Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-28 / 44. szám
44. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egy évre ELŐFIZETÉSI ÁRAK: — — — — — — 6 korona — fillér Felelős szerkesztő BÁTHORY ENÜ R E. Félévre — ______ 3 „ Főmunkatáps Negyedévre — — — — — 1 „ ÖO „ MAROSÁN JÁNOS. Tanítóknak ée kézműiparosoknak egy évre 4 korona A lap kiadója: Egyes szám ára 20 fillér. A „ PAZMÁN Y-SAJTÓ“ Kulturünnep Szatmáron. Á Széchenyi-Társulat folyó hó 2o-én ünnepelte meg fennálásának és működésének 25 éves jubileumát és ezen alkalomból nagy gyűlést tartott városunkban. Az ünnepi ülés szónokai ismertették a társulat hazafias és kulturális czélját és eddigi áldásos működését és áldoztak néhai gróf Károlyi István emlékének. Az impozáns lefolyású ünnepség fényét emelte Széli Kálmán volt miniszterelnöknek, mint az országos közművelődési társulat elnökének részvétele és a gr. Károlyi család több tagjának, valamint a vármegye és város előkelő közönségének megjelenése. Az ünnep a vendégek fogadásával kezdődött, akik délelőtt 9 órakor érkeztek a szatmári pályaudvarra. A fogadásra megjelent dr. Vajay Károly szatmári polgármester vezetésével a Széchenyi-társulat választmánya, valamint nagyszámú előkelő közönség. Széli Kálmánt és a vele együtt érkező vendégeket dr. Vajay Károly polgármester üdvözölte. Az üdvözlésre Széli • Kálmán válaszolt. Mint az országos Közművelődési egyletek szövetségének elnöke jöttem el, — mondá — hogy Önöket itt az Alföld mesgyéjén, az ország keleti részében, a nyelvhatáron üdvözöljem és köszönetét mondjak az összes közművelődési egyletek nevében azon tevékenységért és fárakozásokért, amelyeket a kultúra érdekében kifejteni szivesek voltak. Nagyon köszönöm szives üdvözletüket ! (Zajos éljenzés). Ezután a diszes menet, amelynek élén 200 tagú lovasbandérium haladt, bevonult a városba, amely ez alkalomra lobogó diszt. öltött. A Pannóniában, ahova a menet vonult, fényes villásreggeli volt. Az előkelőségek közül a püspök ur 0 Méltóságánál voltak villásreggelin gr. Károlyi Istvánná, gr. Károlyi Gyulánó, Széli Kálmán, gr. Károlyi Mihály, gr. Károlyi Gyula, gr. Dessewffy Emil, Földön Béla és Nagy Dezső képviselők, dr. Falus sy Árpád főispán, dr. Vajay Károly polgármester, Madarassy Dezső, a Széchenyi-Társulat igazgatója. Ugyanezek este 6 órakor Földes Béla kivételével theán voltak a püspök ur Ő Méltóságánál. A diszgyülés 11 órakor vette kezdetét a j Pannónia nagytermében, amelyet a közönség zsúfolásig megtöltött. A diszgyülésen megjelentek : Széli Kálmán, dr. Boromisza Tibor püspök, dr. Falussy Árpád főispán, özv. gr. Károlyi Istvánná, gr. Károlyi Gyula és neje, gr. Károlyi Mihály és Tibor, gr. Dessewffy Emil, Domahidy Elemér, Kende Zsigmond, b. Kovács Jenő, Csomay Imre, Domahidy István, Pap Béla, Kölcsey Antal, N. Szabó Antal, Szeőke Bálint, Jordán Károly, Kádár Ambrus, Hehelein Károly, Pemp Antal, Szabó István, Hámon Róbert, Luby Béla, Bodnár György Szerdahelyi Ágoston, Jékey Zsigmond, Korányi János, dr. Kelemen Samu, dr. Földes Béla, Uray Géza, Boér Lajos, Cholnoky Imre, Madarassy Dezső, br. Véesey László, dr. Vajay Károly stb. stb. Azonkívül megjelent a megyei tanítói kar számos tagja és ott voltak a helybeli tanintézetek növendékei. A gyűlésen a püspök ur O Méltósága, mint a Széchenyi-Társulat védnöke elnökölt, ki a következő beszéddel nyitotta meg a diszgyülést: Mélyen tisztelt vendégek ! Kedves szat- mármegyei testvéreim ! Volt nekünk már ebben az esztendőben egy érdemleges, sziveiyesj kedves ünnepünk, amelyen a Széchenyi-Társulat 25 éves jubileumát. úgy magunk között ültük meg. Ereztük azonban már akkor mindnyájan, hogy az az eszme, a kötelességnek az az érzete, amely az év elején összehozott bennünket, még többet kíván tőlünkr nem mint egyszerű polgároktól, hanem többet kíván tőlünk mint egy nagy eszme hordozóitól: a Széchenyi-Társulattól. Ennek a kötelességnek óhajtottunk eleget tenni, mélyen t. közönség, midőn a nagy eszmét, amely eszme szolgálatában a Széchenyi Társulat áll; hogy tudniillik e hazának minden lakosa magát a magyar államiság polgárának tudja és érezze és tudjon, akarjon is beszélni magyarul. És most, amikor nagyobb méretben ünnepeljük ezt az eszmét, kiváló szerencsében részesültünk, hogy országunknak vezető férfia, aki hogy úgy mondjuk — az egész nagy ország