Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-21 / 43. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. Fömunkatárs MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Mert bekísér a csendőr,,, Irta: Bodnár Gáspár. Tudom, hogy kíváncsian fogja kérdezni az olvasó : — Ugyan mit akarok ezzel a különös ciinii czikkellyel? Hát nem késlekedem. Sietek a felelettel. Az uj büntető-törvény serdülő gyermekekre, ifjakra, kik az igazságszolgáltatással összeütközésbe kerülnek, külön gondot fordít. Szociális érzékkel, javító, nevelő célzattal külön bíróság elé rendeli és ügyüket, külön tekintetek számbavételével tárgyalja. A szatmári kir. törvényszéknél a minap volt az első ilyen gyermeknap, mint ahogyan a törvényszéknél nevezik. Ott állott a gyermek- bíróság előtt néhány szerencsétlen gyermek, hogy meghallgassák a a bíróság atyai intését, de elvegyék a törvény intenciójának, szellemének megfelelő büntetésüket is. Mikor a bíróság — a többi közt — egy kamaszosodó fiúval végzené a tárgyalást, a vezető bíró atyai szeretetének melegével fordul hozzá és körülbelül igy beszól: — Ládd-e fiam, te tanultad a szülei háznál, tanultad az iskolában, hogy amit tettél: az bűn. Attól őrizkedned kell, mert megvér az Isten, aki mindent lát, tud és hall. Ne tégy tehát többé soha ilyet, mert nem csak a jó Isten keze fog utolérni, de szomorúságot szerzessz szüleidnek és szégyenére leszesz a faludnak is. Ugy-e nem fogsz többet ilyet tenni ? — Nem ! / — Es miért nem fogsz ilyet tenni ? — Mert bekísér a csendőr — felelte a fiú egész közvetlenséggel. Uraim ! Álljunk meg kissé, csak legalább néhány perezre a feleletnél. Ne hagyjuk elröppenni. Szegezzük ide. Mert érdemes a meg- rögzitésre. Vannak ugyanis jelenségek, melyekből a gondolatok, érzések, következtetések egész raja váltódik ki. Jelenségek, melyek oda csapódnak az elmékhez, bele az agyba, egyetlen pillanat alatt. Lélektanilag ez a törvényszéki jelenet is ilyen. Annak a gyermeknek ajkáról egy jellemző, sokat mondó Ítélet röppent el egész akaratlanul. Ez az ítélet rettenetes, meztelen, de hü tükrét mutatja ami társadalmunk egész lelkületének, gondolkodásának, irányának, mely irány felé visszatántorithatatlanul siet, sőt rohan ami korunk. Amely gondolkodást, lelkületet, érzést megtaláljuk társadalmi életünk egész vonalán . . . A lelkiismeret teljes hiányát . . . Erkölcsöt vallás nélkül. Becsületet, mely csak arra vigyáz, hogy a büntetőtörvénykönyv § ival ösz- szeütközésbe ne jöjjön. Tartózkodást mindattól, ami miatt az embernek a csendőrökkel gyűlne meg baja. Ez a lelkűiét ma nemcsak a a népnek alsó rétegében, de a társadalom majd minden osztályában jellegzetes tünemény, mindig szélesedő, gyürüzetes jelenség. A lelkiismeret megtompult ma az emberek sokaságában. Az a sok féltudomány, melyet uton-utfélen magukba szednek a lelkek : végkép elsikkasztja azt az erkölcsi érzéket, mely magaslatra emeli a lelket, hogy tegyük a jót a jóért magáért és kerüljük a rosszat azért, mert az rossz Izolda. Tavasz utója volt, mikor az ifjú és a leány megismerkedtek. És örök tavaszt hozott ez ismeretség a leány szivébe. * A vén bűnös, öreg nap kárminnal vegyes czinóber korongja szégyenkezve búvik a begyek mögé, sietve szedi össze rakonczátlan, elmaradozó sugarait, bánkódva, hogy a szolid falusi emberekre bocsátotta legkinzóbb eszköznél kegyetlenebb csemetéit; tüzsugár- kévéit. Bekövetkezik az annyiszor megénekelt falusi est. Örök e tbéma. Mindig jönnek uj és újabb költők, kik duzzadó erejükkel tovább forgatják a kaleidoszkópot, csodás uj képettárva a néző elé . . . Egy nyárba hajló nap estéjén tudták meg egymás létezését a 18 éves fiú kisváros gyermeke, és a hasonló öreg leány, falu neveltje. Árva volt mindkettő. A leánynak még élt az anyja, éltek csekély nyugdíjból, mint annyi sok elszegényedett úri család. Egy sirhant hozta közelebb őket egymáshoz. Többször találkoztak. Isrueretségök megerősödött. Hamar kiolvasta egymásból az egyszerűséget, barátokká lettek. És pár nap múltán a delelő pontja felé haladó égi óriás az egyik hegy tetején fekvő erdőség lombozatán keresztül kandikálva, ott látta egy turista széken a leányt és nem messze tőle az ifjút a fűben ülni. Hallgatagon élvezték az enyhe, kellemes levegőt, gyö- györködtek a festői tárgyak szemlélésében, elbűvölve hallgatták az erdő apró énekeseinek változatos dallamait. A távol levő nyáj kolompjainak hangját lehelletként hozta az üde szellő, és szépen illeszkedők e harmóniába a bugyogó forrás szelíd csörgedezése, hova Izoldának apró szolgálatokat teljesítő kis öccse frisitő nektárért távozott. Kevesett beszéltek. Annál jobban érezték az eléjük táruló természet kis részletekben is csodás panorámájának fenségességét. Kart karba öltve ereszkedtek a meredek lejtőkön, jártak a ritkán taposott utakon. A természetszeretet vonzotta őket ide. Édes érzelmek jártak keresztül rajtok. Gondolkozásuk azonban csupa idealizmus volt, összes érzékeik egyedül a természeti szépségek élvezetének hatása alatt állottak. Fiatalabbak voltak, semhogy a számitó világ összeadását és osztását ismerték volna. Sokkal erkölcsösebb eszmék és környezet által neveltettek, semhogy a fonnyadt, kihalt szivü emberek ítéletéről, kik minden érzelemben érzékiséget látnak, tudomással bírtak volna. Nem tudtak a számos, magukat feltolt önkéntes erkölcsőrökről, kik mindenütt szálkát keresnek, mindenben szálkát vélnek látni, nem figyel- mezve ugyanakkor a saját gerendáikra, sőt nem látva, hogy ők maguk, egész lényök egy kiáltó gerenda, mel> a társadalom erkölcsiséKét szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. JSsT Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok. “‘S3
