Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-27 / 30. szám
XIX. évfolyam Szatmár, 1910. julius 27 30. szám HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A házasulandók orvosi vizsgálata, A számtalan átörökölhető betegség, melyek a tisztátlan egyének házassága folytán sorvasztják s időnapelőtt elpusztítják a nemzedékeket, azt a gondolatot érlelte meg az emberiség egy részében, hogy ennek a káros állapotnak a házasulandók köteles orvosi vizsgálata által lehetne legczélszeriib- ben gátat vetni. Annyi fertőző vérbajos, gör- vélyes, epileptikus, gümőkóros és hasonló nyavalyákban szenvedő egyén van mar ma is, hogy ha ezeknek fertőzött ivadékai összefognak házasodni az egészséges egyénekkel, az emberiség jó nagy része infici- álva lesz. Amerika egyes államaiban már törvény által van szabályozva, illetve megoldva ez a kérdés, Németországban most akarják életbeléptetni. Nálunk is megütötte a dobot a „Házasság és Családjogi Szemle“, népszerűsíteni kívánja az eszmét, általánosítani a mozgalmat, s követelni, hogy törvényjavaslat terjesztessék a parlament elé, mely kimondja, hogy a házasulandók Felelős szerkesztő HÁXHOKY ENDRE. Á lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ kötelesek magukat orvosi vizsgálat alá vetni. Első tekintetre visszataszítónak, a szemérem és az egyéni szabadság ellen intézett merényletnek látszik ezen törekvés, ámde ha meggondoljuk, hogy milyen nagy érdekek szólanak mellette, el kell ismernünk az államnak azon a jogát, hogy ezen, az összes lakosságra rendkívül nagy horderővel biró kérdést szabályozhassa. Ez annyival könnyebben mehet manapság, mivel már nő orvosok is vannak, kiknek száma egyre növekedni fog. s a nők megvizsgálását ezek volnának hivatva eszközölni. A 16 éven alul levő kiskornak ma is előzetes orvosi bizonyítvány alapján kapnak miniszteri felmentést, hogy házasságot köthessenek. És ez gyakran megesik Fél rendszabály tehát már van, ezen az utón haladva miért ne lehetne azt általánosítani ? Mi tehát úgy látjuk, hogy ennek a törekvésnek semmi sem áll útjában. Az egyházi tövényekbe nem ütközik, sőt az egyház a házasságkötésnél igen szigorú korlátokat állított fel, úgy hogy közeli vérrokonságban levő egyéneknek A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik miiideii szerdán. csakis kivételes esetekben engedi meg az egybekelést, mert az ilyen házasságokból is elsatnyult nemzedékek szoktak származni. Kétségtelen tehát, hogy az egyház készséggel járulna hozzá olyan rendszabály létesítéséhez, mely az egész emberiség jólétére kihatással van, amely meggátolja a gyógyíthatatlan fertőző kórok terjedését, s megóvja az egészséges egyéneket attól, hogy ők is, maradékaik is tönkretétessenek a tisztátalan házasságok folytán keletkező nyavalyáktól. Pártoljuk tehát az eszmét és kivitelének elősegítéséhez szívesen hozzájárulunk. A tanuk. 8. Tempili Ferencz. 1907. jun. ö. az óvoda t. b. hatáskörét az iskolaszékre ruháztuk s a plébános ur indítványa folytán a községi birót a felügyelőbizottságba választottuk. Az iskolaszékbe beválasztani joga nincsen a képviselőtestületnek. A jegyzőkönyv hitelesítésénél kikerülte a figyelmemet, hogy az uj temető átírásával együtt elhatározott felekezeti rész kijelölése határozatképen oda fel nem vétetett. A közZarobeszed. ) Irta : dr. Merker Márton. Mélyen tisztelt hallgatóim! Hölgyeim és Uraim! A szó legnemesebb és legteljesebb értelmében ideálista vagyok. De tagadhatatlan, hogy nemcsak az ideálista, hanem a reálista is a szív és gondolat hatalmának szava és súlya alatt ideális ténynek — az ész, szív, lelkesedés, barátság, szeretet összeölelkezése napjának fogja tartani a mait, amelyet kis méretekben a katholikus sajtó ünneplésének szenteltünk. Az immár lezajlott ünnepély eredménye, hogy a mai napon a szív húrjai a legszebb akkordokban rezegtek meg s teljes összhangjukban a legcsodálatosabb szépség, a befejezett tökély eszményét nyújtották. Programm szerint nekem most még csak záróbeszédet kell tartani. Megvallom, s valljuk meg őszintén mindnyájan, nem épen háládatos szerep. Letaroltak, learattak előttem mindent, reám már csak a tallózás maradt. A kedélyek talán már türelmetlenek, *) Elmondta Nagymajtényban a katholikus sajtó javára rendezett matinén. talán a figyelem is kifáradt s valószínű, hogy mindenki enyhülést, felvidulást óhajt, ezekre gondol és ezekre vágyódik. Nem csoda, hiszen az emberi természet gyönge és erőtlen, azért is mertem ezt az ítéletet megkoczkáztatni. Engedjék meg mégis m. t. hallgatóság, hogy türelmükre s figyelmükre reflektálhassak s hogy én is mondhassak egy pár gondolatot záróbeszédem keretében a kath sajtóról. Egy pár eszményre, egy néhány útmutatás kifejtésére törekszem. ígérem, röviden szólok. Qualis vir, talis oratio. Amilyen az ember, olyan a beszéde. Quales viri, tales orationes. Amilyenek az emberek, olyan a beszédjük. Az ember erkölcsi értékét beszédjéből ítélhetjük meg, mint Herder mondja: „A beszéd mértéke az ember belső, erkölcsi értékének, értéktelenségének.“ Az erkölcsileg jó ember beszédjében is tiszta, s kerül minden illetlenséget, mig az erkölcsileg alant álló ember durvaságát és közönséges voltát a beszédje is elárulja. Aminők tehát az irók, a sajtó szellemi munkásai, olyan a sajtó, a hírlapirodalom. Azok az eszmék, érzések és törekvések, amelyek a sajtóban, a hírlapirodalomban jelentkeznek s megnyilvánulnak, írójukra vallanak, azoknak az eszménye, érzülete, gondolkozása s törekvése tükröződik vissza. Én úgy hiszem, ez igaz meggyőződésem, „Isten, Király, Haza“ ez a hármas jelszó az, amelyet az egyetemes sajtónak szolgálnia kell, de legelső sorban s hatványozottan a katholikusnak. S elfogulatlanul merem állítani, hogy az Isten, Király, Haza, hármas jeligét a kath. sajtó irta legméltóbban a zászlajára s szolgálja is a legjobban, a legodaadóbban. Ez nem phrasis, nem is hypothesis, sem öndicséret, avagy a magunk hitének a magasztalása, ez a valóság, ez a történeti igazság. Mi tiszteljük az ókor tudósait, mi hódolattal beszélünk a középkor és legújabb kor tudósainak fejtegetéseiről és azoknak hatásairól: jól tesszük, mert valamennyien az emberi kultúra apostolai. De mi nem feledkeztünk meg az apostolok mesteréről, Jézus Krisztusról, aki hármas jellegében: királyi, papi s tanítói működésében, minőségében a tudósok tudósa. A szerénység szép