Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-15 / 24. szám

Szatraár, 1910. janius 15. HETI SZEMLE 5 •vissza nem jön. A leányka nem is mert. Az asszony azonban nem tért vissza, — valószínű, hogy eltévesztette a helyet, keresni pedig félt sokáig azon hiszemben, hogy a leánykát már megtalálhatták és őt elcsípik. Valikát a búzában elnyomta az álom, az éjszakát is ott töltötte egyedül. Reggel felébredvén, embereket látott a mezőn s miután nagyon éhes volt, odament és kenyeret kért. Fag­gatni kezdték, de csak nagy félelmek közt merte megmondani, hogy kicsoda és hova való. Rögtön jelentették az esetet a hatóság­nak, egy gyermektelen jómódú gazdaember pedig magához vette és hajlandó is lett volna felnevelni, ha gazdája nem akad. A kis leánykának a fáradalmakon kívül semmi baja sincs és roppant örvend, hogy haza­került. Záró ünnep. Az Irgalmas Nővérek polgári leányiskolájában ma d. u. 4 órai kez­dettel záró ünnepség lesz, ügyesen összeállí­tott műsorral, mely ünnepélyre az illető szü­lőket és tanügybarátokat ez utón is tiszteletei meghívja az igazgatóság. Tornavizsgálat. A helybeli kir. kath. főgimnázium ifjúsága vasárnap d. u. tartotta ez évi tornavizgálatát. A tömegben bemuta­tott szabadgyakorlatok, verseny ugrások, súly dobások szép eredményt tüntettek föl s tanúságot tettek az idei tornatanitás eredmé­nyes voltáról. Versenyek végeztével Orosz Alajos h. igazgató intézett buzdító beszédet ifjúsághoz s osztotta ki a jutalmakat a győz­tes ifjaknak. A szatmári jótékony Nőegylet jú­nius hó 18-án szombaton este 8 órakor a Kossuth-kerti kioszkban nagy kabarét és utána tánczmulatságot rendez. Belőpő-dij : Személyjegy 3 korona. Diákjegy 1 korona. Jegyek előre válthatók Ijagályi Kálmán ur üzletében. A szatmári gazdasági egyesület múlt hó 25-én tartotta tisztújító közgyűlését, melyen gróf Teleky Gézát elnökké, Csaba Adorjánt, Dr. Falussy Árpádot és Böször­ményi Emilt alelnökökkéválasztották.Ügyészé Dr. Damokos Andort választották meg. Tanügyi értesítő. A gimn. reáliskola, polgári iskola legalább IV. osztályát, vagy a felsőnépiskola III. osztályát végzett oly rk. tanulók, akik a szatmári kir. kath. tanító­képző internátusába alapítványi helyre pá­lyázni óhajtanak, azok a püspök Ur O Mél­tóságához intézett pályázati kérvényeiket, keresztlevéllel, szegénységi és iskolai bizo­nyítvány nyal felszerelve, a tanítóképző igaz­gatóságához f. évi junius 25-ig nyújtsák be. Akiknek még nincs meg ez évi iskolai bizo­nyítványuk, azok mellékeljék múlt évi bizo­nyítványukat s a jelen iskolai év I. félévi értesítőjét. Ezeket azonban julius 1-ig köte­lesek a jelen iskolai évi bizonyitványnyal kicserélni. A pályázók f. évi julius 1-én sze­mélyesen kötelesek megjelenni a tanítókép­zőben tartandó pályázaton délelőtt 9 órakor. Szatmárnémeti, 1910. junius 12. A kir. kath. tanítóképző igazgatósága. Adomány Jézus Szive templomára. A szatmárnémeti-i róm. kath. püspöki elemi népiskolás fiuk Tóthfalussy Dániel hitoktató buzdítására 124 K 46 fillért adományoztak a kálvária templom berendezésére. Isten fizesse meg. Tudori felavatás. Fodor Ferencz a budapesti tudományegyetemen a bölcsészet­tudományok tudorává avattatott. Kongregácziói ünnepély. A jézus­társasági atyák vezetése alatt álló Mária- kongregáczió tagjai vasárnap délután VaG órakor a püspöki konviktus nagytermében minden számában igen sikerült ünnepélyt rendeztek; az elmúlt május hónapban ez már a második volt. A szereplőknek bőven kijutott a taps és az elismerés. Az ünnepé­lyen jelen volt Püspök Ur Öméltósága is, aki igazi atyai szeretettel meleghangú be­szédet intézett az ifjúsághoz, majd elismeré­sét fejezte ki a Pater Praefectusnak és a szereplőknek, — jelen voltak továbbá : Pemp Antal praelatus-kanonok, Boromisza ^Tivadar ügyvéd, Hámon Róbert püspöki titkár,{Gönczy Antal esperes, dr. Gőbl Alajos intézeti orvos, a főgimn. tanári kar több tagja, nagyszámú közönség és az ifjúság. Segélykiosztás. Az ököritói tüzkatasz- trófa alkalmából alakult segitő-bizottság e hó 26-án Csengerben Csaba Adorján főispán el­nöklete alatt gyűlést tart, melyen a begyült összegeknek a mikénti felosztása tárgyában fognak határozni. A Szamos halottja. Szende Sándor fa­ipariskolai tanulót azzal gyanúsították, hogy ellopta a művezető aranyóráját. Az érzékeny fiú a gyanú következtében a Szamosba ölte magát. Holttestét kifogták a honvéd laktanya közelében. Ipari hitelszövetkezeti közgyűlés. Az Országos központi hitelszövetkezet köte­lékébe tartozó Szatmárnémeti ipari hitelszö­vetkezet a városház nagytermében junius 12-én rendes közgyűlést tartott, melyen 57 tag jelent meg. A gyűlést Ferenczy János elnök vezette. A napirenden Fürst Ilona könyvelő előterjesztette a múlt évi üzlet­eredményt, a zárszámadás megvizsgálását, a mérleg megállapítását s a tiszta jövedelem­ről való rendelkezést. A közgyűlés dr. Szűcs Sándor ügyész felszólalása után valamennyit elfogadta. Végül az igazgatóság, a felügyelő­bizottság és a bíráló bizottság esedékes tag- jait választották meg. Uj kisközség. A belügyminiszter a Szatmárvármegye területén levő és az Avas- ujfalu községhez tartozó „Lajosvölgyi huta“ telepnek kisközséggé alakulását az 1886. évi XXII. t.