Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-11 / 46. szám

o HETI SZEMLE Szatmár, 1908. novenber 11. előfordulása beláthatatlan következ­ményeket von maga után. Inkább dobassanak ki a bírói székekből azok, akik érdemetlenek reá, minthogy csorba essék a ma­gyar bíróság tekintélyén és a nagy- közönségben megrendüljön a hit, m elyet eddig a bírói Ítéletek pár­latlanságba vetett. A pápaság hivatása a múltban és a modern korban. — Elnöki megnyitó beszéd, melyet irt és mondott a S/.:itmár—ugocsavármegyei Rk. Tanítóegyesület 25-ik közgyűlésén Bodnár Gáspár, szentszékí tanácsos, a pedagógia tanára, egyesületi elnök. — (Folytatás és vége.) Aranymisés pápánknak X. A moder- Pius, szentséges Atyánknak a Szent- nizmus és a lélek sugallatából való pápaválasz- ' : tasat pedig édes mindnyáján aggó- ' —2— dások és reménykedések közt megéltük. Szinte észrevétlenül indul meg uralkodá­sának nyomán — árja Mázy Engelbert — és járja át lassankint egész közművelődésünket és vele társadalmunkat a történeti, nemzeti és ke­resztény elemek renaisanca. És az egyház feje századunk elején, csak nevet ad e mozgalom­nak, mikor alig hogy trónjára lép, világgá kiáltja: — Instaurare omnia in Christo. Meguj- hodni, átalakulni Krisztusban. Történeti tapasztalat, hogy a restauráczió, a lelkek megújhodása mindig hullámzással jár. Társadalmi dagály keletkezik, mozgalom, hullám­verés, sőt zivatar, de melynek nyomában az igazság, a tisztánlátás, a szükséges egészséges friss levegő szellője vonul végig társadalmunk nagy szintáján. Az egyház kebelében is. '*% És ez a társadalmi hullámzás, a lelkek e nagy vivódása mutatja leginkább, hogy a ke­resztény igazságok a világ sarkát alkotják. Uj Erasmusok állanak a váló útra. Akik­nek tekintetét a lelkiismeret szava oda szögzi az ősi, a hamisithatlan Egyház hitéhez, tekin­télyéhez, de akiknek büszke értelmük, az ide­gen, zavaros forrásokból merített ismeretek hal­maza merészen jut bele a kriticzizmus veszé­lyes tultengésébe. Akik, mint egykor Erasmus, visszatekintenek az Egyház, a pápaság nagy múltjára, egykori dicsőségére, befolyására, lel­keket kielégítő tanára ... de ami szerintök tűnőben van, mert képtelen arra, hogy har­móniát létesítsen a lelkek szabad szárnyalása és az Egyház maradisága közt. Nem is újak ők, kik az Egyházról elis­merőleg nyilatkoznak, kik szivük szeretetével csüggnek az édes anyán, de azért mégis ez anyának tiszta arczát igyekszenek megszeplősi- teni . . . Nem, nem újak ők, nem is ismeret­lenek, csak nevük változott. Modernistáknak hívják ma őket. Pedig a higgadtan, komolyan gondolkodó elme már tisztában van azzal, hogy ma már a mo­dernség újat jelent ugyan, de nem mindig jobbatv És tisztában kell lennie azzal is, hogy az Egyház nem lehet sem az ábrándozóknak, sem a modernistáknak kísérleti objektuma. A tetszhalálnál is veszedelmesebb a tetszélet. Már pedig ilyen életet élve, ilyen élet­rendszert, ilyen igazságokat vallva, hirdetve akarnak a modernisták bent maradni az egy­ház falain belül. Mert ők szeretik az Egyházat! Szeretik ! Lehet. De azért tévedésben van­nak. És az ő tévedésük nem is érzelmi, de értelmi tévedés. Van ugyanis az értelemnek egy sajátsága, hogy minden áron függetlenül akar haladni. Nem tűr útja keresésében segítőtársat, útmutatót. Azért mindig téves ösvényekre vetődik. Így jártak a modernisták is! Hol tartanak, hova jutottak már? Íz aranyosmegyesi vár. Irta: marosán Kornél. Az aranyosmegyesi vár a község kellő közepén fekszik aránylag most már nem nagy kiterjedésű parkban. Ezen park csak ezelőtt 30 évvel is oly gyönyörű volt, hogy a messzeföldről ide vetődött idegen, soha sem sajnálta a fáradságot, amit a vár és an­nak parkja megtekintésére fordított, A park utolsó gondozója gróf. Karocsay Klemenfia volt. Azonban ő férjhez ment, itt hagyva gyönyörű virágágyait és virágházait. A vár körül futó mély vársánezok, a sánezok szeg­letein kiemelkedő magas dombok oly helyze­teket teremtettek kertészeti szempontból, melyek magukban véve is vadregónyes és művészies kiállításokat teremtettek. Hát ha még hozzá képzeljük azt a temérdek exoti- kus virágot, cserjét és fát, melyek mind a maguk helyére és az adott helyzet festői kihasználására lettek elültetve ? No de hát azokat már hiába siratjuk. Helyüket elfoglal­ták az enyészet virágai: a dudva és bozót. A vár négyszögben van épitve, mind a négy sarkán kiszögelő bástyatorony nyal. Ezenkívül a homlokzaton van a főtorony. Maga az épület most is két emeletes, de amint a padlást vizsgáljuk, a harmadik eme­letnek is megvan minden szoba maradványa, a padláson meredező