kulturális intézményei központját tartja kezében áldott és helyes vezetéssel, Ő excellenciája körünkben megjelent és ezáltal nagyban emeli ünnepélyünk magasztos voltát. (Zajos éljenzés). Méltóztassanak megengedni, hogy ez ünnepélyes alkalomkor néhány eszmére, néhány gondolatra reá mutathassak. (Halljuk ! Halijuk ! Mi adta meg tulajdonképen a Széchenyi- társulatnak eredetét, micsoda okok azok, amelyek közreműködtek, hogy itt, Magyarországnak északkeleti részén — hogy úgy mondjuk, az ország szivétől távol össze- álljanak a legjobbjaink, hogy megalkossák ezt a társulatot azzal a czéllal, hogy a magyar államiság eszméjét bevigyék minden szívbe és a magyar nyelvet minden magyar honpolgár által megkedveltessék és elsajátíttassák ? ! Az ember természetéhez tartozó^ igazság, amely kimondja, hogy az ember tulajdonképen társas lény. Minden társaság, minden egyesülés ennek az igazságnak nyomása alatt áll elő, A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető öss^ßs küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden .szerdán. „hogy ha ember vagy, társas lény vagy, társulnod, egyesülnöd kell ! És mert ez alapigazság, azért kimondhatom, hogy ember ember által válik emberré ; mert a mikor én azt mondom : „ember“, egy fejlődő, müveit egyént képzelek. Műveltség, kulturális előhaladás, m. t. ünneplő közönség, társulás nélkül nincsen, és amikor a Széchenyi-Társulatot legjobbjaink nagy áldozatok árán megalapították a kitűzött, gyönyörű hazafias czél elérésere, akkor egy általános, az emberi természetben rejlő kulturális mozgalomnak szükségessége alatt is állottak. Tehát a társulás, az egyesülés eszméje mint az emberi életnek szükséges motívuma, kell hogy nemcsak dicső elődeinkét járta légyen át egészükben, lelkűkben és szivükben, hanem kell hogy minket is átjárjon, ha embernevezetre méltók akarunk lenni. És az a történeti tény, a mi kiváló módon bizonyítja jobbjainknak előrelátását, hogy szükségesnek tartották már 25 év előtt társulás által fennen hirdetni és megvalósulás felé vinni e vármegyében, az ország északkeleti részén a nagy eszmét, a hazafiság- nak az eszméjét a vallással kapcsolatosan, 25 évnek tapasztalata után arra oktat bennünket, hogy a mi 25 év előtt szükséges volt, hogy a vallás cs hazafiság dicső eszméje éljen a haza minden lakosának lelkében és szivében : úgy ez ma is szükséges 1 Mert ma talán még szükségesebb, mint 25. évvel előbb, hogy éljen az az eszme, amelyet társulatunk pajzsán ama gyönyörű kép jelképez : a hármas halom fölött álló kereszt, megvilágítva és megaranyozva a kelő napsugártól 1 Azért is mert tanítások, elvek dobattak közzénk, magyarok közzé, olyanok, amelyek azt mondják : „Sem kereszt, sem haza 1 Nem eszme, nem idea az, amelynek Szolgálatában a kereszt áll 1 Tudósaink azt tanítják, hogy az embernek nem kell sem Isten, sem haza. um pedig életemnek tapasztalatai után ma is és^életem végső lehelletéig mindig hirdetni fogom, hogy műveltség nem lehet Isten és haza nélkül 1 (Zajos helyeslés és éljenzés) Mikor mi: a Széchenyi- társaság az Isten eszméjének és a haza eszméjének általánosítására dolgozunk és működűnk, akkor mi tulajdonképpen az egesz emberiség művelődésének, az egész emberiség idealizmusának szolgálatában állunk. Ezért ez a munka, ez a dolog kell, hogy a jobbaknak becsülését kiérdemelje és hogy a vármegyei Széchenyi- társulat épen ezen a téren való munkálkodással kiérdemelte országosan a tiszteletet, országos figyelem tárgyává lettünk, mutatja az illust- ris vendégek koszorúja és általunk eléggé meg nem hálálható megjelenése is. (Zajoz éljenzés.) Én egészen nyugodtan és a jövőbe vetett erős reménységgel teszem le Szatmárvármegye közönségének kezebe a Széchenyi-társulat ideálizmusát. Ápolják ezt, mélyei i t. közönség, sziveikben; szeressék az Istent, szeressék a hazát, és akkor meg fogják látni az unokák, hogy Magyarország nem volt, hanem Magyarország lett, (Hosszas éljenzés) — és lett, mert fiai azt a zászlót, amelyre Isten és haza van írva, magasan lobogtatták és a zászlóval a kijelölt útról Két szentkép diszes aranyozott kerettel ingyen, ki 27 forinton felül bevásárol H ilu «Büsvss isas mm im m m m is m m mm butorkereskedésében Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. tjQg» Lelkészek és tanitők részére 10% árkedvezményt nyújtok. IéEI
