Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-01-27 / 5. szám
XVIII. évfolyam. Szatmáp, 19( 9. január 27. 5. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — —• —* — -r- 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona E:;yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY E N 1> K E. Főműnk,»társ MAROSÁN JÁNOSA lap kiadója: A „PÁZMÁNY- S A“J T Ó * A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzok, hirdetések stb. a „Pázniúnt, sajtó" czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árkán vételnek fel. Nyllttér sora 40 aller. A lei)> meg’jelenik minden szerdán. Megrázó intelmek. És megérkezik minden 'esztendőben városunk számára is a szomorú, sőt megrázó intelem. Jön a kegyetlen epidémia. És öli, pusztítja gyermekeinket. Amint elérkezik az aratás, úgy jön ő is kaszájával és bele vágja gyermekeink rendjébe. Sőt már sei'dültebb ifjúinkat is tépi a családok, a nemzet fájáról. A bimbó már nem elég neki. Virágra áhítozik. Az ifjúságra. És mikor kaszája működik, nyomában Rachael siralma hangzik. Megrázó intelmek — a városok számára. A miénkre legkivált. Es ez intelmet legtalálóbban A Louis Blank hires társadalmi elve mintájára igy lehet formuláim. — Es ne merészeljen, ne legyen senkinek joga ebben a városban egy fillért is elkölteni fényűzésre. De még másra sem, inig mulasztásainkat nem pótoljuk és mig'nem cselekszünk mindent, amit lekiismeretünk, a higiénia követelményei, meg a józan ész — diktálnak. Nem a művelődési eszközök, a tanintézetek elszaporitására van most szüksége e városnak. Mit érünk a kultúrpalotákkal ’? Mit az utcza vágásokkal ? Az egészség, a szülők, családok megnyugvó. biztonsága . . felér az összes külső fénnyel és benső haladással. Ugyannyira, hogy boldogabb az egészséges koldus család, — mint az epidemikus királyi ház. Városi és falusi politika. A diszharmóniát kereső, az egoizmust plántáló elemeknek taktikája, hogy ott analizál, ott állít élbe fogalmakat-fogalmakkal, ahol éppen a nagyon is kívánatos összhangra, egységes irányú haladásra — életszükség Van. Mindenki tudja, hogy Magyarországon a falu, a község sebektől vérzett. Vérzik még most is. Sok-sok idő kellett, mig nemcsak hazánkban, de külföldön is, például a francziák, angolok és németek rájöttek, hogy a falu haldoklása, a parasztság pusztulása utáu az ország, a nemzet pusztulása okvetlen bekövetkezik. Thierst kiáltotta oda nemzetének, hogy amig parasztjai lesznek Francziaországnak, háború, vagy forradalom pillanatnyilag megtörhetik, de végkép le nem törhetik. Vigyázzatok azért a falvakra! Bülov kanczellár egyik hatalmas beszédében igy szólott: — A parasztság megerősítését a német nemzet legelőkelőbb feladatának tartom. . . A falvak, a parasztság a monarchia legszilárdabb alapjai. Amig egy német paraszt megáll a rögön és tisztességesen megélhet: addig, a szocziáldemokráczia nem vetheti meg uralmát a Keleti lenger és Alpesek közt. Károlyi Sándor gróf, a magyar parasztság atyja, prófétai jóslással mondja magyar nemzetének: — A nép a nemzet gyökere. Vége van e nemzetnek, ha e gyökerek pusztulásnak indulnak. Vissza a faluba! És a magyar társadalom, kormányzat dicséretes buzgósággal veti figyelmét a-— falura. Ez fáj a le vitéziét!, de most odújából előbujó liberális elemeknek. A Yázsonyiaknak és hasonszőrű világpolgároknak. Minek nekünk a falu? Minek nekünk falusi politika? Ezután persze csak az