságkötésnél igen szigorú korlá­tokat állított fel, úgy hogy közeli vérrokonságban levő egyéneknek A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik miiideii szerdán. csakis kivételes esetekben engedi meg az egybekelést, mert az ilyen házasságokból is elsatnyult nemze­dékek szoktak származni. Kétségtelen tehát, hogy az egyház készséggel járulna hozzá olyan rendszabály létesítéséhez, mely az egész emberiség jólétére kihatással van, amely meggátolja a gyógyíthatatlan fertőző kórok terjedését, s megóvja az egészséges egyéneket attól, hogy ők is, mara­dékaik is tönkretétessenek a tisztá­talan házasságok folytán keletkező nyavalyáktól. Pártoljuk tehát az eszmét és ki­vitelének elősegítéséhez szívesen hozzájárulunk. A tanuk. 8. Tempili Ferencz. 1907. jun. ö. az óvoda t. b. hatáskörét az iskolaszékre ruháztuk s a plébános ur in­dítványa folytán a községi birót a felügyelő­bizottságba választottuk. Az iskolaszékbe be­választani joga nincsen a képviselőtestületnek. A jegyzőkönyv hitelesítésénél kikerülte a figyelmemet, hogy az uj temető átírásával együtt elhatározott felekezeti rész kijelölése határozatképen oda fel nem vétetett. A köz­Zarobeszed. ) Irta : dr. Merker Márton. Mélyen tisztelt hallgatóim! Hölgyeim és Uraim! A szó legnemesebb és legteljesebb ér­telmében ideálista vagyok. De tagadhatatlan, hogy nemcsak az ideálista, hanem a reálista is a szív és gondolat hatalmának szava és súlya alatt ideális ténynek — az ész, szív, lelkesedés, barátság, szeretet összeölelkezése napjának fogja tartani a mait, amelyet kis méretekben a katholikus sajtó ünneplésének szenteltünk. Az immár lezajlott ünnepély eredménye, hogy a mai napon a szív húrjai a legszebb akkordokban rezegtek meg s teljes összhang­jukban a legcsodálatosabb szépség, a befe­jezett tökély eszményét nyújtották. Programm szerint nekem most még csak záróbeszédet kell tartani. Megvallom, s valljuk meg őszintén mindnyájan, nem épen háládatos szerep. Letaroltak, learattak előttem mindent, reám már csak a tallózás maradt. A kedélyek talán már türelmetlenek, *) Elmondta Nagymajtényban a katholikus sajtó javára rendezett matinén. talán a figyelem is kifáradt s valószínű, hogy mindenki enyhülést, felvidulást óhajt, ezekre gondol és ezekre vágyódik. Nem csoda, hiszen az emberi természet gyönge és erőtlen, azért is mertem ezt az ítéletet megkoczkáztatni. Engedjék meg mégis m. t. hallgatóság, hogy türelmükre s figyelmükre reflektálhas­sak s hogy én is mondhassak egy pár gon­dolatot záróbeszédem keretében a kath saj­tóról. Egy pár eszményre, egy néhány útmu­tatás kifejtésére törekszem. ígérem, röviden szólok. Qualis vir, talis oratio. Amilyen az em­ber, olyan a beszéde. Quales viri, tales orationes. Amilyenek az emberek, olyan a beszédjük. Az ember erkölcsi értékét beszéd­jéből ítélhetjük meg, mint Herder mondja: „A beszéd mértéke az ember belső, erkölcsi értékének, értéktelenségének.“ Az erkölcsi­leg jó ember beszédjében is tiszta, s kerül minden illetlenséget, mig az erkölcsileg alant álló ember durvaságát és közönséges voltát a beszédje is elárulja. Aminők tehát az irók, a sajtó szellemi munkásai, olyan a sajtó, a hírlapirodalom. Azok az eszmék, érzések és törekvések, amelyek a sajtóban, a hírlapirodalomban jelentkeznek s megnyilvánulnak, írójukra vallanak, azoknak az eszménye, érzülete, gondolkozása s törekvése tükröződik vissza. Én úgy hiszem, ez igaz meggyőződé­sem, „Isten, Király, Haza“ ez a hármas jelszó az, amelyet az egyetemes sajtónak szolgálnia kell, de legelső sorban s hatvá­nyozottan a katholikusnak. S elfogulatlanul merem állítani, hogy az Isten, Király, Haza, hármas jeligét a kath. sajtó irta legméltób­ban a zászlajára s szolgálja is a legjobban, a legodaadóbban. Ez nem phrasis, nem is hypothesis, sem öndicséret, avagy a magunk hitének a magasztalása, ez a valóság, ez a történeti igazság. Mi tiszteljük az ókor tudósait, mi hó­dolattal beszélünk a középkor és legújabb kor tudósainak fejtegetéseiről és azoknak hatásairól: jól tesszük, mert valamennyien az emberi kultúra apostolai. De mi nem fe­ledkeztünk meg az apostolok mesteréről, Jézus Krisztusról, aki hármas jellegében: királyi, papi s tanítói működésében, minősé­gében a tudósok tudósa. A szerénység szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom