Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-17 / 25. szám

Szatímár, 1908. junius 17 25. szám XVII. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁKAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kéztnűiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDKE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pástnál, sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz. Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. Ilii» iiieg-.joleiiilc mindéi» szerdán. ösudálkozás. — Irta: Dr. M. Gy. — Akadtak, kik a katholikus ér­zés külső nyilvánításában uj kaput láttak — és csudái koztak. Mulatságnak mulatság ez is, különbözők az Ízlések, hogy tovább csudálkozzanak, stílszerűen, az ó- szövetségből állítok eléjük uj ka­pukat. A szétszórtságában is diadal­mas faj, az első alapos porolás után a vörös tengerhez ér, sarká­ban ott van Faraó hadserege, előt­tük a határtalan hullám sir egy perez és a zsidó kérdés örökre meg van oldva, de ime kétfelé szakad a tenger s a választott nép ép bőrrel menekül. A történelem lapjai néha meg­ismétlődnek. A gazdag bojárok föld­jén, meg odébb Oroszország sikme- zőin a bérlők kezében a hatalom, az urak nyugatibb tájakon pergetik el jövedelmüket. Ezek a bérlők ter­mészetesen a diadalmas fajból ke­rülnek ki s még természetesebben agyon szipolyozzák a népet. A nép tűr mig csordulásig nem telik be a kehely, s akkor egy kis egyiptomi üldözést rendez, hol a felgyújtott falvak között a választott nép fut elől. Elérkeznek idegen ország ha­tárához, mely a tenger hullámainak erejével kellene, hogy visszatartsa őket, de ime megnyílik az ország határa s tárt karokkal, illatos sült­tel s ropogós ezresekkel várjak őket. Csudálkozni szeretnek? Csudál­kozzanak hát ezeken a kapukon. De itt nincs csudáikozás/ ez a faji összetartás diadala, ezt ünnepelni kell, mint a nyomorgók felsegélye­zésének, a felebaráti szeretetnek tűn döklő eszményképét. A felvidéki mentő akció lerán­totta a leplet nálunk is a választott nép ilyes apróbb játékairól, csudál- hattuk a kifosztott nép hosszú tűré­sét, de ez csak bárgyuság volt, a nép maga a hibás, spongyát reá, rendben van minden. A ináramarosi postarablás gyilkosa csak áthágta a törvényt s csodálatos, tele volt a sajtó: a bibliai hősök nyugalmával fogadta a halált, gyűjtést e fenevad elmaradt árváinak! Jó urak itt van a kép, ezen tes­sék csudálkozni. Jó urak nézzenek körül s csudálkozzannak tiz millió katholikus türelmén, melylyel fo­gadja egy törpe faj rugdalásait. Mi történt hát? Min csudái koz­nak a zsidóliberalizmus berkeiben? Meggyőződéses katholikusok éltek törvényadta szabadságokkal s nem írták alá a polgári kötés jegyzőköny­vét. — Szent hitünk szerint a házas­ság szentség. Krisztus Urunk szent­ségeinek a hetedike. Az igazán hivő katholikus lelkében kell, hogy él­jen a tudat, Krisztus szentségeit azok­tól kell vennem, kikre ő hagyta. Krisztus urunk nem küldött a pré- torhoz, sem a zsinagóga fejedelmé­hez, hogy szentségeit felvegyem, de igen is küld az egyházhoz, aposto­lokhoz, s azok utódaihoz a püspö­kökhöz. Ez a tudat égve a hivő lé­lek szivében, hallja az emberi tör­vény szavát: „A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni-“ (1894. XXXI, t. ez. 29. §.) meghajlik, de hitét kitépni nem engedi. Nem kí­vánja ezt a törvényhozás sem s a 39. §-ban csak azt kívánja, hogy jelentsék ki a jegyesek a polgári tisztviselő előtt, hogy házasságot akarnak kötni, de azt, hogy katholi­kus meggyőződésüket jegyzőkönyv aláírásokkal is arczul csapják, még az akkori liberális törvényhozás sem Az angol. Irta: Abonyl János. Nagybátyámat családunk tagjai és ös- merősei nem hívták másképpen, mint: az angol. Azért jutott ehhez a jellemző elneve­zéshez, mert hoszabb ideig Angliában élt és hazajőve bizonyos ktilönczködő szokásai voltak, de különösen határtalan angolimá- dása tette kissé furcsává a kiilömben okos, értelmes embert. Lakása természetesen egészen angol módra volt berendezve. Nehézkes bútorok, széles kényelmes borszékek azonnal elárulták, hogy Magyarországon az öreg Angliát akarja visszavarázsolni és négy fala között azzal a büszke jelmondattal él: „Házam a kastélyom.“ Ä whyski, az angolok kedves itala, so­hasem hiányzott asztaláról. Mialatt szódával kevergetve igen érdekes dolgokat beszélt el Londonban, Indiában és az angol gyarmatokon átélt éveiről. Utolsó időben a derék öreg, akinek ezt a gyengéjét meg lehetett bocsájtani, sokat betegeskedett. Gyötörte a köszvénye és egy régi jól-rosszul begyógyult csonttörése is meg­újult erőyel kínozta. Minden ékesszólásunk kárba veszett, hogy rábírjuk menjen el valamelyik fürdőhelyre és gyógykezeltesse magát. — Hogyha fiatabb lennék, — mondotta elmennék Angliába, vagy Németországba, de igy bizony már nehezemre esik a hosszas utazgatás. Betegebben kerülnék haza, mint ahogyan elindultam. Tudtam, hogy a hazfisággal nem sokra megyek vele, mert már annyira beleélte ma­gát az angol mániába, hogy szinte elfelejtette, hogy az ő bölcsője is a Tisza és nem a Themse partján ringott, de mégis megemlitettem, hogy Magyarországon ’okvetlenül vannak jó fürdők, amelyek köszvényes és egyébb bajok ellen kitünően használnak. — Ebben nem kételkedem, válaszolta meglepetésemre. Magyarország áldott föld eb­ben a tekintetben, de sajnos, hol találok én magyar fürdőhelyet, ahol a pensio rendszer be lenne vezetve, mint az a külföldi fürdő­helyeken szokásban van. — Részemről kedves bácsi ezt a pen- sioi rendszert nem is tartom valami kellemes­nek. Az ember, hogyha fürdőhelyen van, ne korlátoztassa magát a szokásaiban. Nem sze­retném, hogy ha előirnák nekem, hogy mikor étkezzem és hogy mit egyem. A kúrám keretében ott eszem és akkor, amikor éppen akarok. — Tévedsz kedves öcsém, mondotta mo­solyogva „az angol.“ A rendszeresség nagyon is hozzátartozik a sikeres gyógymódhoz. Nem­csak óriási kényelemre szolgál, hogy egy bi­zonyos összegért megváltom azon gondokat, miket a lakás, fürdés, kiszolgálás és étkezés okoz, de határozottan olcsóbb is és különösen CSAPI) LAJOS FlSORÄNiUl PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, V rjLöimamiu ran papi öltönyök) Liberiäk) Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok SZATMAR, Deák-tér 7., (I. emelet) ' /S készítését elvállalom. Ä Tisztelettel CSAPD LAJOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Hagy raktár honi és angol szövetekben. sz a b ti­me ster.

Next

/
Oldalképek
Tartalom