Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-03-03 / 10. szám

XVIII. évfolyam. Szatmár, 1909. márczius 3. 10. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — ti korona — Félévre — — — — — — — 8 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 Tanítóknak fillér k és kézraűiparosoknak egy Í£t>1>tja Eyyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő B A T H O It "V JE IN 1> K E. Főmunkatárs MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hit dclések jutányos árban vételnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A l:tj> megjelenik iniudeu szerda». Egység* és erő. Csak kettő nincs meg a katbo- likus társadalomban : az egység és erő. Ezzel a kettővel hiányzik min­den, aminek meg kell lennie, hogy ne hiányozzék belőle — az élet. Azaz, hogy az életben érvényesülni tudjon a katlioliczizmus. De hát a széthúzás, a testvérharcz . . . Oh bár ne lettek volna velünk mindenkor Judások, Juliánok, Hen­rikek, Lutherek, Combes-ek, Hans- Jbreauk-ok! Ki merte volna megtépni, sárba tiporni Istenért s hazáért oly sok küzdelemben is magasan lobogó zászlónkat? Ki tudott volna minden térről leszorítani minket, ha sora­inkból nem lépnek elő legádázabb ellenségeink ? Egy pillantás a világtörténe­lembe. Egy pillantás Európa küzdő szinterére: ahol tétlenség, meghu- nyászkodás, árulás, elvtagadás volt — azon a vonalon katholikusok tá­boroztak. Az intrikus szerepét vivő sza­badkőműves páholy ok jelszavavolt: „Port a katholikusok szemébe, nem igazságot !“ A szó és irás minden fegyverével csak arra törekedtek, hogy először zavarba hozzanak ben­nünket. A hath, tábort megszégye­nítsék, önnönmagával ellenmondásba hozzák, meghasonlitsák, hogy ők, a kevesek — felülemelkedjenek. Haczional isták hoz, naturalisták­hoz, atheistákhoz, szkeptikusokhoz, hitetlenekhez jártunk iskolába. Es mi lelt az eredménye? Az, amit még most sem akarnak észrevenni! A lekötött oroszlán sorsára ju­tottunk. A mi szavunkat már senki se hallja, véleményünket senki sem kérdi, a mi meggyőződésünket senki sem veszi tekintetbe. Minden meg­győződés tiszteletet követel, minden érdek kielégítést kér, de ha a mi panaszos, gyenge hangunk felhang­zik valahol, a felelet reá gúnyos mosoly és egykedvű vállvonogatás. Nekünk, katholikusoknak nines már szavunk ebben az országban. Ha szent hitünket becsmérlik, ócsá­rolják, hallgatunk. Ha legszentebb intézményeinket hitvány módra ki­figurázzák, mosolygunk hozzá, nem tudunk védelmükre kelni. Csak egy példát. A bpesti na­pilapok legszennyesebbike a „Nép­szava“ ez évi 32. számában „Levél a Názárethez“ czimü czikkében va­lóságos merényletet követett el az egyetemes kér. kath. Egyház ellen. Az Ur Jézus istenségét tagadva a Szent Család fönséges alakjait, Má­riát és Szt. Józsefet, minden idők családainak tündöklő eszményképét a legrutabb színekben tünteti fel. Megáll az ember esze; hogy lehet ennyi istentelenséget fehér pa­pírra vetni. Hja kérem, a szocziál- demokratáknál a vallás — magán ügy. Gyönyörű jelszó, melynek czé- gére alatt milliók szivébe bele lehet markolni, s onnan a „magán ügyet“ kitépni! Méltán kiált fel a zsoltáros: „Hamis tanuk támadtak ellenem és a gonoszság önmaga ellen hazudott.“ (26. 12.) És ki védi meg az igazsá­got?... Férfiak, akiknek lelkében él még a hit, magasan lobog a lelke­sedés lángja, felemelték az Igazság megtépett zászlóját, s fegyver alá szólítják a vérig sértett, lenézett, az összerugdosott katholikusokat. Harc­ra. Nem támadó, hanem önvédelmi harczra. Ne merje mondani senki ellen­ségeink közűi — mert ezzel vádol­nak legújabban — hogy türelmet­I&ö tel ességeink. Irta : Heuberger István, állami főginm. tanár. Budapesten — a lapok híradása szerint — feltűnő nagy fehér plakátokon közzétették Rooseweltnék, az Amerikai Egyesült Államok elnökének egy nyilt levelét, melyet a hozzá­forduló kíváncsiskodóknak arra a kérdésére irt, hogy milyen vallásu Taft, az uj elnök­jelölt. A nagyhírű elnök világosan megmondja a kérdezösködőknek, hogy azt ne tőle, hanem magától Tafttól kérdezzék, mert ez az ő ma­gánügye, sajat lelkiismeretének kérdése stb. Felfogás dolga. Azt megengedjük, hogy a közpályán nem vallásuk, hanem gondolkozás­módjuk, jellemük, rátermettségük szerint kell megítélnünk az embereket. Politikai megbízás esetén meg jogunk és kötelességünk odahatni, hogy az a más vallásu egyén, kit bizalmunk­kal megtisztelünk, neesak méltányos türelem­mel, hanem tettekben is nyilatkozó igazság­érzettel viseltessék vallásunk ügye iránt. — De miért is hoztam fel azt a levelet? Azért, mert a lapok bevallása szerint a budapesti szabadkőmivesek publikálták azt az utczán azzal a czélzatossággal, hogy ime, lássa a magyar közönség, hogy ott túl a tengeren, ott van igazi felvilágosodottság, ott mellékes a vallás, ott azt se tudják, ki milyen vallásu, ott a nagy embereknek talán nincsen is val­lásuk. (Hogy a sok kérdezősködés, mélyre az elnök felel, mégis a vallás iránti érdek­lődés jele, arra nem gondolnak.) Ok csak kipellengérezni akarták ezzel az ügyetlen fo­gással, nyilvános és társadalmi életünk ama férfiad, akik vallási tekintetben bizony még szint mernek valláni. Mert azok a plakátra­gasztók azt szeretik legjobban, ha a magán- és közélet férfiéinak a vallása nem szívben van, se a cselekedetekben nem nyilatkozik, hanem legfeljebb keresztlevelükbe van rejtve, vagy ha semilyen vallásuk nincsen, vagy ami még leginkább a szivük vágya, ha valaki a kereszt helyett a három pontot és a vakolót tartja szent jelvényének. De az egész eset csak egy rosszul si­került, nevetséges kirucezanás abból az ál­landó harczból, melyet a szabadkőművesek, a szoeziáldemokraták és egyéb szövetségeseik minden vallás, különösen a kereszténység, első sorban a katholicizmus ellen folytatnak. Nagy szálka ezeknek a széniében, ha más embernek hite van, Istent imád, Isten iránti szeretetből erkölcsös életet él és jót cselek­szik. Szinte érthetetlen, de igy van. S itt hiába szállanak síkra a hívők, keresztény tudósok és a katholikus hitvédők az ész és tudomány minden fegyverével, azok az em­berek nem az eszükkel gondolkoznak, hanem a szivükkel — hogy ne mondjam, a májuk­kal — az pedig tele van gyűlölettel minden iránt, ami Istenről, halhatatlan lélekről, val­lásról szól hozzájuk. Hiába bizonyltja tudó­Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki forinton felül bevásárol a színházzal Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók, pg® Lelkészek és tanitók részére 10°/o árkedvezményt nyújtok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom