Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-11 / 46. szám
XVII. évfolyam Szatmáp, 1908, november 11. 46. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Kgy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY END I* E. Fölmunka társ MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: Á „PÁZMÁNYÜÍAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolakoz 3. sz.) Hiidetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenili minden szerdán Megdöbbentő Ítélet. A kir. kuria 14 napi államfog- házra, továbbá 10 napi állam fogházra átváltoztatandó 200 Kpénzbüntetésre Ítélte Ko.czurek Rezső pozony- szent-istváni plébánost azért, hogy hiveit a szószékről eltiltotta az állami anyakönyvek aláírásától, kijelentvén, hogy egyháza ellen vétkezik, aki azt cseiekszi. A pozsonyi kir. törvényszék és a kir. ítélőtábla egyhangúlag’ felmentette a plébánost, a kir. ügyész fellebbezése folytán került az ügy a kúria elé, mely a fent idézett meglepő Ítéletet hozta. A kuria az indokolás első részében maga is elismeri, hogy olyan törvény nincs, mely a házasfeleket a jegyzőkönyv aláírására kötelezné, az indokolás további menetén egy erős fordulattal mégis kimondja a bűnösséget a törvénynyel szemben tanúsított engedetlenségre való felhívás cziinén, Mi ez? . .. Melyik törvény nyel szemben követett el engedetlenséget ? . . . Á melyik nem létezik... Mert hogy' nem létezik, az kétségtelen. íSőt a törvény egyenesen kimondja, hogy7 a házasfelek nem tartoznak aláírni a jegyzőkönyvet, ha az lelkiismeretükkel, vagy vallásos meggyőződésükkel ellenkezik. A kir. kuria a legfelsőbb bíróság, ahonnan nincs tovább appel- láta, legfellejbb kegyelemért lehet folyamodni O Felségéhez. Nagy felelősség hárul tehát reá Ítéleteinek kimondásában és azokat az Ítéleteket oly érvekkel kell támogatnia, melyek mindenkit meggyőzzenek a bűnösség tényálladéka felől. Ez az ítélet azonban erre egyáltalában nem alkalmas, mert maga az indokolás is homlokegyenest ellenkezik egymással, midőn előbb kijelenti, hogy olyan törvény nem létezik, mely a házasfeleket kötelezné az aláírásra, és egy nem létező törvénynyel szemben tanúsított engedetlenségért mondja ki a bönöst. Annál nagyobb felelősség hárult. a kir. kúriára a jftön esetben, mivel két bíróság egybehangzó Ítélete felmentette a vádlottat. A kuria itéle- letével ezen két bíróságot (törvényszék és Ítélőtábla) kétségtelenül de- savuálta, mert ha az az igaz, amit a kuria kimondott, nyilvánvaló, hogy a két bíróságnak nincsen elegendő jogérzéke a bűnösség ismérvének megái lapitására. Ámde a józan logika azt mondja, hogy olyan törvény ellen nem lehet engedetlenséget elkövetni, ami nem létezik. Ebből kétségtelenül világos, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletének nincsen jogi alapja és ezt okvetlen meg kell reperálni., Meg kell reperálni azáltal, hogy 0 Felsége adjon kegyelmet az elitéit plébánosnak, az igazságügyi kormány pedig gondoskodjék róla, hogy az ol37an egyének távolíttas'sanak el a legfelsőbb bíróság itélőszékeiből, akik alkalmat szolgáltatnak arra, bőgj7 a közönségben megrendüljön az igazságszolgáltatás részrehaj- latlan voltába vetett hit. Eddig a magyar bíróság úgy állott és ma is úgy áll a nagy közönség előtt, hogy mindenben az igazságot keresi, hogy egyéni, vagy politikai tekintetek soha nem játszanak bele itéíeteibe, hogy a légiéi kiismeretesebb gondossággal mérlegeli az ügyeket, s minden egyéb tekintet fél rétét elével ennek az egyet lenjelszónak hódol : Legyen igazság ! . . . Ezt a nymbust a magyar bíróságnak elveszíteni nem szabad, mert a fent idézetthez hasonló esetek TÄROZÄ. Köszöntésem egy derék férfiú 25 éves tanítói jubileumán, „Harcok végeztével nő a hősök száma! . . .“ Hasonló az élők köznapi csatája: Eldicsekszik olykor végzett nagy tettekkel, — Habár nem is tette — mert hisz az ember!.. . Es a világ mintha valóban nem látna: „Lehet, hogy igaz volt11 — gondolja magába’... Ünnepli a „hőst“ és — koszorút ád néki Amaz pedig csalfán : Könnyes szemmel nézi. — Csak a szerényeknek jutalmát nem látja Senki a világba’! Köves göröngyök közt, nehéz pályát futván Nagyon sok szegény hős halad tova utján ! —: Minden kis faluban iskolát emelnek, Minden iskolában — gyermeket nevelnek : És a nevelőnek csak egy esztendőben Érdem gyűjtésére jut alkalom bőven. Tűvel kutat ásni, — mélyitni a tengert: Hasonló a munka, mit az Isten rendelt Minden tanítónak, mindenik tanárnak: lm ezek a hősök ... Jutalmat az Isten szent kezéből várnak. Évtizedek mennek, múlnak el felettük . . . Mosolyogva mondják I „Mi észre sem vettük !„ S ha jubileumra gondol egyik, másik, így felelnek akkor —- a „tanitó-bácsik“ : Csak azt tettem mindig, amit tenni kellett. Talán kissé többet, . . . talán kevesebbet . . . Nem azért fáradtam, hogy most jubiláljak, Hanem hogy hitemnek Szeretett hazámnak valamit szolgáljak!“ . . . Nincs is annál fényesbb, magasztosabb ünnep, Mint amelyet csendben, s ilyen szívvel ülnek !.. Úgy érzem én, ki negyedszáz évig, Munkált becsülettel, hol a nemzet érik: Nem kell annak hangos, dicsőítő óda Hiszen más e munka — igazi adója! — Azoktól kívánják a bért, kit neveltek, És ha azok hitben, jóban nagyok lettek: Drága az ünnepjük, . . . megvan akkor minden : Megadta az — Isten! . . . Ha tiszta szivből sir, nevet az ember: Önmagától csordul könypatak a szemben! Úgy vagyok ma szómmal! Önkéntelen árad, Amint az emlékek hosszú sora támad. És folyik szerényen, majd lassú futásba’, Mig annyira nő, hogy: önutját elállja . . . Tiszta kívánságom törje át a gátat: „Áldja meg az Isten azt a csendes házat, Hol a jubiláló huszonöt év múltán 'Imádkozó szívvel — telve uj erővel Néz ma vissza hosszú . . . dicsőséges utján!,, M. B. Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol ----® e > mmmmmmmmmmmmmmmmhmmm ___Ji_________g2ÍfllláZZ3l bu torkereskedésében Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok.