következik: Minek nekünk magyar nemzet ? Minek nekünk haza? Kell nekünk város. Jöjjön nekünk a vár«®i politika. Az aszfalt, a luxus — kozmopoliti- kaság termő talaja, melegágya. No lám, hogy megérzik ezek az urak, hol lakik, hol található in eg az igazi magyar nemzet. A tiszta magyar faj. Nemzeti gyökér. Azért kell nekik város. Hát nekünk is kell város. Szükségesek a természetes gócpontok* De -nem a 'falvak, a magyar nép elnyomására. Ám, nem kell a város gyors, őriiletes előretörtetésével. Koldusbotra juttató pazarlásával. De kell biztos haladásával, mely haladás nincs ellentétben a falvak, a parasztság, talpraállitásával, sőt jótékony hatással van a maga vidékére. És megfordítva. Azért elmondhatjuk amit Jókai mondott Táncsicsnak, mikor ez minden eleven embernek bizonyos számú földet akart osztani: — Bolond ke’d Táncsics ! Bizony bolond kend Vázsonyi, ha azt hiszi, hogy elnéptelenedett, összetört, földre sújtott vidék, parasztság nélkül — boldoguló, virágzó város lehetséges. Olyan nincs! De okos bolond — mert ravasz, srófos észjárásából kitetszik a lóláb. (lg.) Nyájas kiszolgálás. Vén asszony már fél órája, hogyagyó- gyitótárban az orvosságra várakozik. — Tessék már elkészíteni azt a medi- czinát. — Mindjárt anyám . . . mindjárt. Egy kis idő múltán. — Ugyan tessék már ide adni azt a mediczinát, * — Hány éves maga anyám ? — Hetvennyolcz. — No lám — szól a gyógyszerész, most már mérgesen. Ha én tudtam kendre 78 évig várni, kend is várhat még egy kis negyedórát. A szatmári Vaskapu. A „Szatmár“ ez. lap 4. számában olvastuk, hogy a városi tanács a zárdakert átvágása és a Verbőczy- utczának az István-térrevaló kinyi- tása ügyében a kisajátítási eljárásra a közgyűléstől felhatalmazást kér. Mily titkos tényezőnek vagy tényezőknek sürgetésére, még nem tudjuk, de amint a fenti közlemény igazolja, tényleg teljes erővel rávetette magát a tanács annak a jobb sorsot érdemlő zárdakertnek átvágására. Nagyon kérjük a városi tanácsot, hogy álljon el eme szándékától, mert kivitele mellett gyenge, ellene pedig erős érvek szólallak. Egyik ok, amelyet a kivitel mellett felhoznak, ama czél, hogy a Kazinczy-utczának vásárkor mutatkozó túlságos forgalmát megosszák és a közlekedés megoszlású éppen a zárdakerten át nyitandó utczán keresztül történjék. Más szavakkal: a Deák-téri nagypiaczot az ístván- térrel egy uj utczavonal által akarják összekötni, hogy aPerényi-utcán felsiető vidéki emberek, állatok óu járómüvek egy része az uj vonalon jusson fel a piaczra. E czél észszerűden, fizikailag kivihetetlen, tehát oknak nem válik be. Mintha a Kárpát-hegység nem szívesen engedné ki Dunánk vizét a haza földjéről, úgy összeszoritja medrét lent Orsovánál. A sziklafalak kemények, mint a vas; közel vannak egymáshoz, mint egy kapu szárnyai. Megvan a Vaskapu-szoros. A nagy Széchényinek és másoknak sokat kellet törődniük, fáradniok, robbantaniok, hogy a hajóközlekedést ott lehetővé tegyék. Még most is nagy óvatosságra van a hajóknak szükségük, hogy sziklába ne íitőd- jenek. Ott jártunk. így láttuk. Alikor a Rákóczi-utcán végigmegy ünk, rendesen eszünkbe jut a Vaskapu szoros. A Hám János- ésVer- bőczy-utczák a Rákóezi-utczába törli ollanak. A törvényszéki palota, a Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol » pcizpn ' “ I, a Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. Lelkészek és tanitók részére 10% árkedvezményt nyújtok.
