Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-01 / 36. szám
XVIII. évfolyam. Szatmáp, 1909. szeptember 1. 36. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — 6 K - f. egyedévre — ! K ,V f. Félévre — 3 „ — „ Eyj’ea szám ára 2U lillér. Pánitoknak és kézműiparosoknak egy évre. J korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő tt A T H O R Y END R E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ| A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes : küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskoláköz 3. sz.l Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. I A lap inegjeleaik minden szerdau. A szegedi nagygyűlés. A nagy magyar alföldi város Szeged felé tekintett ezekben a napokban minden szem. Szeged felé, hol az ország minden részéből összegyűlt küldöttei a katholikus magyarságnak mint élő tilalomfa állottak-ki a nemzet szine elé, odakiáltván mindenkinek, akiket illet: Elünk és élni akarunk, él még ebben az országban a kath. szellem és nem is engedjük, hogy kihaljon, hanem megszilárdulását akarjuk, követeljük és munkáljuk. Milyen szép, milyen dicső, milyen boldog idők voltak azok, rni ' dőn a nemzet fiai egyek voltak testvéri szeretetheti, midőn nem volt torzsalkodás, nem volt ádáz hatreza a felkezeteknek, mert mind egy édes anyának gyermekei gyanánt tekintették magokat, a Mária lobogók védelme alatt vígan, és lelkesedve mentek a csaták tüzébe is, hol számokra rendszerint babér, diadal termett. Ámde azok a régmúlt idők letűntek, — velők együtt eltűnt a magyar nép boldogsága is. Amint élesebbé kezdett válni a testvérbarcz, s erőre kapott felettünk az idegen elem, meghonosultak az istentagadó és internaczionális törekvések, abban az arányban pusztult az ősi jólét is s ma egy eltemetett, egy letűnt múlt sirhalmán állva könnyes szemekkel nézhetjük a testvérbarcz rombolásait. Ezt a rombolást megakasztani, visszahívni a régi jó időket czélja a katb. nagygyűléseknek. Tömöríti elsősorban a kalhplikusokat, mert szervezett erők működnek ellenünk, melyekkel csak szervezett kérész- ténység szállhat csatasorba a győzelem reményének, égisze alatt. So- kan vannak ellenségeink, nyílt és titkos ellenségek támadják a kereszténységnek várait. De mi is sokan vagyunk ám, sokkal többem, mints ellenségeink és ha nem lesz közöttünk széthúzás, hol az az erő, mely Szembe szállhat Vikink? Nagy czél szolgálatában állanak tehát a kath. nagygyűlések, midőn erősitik a katb. társadalomban az összetartozandóság érzetét, megszilárdítják azt a kapcsot, melynek minden katholikust egybe kell fűzni és egyházához csatolni, ahhoz az egyházhoz, mely a múltban is megalapítója volt a nemzet jólétének s azon munkál a jövőben is. De a kath. nagygyűlések megértetni kívánják a többi keresztény felekezetekkel is, hogy nekik szintén ebben a táborban van a helyük. Mert az ádáz küzdelem nem a ka- tholikusok, hanem a kereszténység ellen folyik, minket azért választottak ki czelpontilak, mert mi képezzük a többséget •— kiket ha egyszer, talán más felekezetek közreműködésével is sikerül legyűrni, — a többivel könnyen elbánhatnak. Nagyon rossz szolgálatot tesznek tehát a nemzet ügyének, akik ellenünk törnek, olykor fanatikus gyü- lölséggel, melytől elvakitva, nem látják, hogy mii cselekszenek. A szegedi nagygyűlés impozáns volt, a katb. öntudat ébredésének fényes tamivallomáso, ha így haladunk, reményünk van hozzá, hogy minél hamarabb el fog jönni az a várvavárt idő, mely a ■ keresztény Ma gyarország megalapozásával egy jobb jövő reménysugarait hinti a négy folyam által határolt ország népeire. Régi magyar úrasszonyok, A mai feminista időben olyan jóleső örömmel olvassuk azokat a régi, öreg, ölsárgult írásokat, melyek még mindig hűséges tanúi annak, milyenek voltak a régi magyar uriasszonyok. Ezekből tudjuk meg, mi volt egykor a nő a családban Magyarországon és mi ma ? Szeretettel gyűjtögettem össze ezen adatokat régibb könyvekből, újabban előkerült Írásokból, levelekből. Nem lesz taláu érdektelen, ha egy nehány ilyen régi, de lélekemelő, tanulságban mélységes képet ide rajzolok. * * * Fiáth Zsófiának vallomásai, melyeket végrendeletében tesz, leszen az első kép. Olvassunk csak belőle. — Isten, világ tudja, hogy szegény istenben boldogult uram, midőn elvett, húsz forintnál többet nem láttam. Két esztendő múltán pedig minden jószágunkat elfoglalták, úgy hogy intereses pénzzel kellett hozzájutnom. Azon pénzt so találtam volna, mivel akkor török bábom lévén, úgymint 1718. esztendőben, hanem atyámtól jutott részt költöttem. Azután sört, bort árultam, éjjelnappal kenyeret sütöttem eladni. Ételt kétfülü fazékkal főztem és garas számra eladtam. Borral, vajjal, sajttal Nándorfehérvárra kereskedtem és látván szükségemet, oly soványan éltem, hogy a kávé alját megszáritot- tam s ötször-hatszor is arról ittam és ha valaminek hasznát láttam, kereskedtem úgy, hogy éjjel-nappal fáradsággal éltem. Ha kurírok gyűltek, sokszor háromszor-négyszer is főztem és a ruhának legalávalóbbjában jártam, csakhogy gyermekeimnek jövendőjére kereshessek. Uram halála után megmutattam, hogy háromannyit is szorzottéra. (Károly János : Éehérvármegye c. m.) Más idők asszonyai, olvassátok ezeket a sorokat. Sokszor olvassátok! Lám, előkelő uriasszonyok hogy szállottak szembe az élet Viharaival. De ugyanő tudott aztán is „uri„ is lenni. 1744-ben ir fiának, hogy a „táblára“ hat lovon jöjjön fel, az kocsisnak és follartájanak egyaránt való ruhájuk legyen. Egy másik derék régi idők uriasszonya Barkóczy Borbála grófnő, gróf Cziráky József hitvese. Férje Prága ostrománál elesik. Az elhalt férj birtokába idegenek ülnek be. Borbála grófnő maga vezeti a kenyéri gazdaságot. Parancsot osztogat, ott van az aratók közt, ügyel a nyomtatásra és kapálásra. Anyja a cselédségnek, korán kel, magára ölti ködmönét s kimegy az istállóba, akár a jó ébergazda. És még sokszor sorba megfeji a teheneket is. Két emlék maradt fenn e derék magyar MUBUTOR-ASZTALOS §ZAT1MÁR, Jósika-utca 7. szám. Elvállalalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
