Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-17 / 25. szám
o merészelte törvénybe iktatni. Sőt e törvényhez csatolt miniszteri rendeletben világos utasítás van adva arra nézve, miként jegyezze fel az anyakönyves, ha a jegyesek vallásos meggyőződésükre hivatkozva az aláírást megtagadnák. Ha nekem a törvény jogokat ad, kérdés, törvénysértés-e az, ha joggommal élek? Ha a törvény vallásszabadságot ad, törvénysértés-e az, ha hitem szerint élek. Ezt tették, akik azt a bizonyos aláírást megtagadták, erre öltötték fel a törvénytisztelet farizeusai az erköJcsbirói tógát, s megálltak csodálkozni az uj kapu előtt. Különben köszönjük ezt a rúgást is. A Katholikus Népszövetség utján akcziót indítunk meg, hogy a katholikus nép törvényben biztosított jogát mindenütt szabadon gyakorolhassa. Akkor azután lesz alkalmuk minél többször csudálkozni. Yiszonyálasz Falussy Árpádnak, A múlt számban Falussy főispán ur lapjának a „Szatmárvármegyé“-nek adott rendreutásitás használt, a mennyiben nevezett lap szerkesztője legközelebbi számában erősen mentegeti magát s a néppártról legalább kétszáz perczenttel coneiliánsabb hangon emlékszik meg. Bizonyítéka ez annak, hogy a néppártnak erélyesen kell fellépni a koaliczio- ban ellene aknamunkát folylató Kelemen Samu és Falussy Árpád féle egyének ellen és akkor az illetők — legalább a nagy nyilvánosság előtt — rögtön kicsinyekké és csendesekké lesznek. A „Szatmárvármegye“ válaszában foglalt dolgok további tárgyalást igényelnek. 1. Fönntartom azon kijelentésemet és állitom, hogy a „Szatmárvármegye“ czimü az étkezést tekintve lehetetlen, hogy ide-oda csavarogva a különböző ételgyárakban olyan választékos és jó konyhát találjak, mint ott ahol pensioban vagyok. Bármennyire szerettem volna nagybátyám segítségére lenni, beláttam, hogy a magyar fürdők igazán nincsenek angol módra berendezve és e praktikus nemzettől eddig csupán az angol parkot, tennis és más sportpályákat vették át. Egy napon örömragyogás ült nagybátyám komoly kiberetvált arcára. Fiam, mondotta, most kezdek először bízni a magyar nemzet, de különösen a magyar fürdők jövőjében. A szerencsés véletlen folytán megtaláltam azt a hazai fürdőt, amit olyan régóta keresek. Egy elegáns, kék cimlapos prospektust vett fel asztaláról. Lipik fürdő leírását tartalmazta a füzet, gyönyörű képekkel, amik ennek a fürdőnek a szépségét megközelítően szemléltetővé teszik. Azt régen tudtam, mert sokszor hallottam, hogy Lipik egyike az ország legkitűnőbb hatású fürdőinknek azon bajok gyógyítására is amikben „angol“ nagybátyám szenvedett, de más bajokra is, de most tudtam, hogy ő nemcsak a hazai fürdő gyógyhatását keresi, csodálkozva néztem rá és nem értettem, hogy mi lelkesítette fel egyszerre Lipik iránt. Ez az első és talán egyetlen fürdő ebben a jobb sorsra érdemes hazában, monlap Falussy Árpád főispán tulajdona. Ha meri, jelentse ki ennek ellenkezőjét a főispán ur maga és én akkor meg fogom találni az utat és módot ennek bebizonyítására. 2. A Molnár és Apponyi közötti állítólagos összeszólalkozás meg lett czáfolva a kormány félhivatalosában a Magyar Tudósítóban, a miért is ismételten állitom, hogy a főispán ur tudva Íratott valótlanságot. A két képviselő állítólagos nyilatkozatát illetőleg elvárom az illetők megnevezését, .addig ezen közleményt sem fogadom el authentikusnak, mert ez meghazudtolná magát Apponyit és a kormány félhivatalosát. 3. Molnár János a néppárt alelnöke és mint ilyen hivatalosan képviselvén a pártot, nem csak nem lehet abban levő rakonczát- lan elemnek nevezni, hanem aki ezt teszi, megsérti a legközvetlenebbül magát a pártot. Mit szólna hozzá akárki ha, Barabás Bélát vagy Ugrón Gábort a függetlenségi párt rakonczátlau elemeinek nevezném? 4. Bölcsen hallgat a czikkiró arról, hogy lapja államilag subvencionálva van, én pedig ezt ismételten állitom és ismételten tiltakozom az ellen, hogy a koalicziós kormánytól élvezett előny az egyik koalicziós párt ellen használtassák fel. Ezt a lap múltjának is ki kellene zárni. A „Szatmárvármegyét“ két 48-as és három 67-es egyén köztük jómagam és még egy elvtársam alapítottuk a nemzeti ellenállás előmozdítására és mint koalicziós, s nem 48-as lapot tartottuk fenn a nemzeti kormány alatt is addig, a inig Falussy főispán ur a Hitelbank propagálásában saját anyagi érdekeinek szolgálatát követelte tőlünk. Miután a laptulajdonosok véleményei e tekintetben megoszlottak és a közös működés lehetetlenné vált, átengedtük lapunkat a főispánnak, a ki azóta 48-as irányban vezeti, azonban ami a lapban egyedül értékes, a régi koalicziós, tehát egyszersmind 67-es mult, a nemzeti ellenállás idejéban vitt szerepe, azt le nem törölheti, „HETI SZEMLE“ dotta a prospektusban lapozgatva, ahol a pensió rendszert bevezették. Sohasem hittem volna, hogy a magyar fürdőhely vezetőségének ilyen gyakorlati érzéke legyen, mint Li- pikének. íme olvasd: „Hetenkéti pensio árak május elsejétől, szeptember 30-ig, a luxus osztályon teljes ellátással, angol étkezéssel, négy fogásos ebéddel five o clock teával és vacsorával junius, julius és augusztus hónapokra 120 korona, május és szeptemper hónapokban 100 korona. Az első osztály a főszezonban 84 korona, az előidényben 74 korona, másodosztály szintén igen kitűnő ételrenddel 64 és 60 korona. Ennek dacára nincsen közös étkezés hanem a la caste ehetnek külön asztalnál. Akaiéban a legideálisabb pensiórendszer! Mesésen olcsó, szinte hihetetlen! — Nos kiáltottam büszkén, most mondja meg bácsi, hogy csak Angliában és a külföldön tudják azt nyújtani a fürdővendégnek, amire a gyógyforrásokon kívül szüksége van ? — Wel! ez a kis füzet sok mindenről meggyőzött. Aki nékem hozta, azt súlyos izületi bajából is kigyógyitotta és nem tud hová lenni az elragadtatástól, annyira magasztalja Lipiket. És bízom benne, de hogy penzióban élhetek ott, angol reggelit kapok és részt vehetek a five o clock teán, ez még- inkább megerősít elhatározásomban, hogy bajomra Lipiken keresek gyógyulást. sőt inkább a lap lesülyedése egy bátor önzetlen nemzeti harczosból egy személyi érdeket szolgáló fizetett Leibzsurnállá, bizonyítja, hogy az egyoldalú és önző 48-as politika, az erők egyesítése helyett azok szétbontása, 67-es jó hazafiaknak selejtes 48-asok érdekében való elnyomása épen a 48-as pártnak árt legtöbbet. 5. Hogy Falussy ur nem szokta a néppártot támadni ? Hát mi volt a Majos ügyben az egyetlen érve a főispán urnák és Leibhuszárjainak ? Nem-e az, hogy ez az ügy a néppárt érdeke, tehát le vele, ha még oly hazafias is az álláspont. Vagy miért tagadta meg nekem egyetlenegy néppártinak is a bevételét a központi választmányba, amelyben 8 régi szabadelvüpártit hagyott ben ? Avagy miért nem tudnak a csanálosiak igazsághoz jutni jegyzőjükkel szemben ? 6. Falussy Árpád urat vettem elő a „Szatmárvármegye“ őzikéért és őt is fogom mindig elővenni, mert a gazda a felelős és nem az alkalmazott. Az igentisztelt Erdőssy ur felelős szerkesztői minősége állhat büntető jogi, de nem politikai, társadalmi, vagy a gentlemanlike szempontjából. Ettől az álláspontéi nem térit el, hogy Falussy ur eonzekvensen nem lép ki a porondra, hanem mint a nagy- károlyi választás ügyében Adler Adolf, ezúttal pedig Erdőssy Vilmos ur háta megett húzódik meg. Az ilyenek csak azt eredményezik, hogy a Molnár János támadása épen olyan elintézetlen ügy a főispán urra nézve, mint a hogy elintézetlen ügy maradt, magasabb koalicziós érdekből a nagykárolyi választás ügye, de úgy annak, mint ennek elintézése csak késik, de nem múlik. Szabó Albert. _______________Szatmár, 1908. junius 17. Az erőiködők. Az öntudatra ébredt katholiczizmus tárgyalása amily örömmel tölt el benőnket: épp oly féltékenységgel nézik a más táborban levők. Sőt kaján irigység fogja el őket és szánalmas tehetetlenségükben sárt dobnak ránk és mindenféle elavult és nevetséges jelzővel illetnek. De ellenségeinknek és "azoknak, -— kik minden katholikus mozgalomnak a reakczió és klerikális bélyeget sütik — gúnyolódása nem bánt és nem érzékenyedünk, mert már ahhoz úgyis hozzá szoktunk, hogy keresztény testvéreinknek semmi sem tetszik, legyen az a mozgalom akár katholikus akár keresztény jellegű. Ezen magatartásuk pedig nagyon érthetetlen. Az ő jogkörüket, intézményeket soha sem bántjuk — sőt azok fejlődéséről is életképes voltukról csak örömmel veszünk tudomást s mégis adják a megtámadottat, akadályokat gördítenek a mi törekvéseinket elé s a magyarság felekezeti megbontását látják abban, ami kath. jelleg alatt indul. Ha valami keresztény intézmény ugyan de katholikus vezető áll az élén: nem. kell. Miért ? Mert az pápista dolog. Ha pedig épen katholikus jellegű akkor mindjárt azt fogják rá: ez középkori intézmény. Itt vagyunk pl. a diadalmasan előhaladó kath. népszövetséggel. Azok akiknek fogalmuk sincs ez intézmény céljáról s nagy erkölcsi jelentőségéről eleve súlyos kritikát gyakorolnak fölötte is merő tudatlanság, vagy roszakaratból elítélik. Igaz, hogy ez nem sokat árt, de jellemző a zsidó métely sajtóból táplálkozó gondolkozásmódra. Igaz, ha röviden akarnánk végezni azokkal, kiknek szervezkedésünk nem tetszik,