-cz. 150. és 151. §-a alapján elren­delte. Az ököritói szerencsétlenség és a közös hadügyminisztérium. Az 1910. márczius 27-iki tüzkatasztrófa alkalmával Ököritóban szerencsétlenül járt hátramara­dottak érdekében a közös hadügyminisztérium a m. kir. honvédelemügyi minisztériummal egyetértőleg a következőket rendelte el: 1. Az összes ököritói illetőségű tény­leges szolgálatban álló katonák kérésükre kivételesen nyomban idő előtt tartósan sza- badságolandók. 2. Az ököritói illetőségű tartalékos és póttartalékos legénység kérésére a rendes vagy pótlandó gyakorlatok alól 1910. és 1911. években felmentendő. 3. Azok a jelenleg még ököritói illető­ségű védkötelesek, akik az ujonczjutalékba kerülnek, azon esetre is, ha a védtörvény 34. szakaszában megállapított kedvezményre igényt nem tarthatnak, indokolt kérésre 8 heti katonai kiképzés után 1912. október 1-ig tartósan szabadságolandók. Uj postaügynökség. Óvári községben Óvári elnevezéssel junius hó 1-én postai ügynökség lépett életbe. A gabona árak hanyatlása. A ga­bonaárak, melyek az utóbbi napokban némi megállapodottságra jutottak, gyors tempóban hanyatlanak. A terméskilátások nemcsak nálunk Magyarországon, hanem egész Európá­ban, sőt az összes tengerentúli államokban is a lehető legkedvezőbbek és mi sem ter­mészetesebb, minthogy az eddigi — már 1907. év óta érvényben levő magas gabona­árak önmaguktól visszaesnek és ha a nagy­termések iránt mindenütt táplált remények valóra válnak, ismét normális gabonaárak kerülnek felszínre. CSARNOK. A nemzet történeti érzéke. Beszéd, melyet irt és elmondott: Bodnár Gáspár a Tár. kath. tanítóképző pedagógia tanára jun. 8-án, a koronázási évfordulón. Ismeretes önök előtt a halhatatlan em­lékű Eötvös Józsefnek igazán lélektani ala­pon álló mondása: az emberi léleknek, szív­nek ünnepre van szüksége, hogy gondolatait, érzéseit kifejezze. Az ember úgyszólván keresi, megte­remti az alkalmat, mihez örömét, vagy bá­natát köthesse, melyben gondolatát, érzését, vágyait megjeleníthesse. Lelke tartalmát ki­fejezésre juttathassa. Ám teste, lelke, szive, érzése akarata nemcsak egyes embernek van. A nemzet is élő organizmus. Van teste és van lelke. A haza sem holt fogalom. An­nak is van születése. Mozgása, élete. Es fáj­dalom r— halála is bekövetkezhetik. A haza — kedves ifjak — nem az a puszta föld, mely lábunk alatt van. Amelyen élünk és mely táplál minket. Tszen ez a föld anyagi mivoltában mi nélkülünk is meg volna. A história avatja hazává ezt a földet. Az lehel bele, a testbe lelket. A história avatja a népet nemzetté. És a história az a lélek, amellyel egy földterületen élő nép össze- foglalódik magasztos eszmévé: a nemzeti eszmévé. Azért mondhatjuk joggal, hogy a nem­zet élő, tudatos organizmus. És nem mint a történeti materialisták tartják : a véletlen és az ösztönös állatéleti küzdelem eredménye. Nos, azért keresi nemcsak az ember, hanem keresi a nemzet is, a nemzet szive lelke az alkalmat, hogy gondolatait, érzéseit, vágyait kifejezhesse, érvényre juttathassa. Itt vannak tehát gyökérszálai a nemzeti ünnepeknek. A nemzetek ünnepei élő tanúbizonysá­gai az ő lelkűknek, egyéniségüknek, tempe­ramentumoknak, emelkedettségüknek, életre­valóságuknak, összetartozandóságuknak, Amit egy szóval talán igy fejezhetnék ki: történeti érzéküknek. Mentői erősebb valamely nemzetnek tör­téneti érzéke, annál hatalmasabban lüktet az ő nemzeti ünnepében lelkének, érzésének, vágyainak, jövő reménységeinek ereje. Lo­bog fel lángja és zug végig olykor szenve­delmének bizony hatalmas, sőt romboló vi­hara. A magyar nemzetnek múltja tele van nemzeti ünnepekkel. Nem él e földön nem­zet, melynek élete oly hatalmas, erős, mond­hatom tartalmas nemzeti ünnepeket mutatna fel, mint a magyar nemzet. A mi rétjeink, völgyeink nem csak virágokkal vannak hí­mezve. Történeti emlékeink és ünnepeink gyökerei is ott hajtanak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom