Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-16 / 51. szám
Q HETI SZEMLE Szatmár, 1908, deczember 16. likus lapot olvasnak és járatnak ? Hánnyan vannak, kik a kaik. sajtóegyesületnek tagokat, lapjainknak előfizetőt szereztek. . .? A ki helyesli a katholikus mozgalmakat, az tudja meg, hogy azoknak pártolása ezekben nyilvánul meg. Agi- táczió, lelkes és törhetlen agitáczió kell nekünk! A szent karácsony lélekemelő, fönséges és szeretetet árasztó ünnepe előtt állunk. A betlehemi kisded mintha a fásultabb sziveket is átmelengetné ilyenkor, hiszen az Ó szeretete mindnyájunknak szól. Viszonozzuk mi is e szeretetet nemcsak azzal, hogy templomba megyünk, mert hiszen ma már nem elég a templom a kath. érzület nyilvánítására; vigyük azt a közélet porondjára, szerezzünk tagokat a kath. sajtóegyesületnek, előfizetőket lapjainknak, mert igy segíthetjük diadalra ama világfelfogást, mely a betlehemi jászolban született, igy hálálhatjuk meg legjobban azt a szeretetet, mit a karácsonyi ünnepek az emberiségnek hoznak. Föl hát a munkára! Ne sze- mérmeskedjünk. Katholikusnak lenni, katholikus lapot olvasni csak volt szégyen, a katholikus ügy harczosainak ez ma már büszkeség. Szolomájer József. A legvérzöbb seb. Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek a múlt napokban az országgyűlésen elhangzott nagyórdekü felvilágosítása, az amerikai kivándorlás ügyében egy interpelláczióra adott válasza, — széles köröknek — mondhatnék az egész magyar közvéleménynek — figyelmét odairányitják az ország legvérzőbb sebére, a kivándorlásra. Valóban milliárdokra megy az a nemzeti tőkeveszteség, melyet a Mert e naptól minden betegágynak Én előttem: becsülete van. Megszerettem, nagyon megszerettem, — Bár kemény volt — ezt a fekhelyet; Uj imára tanított meg engem Ápolni a szegény beteget. — Gyöngeségünk. Minden palotának, minden kicsi háznak Van egy-két lakója, ki boldogtalan. Ott a temetőben, néma sir ölében Kinek-kinek egyként csöndes álma van. Mégis itt kívánunk örökre maradni. Fél a sir ölétől a legszenvedőbb. Megremeg szivében, ha ott vezet útja A csöndes temető kapuja előtt! . . . Mert amig kesergünk, meghallják szavunkat, De ha eltemettek: feledik sírunkat! Magyar Bálint. hazai kivándorlás okoz és korántsines kiegyenlítve azokkal a pénzekkel, a melyeknek a felvidékért csak legendás hire van, hogy egy-egy szerencsésebb kivándorló itthon hagyott családjának mennyi pénzt küld haza. A hir szárnyán egy kis amerikai pénz ezrekre nő és nem csalódunk, ha a kivándorlás okát ebben találjuk leginkább. Ha Amerikában mindenkinek olyaft rózsásan menne a dolga, akkor miképen történhetnék meg az, hogy a legutóbb is 10.000 magyar honfitársunk jött haza a duzzadó reménység földjéről, Amerikából. 10.000 magyar, akik busán, csalódottan .és azzal a szilárd elhatározással jöttek haza, hogy magukat mégegyszer lóvá tenni nem engedik. A határszéli rendőrkapitányok és a Fiúméból érkezett hivatalos jelentések szerint ugyanis rövid négy hét alatt 10.000 ina- gyar munkás jött haza, akik azt beszélik, hogy Amerikában az újabban kivándorlók sorában a legsötétebb reménység, kétségbeesés van abban a tekintetben, hogy a mit előzőleg hirdettek,, az uj elnökválasztás befejezése után a gazdasági fellendülés be fog következni. A jelek arra mutatnak, hogy egyelőre Amerikában nagyobb arányú gazdasági fellendülésről, az ezer meg ezer számra heverő munkáskezek foglalkoztatásáról szó sem lehet és kétségtelen, hogy nem 10.000 számra jönnének a kivándorlók haza, akik túl az Oczeánon oly keservesen csalódtak, hanem jóval nagyobb számmal, ha hajójegyre és utazásra lenne pénzük. És jól lehet, ilyen sötét a helyzet, — nem szünetel az A ínerikába való csábítás munkája. Az egész ország osztatlanul üdvözölheti tehát á belügyminisztert, aki a mainál még szigorúbb birsággal kíván lesújtani azokra, akik hivatásszerű provízióért az itthon valókat Amerikába' csábítják. Mert ahy- nyi bizonyos, hogy nagyon érthetik ezek a gonoszczélzátu ' emberek a maguk dolgát, hogy ámbár Amerikát, amelyről ők aranyhegyeket ígérnek, tízezrével hagyják el a megcsalódott honfitársak, mégis akad olyan vak, olyan jóhiszemű, olyan csalódni szerető ember, aki lépre inegy és éppen most, amikor rosszabb időt nem választhatna, — Amerikába vitorlázik. Mert azt megtudnék érteni, hogy egy-két ember Amerikában se boldogul, de mindjárt tízezer ember, aki vígan kifizeti a tetemes hajójegy árát (talán egész életének összes keresményét) s kiutazzék, meg megint visszavitorlázzék, —. ezt józan észszel sqnki se fogja gondolni. Bizonynyal úgy van, a miről különben az amerikai lapok állandóan írnak, hogy a gazdasági váltság tart, a gyárak csukva vannak, munka nincs és Amerikában csak azok a régebben kivándorlók tudnak megmaradni, a kik nem lévén tejjesen vad idegenek, hitelük van, a melyet kihasználnak abban a reményben, hogy majd csak virradnak jobb rtapok. Vagy azok maradnak, a kiknek a hazautazásra való pénzük nincs meg és idehaza sincsen olyas valakijük, a ki küldhetné számukra pénzt, ezzel kiváltaná őket a sötét rabságból, nyomorból.' 1' Még mindig ’napirenden van Amerikában a munkanélküliek tüntetése, az éhezők fenyegetőzése, a tömegbe állása és részükről az élelmiszerszáliitó vonatok megtámadása. Munka? Munkaszaporulat pedig legfeljebb csak a legvérmesebb amerikai számítás szerint is, legföljebb abban az arányban várható, hogy az Amerikában elhelyezett munkásokat fogják tudni elhelyezni. Uj bevándorlókra Amerikában nincs szükség. Azért mondják oly sűrűn az Amerikába vándorolni akaróknak, hogy — vissza ! Városi közgyűlés. Szatmár-Németi sz. kir. város törvény- hatósági bizottsága tegnapelőtt, folyó évi deczember hó 14-én d. u. fél 4 órakor tartotta meg rendes havi közgyűlését. A hitelesítő küldöttség megválasztása utána polgár- mester bejelentette, hogy Kertészffy Gábor városi pénztárosnak a tanács 30 évi szorgalmas munkálkodásáért elismerő köszönetét nyilvánította. Bejelentetté továbbá, hogy a székhelykérdésben a minisztériumtól sem ígéretet, sem elutasító választ nem kapott. 1. Tudomásul vette a közgyűlés a belügyminisztérium leiratát, mellyel az 1906. évi zárszámadást jóváhagyta, továbbá Thurner Albertnek bizottsági tagul való megválasztását. 2. Megalakította az 1909. évi bizottságokat. Beválasztotta: az igazoló választmányba: Uray Gáspár, Csomag Imre, Hehelein Károly, Jankovics János és Dómján János dr.; a bíráló választmány tagjaivá: Kereszt- szeghy Lajos dr., Kelemen Samu dr., Veréczy Antal, Frieder Adolf dr. és Visky Károly; a közigazgatási bizottságba: Korányi János, Fejes István- dr., Jákó Sándor, Uray Gáspár és Kelemen Samu dr. bizottsági tagokat. 3. Honosítási,- illetve telepedési engedélyt adott. Bürger Hedvig irgalmas nővérnek. 4. Felír a honvédelmi minisztériumhoz,, hogy a cs. és kir. helyőrséget legalább egy zászlóaljjal szaporítsa s házi ezrediink törzsét városunkba helyezze. 5. Heves Béla színigazgatóval a szerződést további két évre meghosszabbította. 6. A status quo izr. hitközséget segély felemelés iránti kérelmével fedezet hiánya miatt elutasította. 7. Elfogadta a gazdasági szakbizottság javaslatát, mely szerint a Honvéd-utcza közepén s a Bocskay-utcza sarkán, a Muhy- féle ház előtti térségre egy-egy közkút készítését javasolja. 8. Felemelte Netter Kálmán kir. állatorvos napi diját: heti vásár alkalmával 10, országos vásár alkalmával 15 korona napi dijat fog élvezni. 9. A Krasznay-féle lanka 10.000 korona értékbeni megvételét a vízvezeték czéljaira, tudomásul vette s a szerződés megkötésére 1909. jan. 11. d. u. fél 3 órára rendkívüli közgyűlést tűzött ki. 10. Elfogadta egy lovas rendőr ideiglenes felvételét, aki a kültelki postát lesz hivatva lebonyolítani; továbbá elfogadta a tisztviselők 10 százalékos drágasági pótlékának megadását. CSAPÓ LAJOS & fOLtin amtSZATMÁR, Deák-tér 7., (I, emelet). FlSORANÍÍÍl PAPI. Magyar díszruhák, Polgári ruhák A/ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az UJJ U VIV n ii VI U 1 ni 1 n.„* r űlorfáno 07QhQC> üo finnm lnnitnlnü fűWotom A Libériák, Reverendák, ~ Szarvasbőr- HCffiádák, nadrágok,' Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ú elegáns szabás és Unom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, s z a bő- mester.