falakkal és ajtókkal. Egy bástyatorony szegletén megmaradt egy kémény, eredeti építészeti díszítésekkel és~ festésekkel. A vár négyszögben van. Ré­gebben kút is volt, most már be van tömve. A főberájat fél iv alakú boltozott, kapu, öínyi vastag falakkal. A főbejárat felett fara­gott díszítések között : Lónyay Zsigmond czimere, e felett a következő felírással. ANNO DNI MDOXXX. MAGE, SIGIS DELONIA CONES COTT, GRASNE N A FVNDA- MENTIS EXTRVXIT. Egy másik oldal ajtó felett van Kemény János erdélyi fejedelem sárkány fogas cimere. Bent a vár négyszögben, a pince ajtók felett, faragott díszítések, czimerek, mig az emele­teken díszítések és évszámok. A várnak építési anyaga vegyes. A vár uralma alá tartozó községek, oly követ hord­tak hozzá, mint a milyen határukban találta­tott. így az avasiak nagyrésze, csak göm­bölyű patak követ hozhatott. A mai kőmi- vesek olyan anyagból nem tudnának olyan nagy épületet rakni. Kezdetben nem is lehe­Hiszen a modernisták szabadkutatása rom­boló kritikává lett. Az evangéliumból roman­tikus mesekönyveket, Krisztus Urunk fönséges isten-ember alakjából valami káprázatosán szét­folyó mithost alkottak. És az a legveszedelmesebb, hogy ma már nem csak elméleti modernizmus van. Gyakorlati modernizmussal is találkozunk uton-utfélen. Olyan katolikusokkal, akik még el­járnak a templomba, de modern emberek lévén, talán csak éppen a művészet kedvéért, az orgona lágy, ringató hangjáért, az ének kelleméért, de nem benső, ellenállhatatlan lelki szükségükért. Időnkint való megújhodásról, lelki táplálékról, az Oltáriszentségben rejlő isteni malasztról a modern katolikus már nem akar tudni. És van bátorságom kimondani Uraim, hogy a magyar néptanítói karban, tagadhatatlanul nagyobb számú benső, igaz és hü kath. tanitó és tanítónők mellett találunk ilyen gyakor­lati modernista lelkeket. A jó Isten mentse meg a kath. egyházat és kath. tanügyet az ilyen pedagógusoktól. Akik Krisztus urunk nevelői eszményképét mítosszal fátyolozzák be. Akik az erkölcsöt Ízületében választják el a vallástól. Akik elválasztó fala­kat állítanak a hittan és többi tárgyak közé. Akiknek mese a biblia és kényszer anyag a katekizmus. Akik úgy tartják, hogy a modern tanitó nem hajtja meg térdét az Isten előtt és kinek nincs szüksége egyházi parancsra, hogy legalább évenkint egyszer megujhodjék Krisztusban. Oh a gyermekeknél, a népnél nincs biz­tosabb és szigorúbb birálója az ilyen modern tanítónak. És jaj a keresztény, legkivált a kath. nevelésügynek, ha egyszer á nép, a gyermek­sereg belát a tanitó szivébe, leikébe és megal­kotja magának azt az Ítéletet, hogy az ő taní­tója nem hivő, nem is benső meggyőződésből kath. tanitó, hanem fizetést, jövedelmet hajhászó béres ember. Ha majd olvassa az ifjú a klasz­tett valami erős épület, de hát az idő ezt is úgy megerősítette, összeérlelte, hogy egy darabocska vakolatot csak kalapácscsal lehet letörni. A vár alatt hatalmas pinezék vannak körös körül. Ezek egyrésze a jobbágyok bor­tizedének befogadására szolgált. A másik része tömlöcökül szolgált. Az utolsó beáres- táltak az 1848-iki lázadók voltak. Ma e pin­ezék legnagyobb része üres. Egy egy darab belőlük bérbe is van adva. A hagyomány azt tartja, hogy valamely pinczéből alagút veze­tett a „Zinér“ várához. Azonban ez teljes lehetetlenség. Nincs kizárva azonban, hogy a vár az alig egy pár száz méterrel tovább fokvő kolostorral volt alagúttal össze kötve, annál is inkább valószínű ez, mivel végső esetben az elmenekülésről, az ily helyeken rendszerint gondoskodtak. A földszinti helyiségek, kamarák, kony­hák és a várőrség laktanyájául szolgáltak. Ahoz képest ma is hatalmas, száraz és egész­séges termek, csak egy hibájuk van mint minden többi helyiségnek is, hogy igen sö­tétek. Az első emelet pilléreken nyugvó fe­dett folyosókkal és verandákkal van körül véve. Van ott tizennégy nagy terem és négy Uj vaskereskedés! Deák-tér 2«, szám. vas és szerszám ■ kereskedése ■ SZATMÁR. (A városháza mellett.) Uj vaskereskedés! Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe dúsan felszerelt árúraktárát mindennemű vasanyagokban, n. m.: rndvas, vaslemez, huzal, huzalszegek, vaskályhák, lemez és öntött vasedények, vasalók, evőeszközök, ollók, zsebkések, épület- és bntor-vasalások és minden e szakmába vágó árúkban. A Diabolit olaj (szagtalanító minden fertőző helyre) és az Admirál por mentesítő olaj egyedüli elárusító helye. ■■ ■■ Kiválóan fontos iskolák, hivatalos helyiségek, kórházak, kávéházak, nyilvános magánklosettek és pissoirok részére. ^ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom