Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-03 / 23. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. junius 3 23. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy érre — — — — — — 6 korona. — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 , 50 * Tanítóknak és kézműiparosokuak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDKE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáf/n sajtó" czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap mcg'jeleiiik iniudeii szerdán. Pünkösd ünnepén. — Irta Bodnár Gáspár. — A néposaládok nagy ünnepeiben saját múltjuk szelleme ébred fel. Újra él, ami elmúlt. Egy pillanatra összeölelkezik a mult a jelennel. Sőt ketté szakad a jövő fátyola is. Lelki látomás ez. A lélek szemének müve. Pilláját kinyitja a lelkiismeret és meggondolás ereje. A hath. Egyház a népek legnagyobb családja. Óriási méretű családikor. Benne és vele élnek a müveit világ nemzetei. Valahányszor tehát sátoros ünnepe van, saját múltjának hatalmas szelleme elevenedik, ujul meg. A maga nagy világegységében éppen úgy, mint kiilön-kiilön minden nemzet körében ahol él, áld, vezet, és védő karjával oltalmaz. Íme, ma piros pünkösd ünnepén, az első pünkösd világitó, tisztitó, ha kell martirságig gyújtó tüzének fényénél lelkünk odaszáll, ahonnan az egyetemes Egyház uj világot teremtő hite, eszméje végig hömpölyög „aztán a századokon. És ezen közben agyunkba, lelkűnkbe szökik első pünkösdje annak a nemzetnek, melyhez bölcsőnktől-sirun- kig tartozunk. Annak a keresztény Magyarországnak első ,piinkösdjére emlékezünk, melyről Spittler német történetíró azt mondja: „A népek története kevés példát mutat oly megnemesülésre, mint a magyaroké a kereszténység pünkösdi tüzének kohójában“. Pünkösd van ma is, csaknem ezer év után. Magyarországbanélünk most is. Magyarok vagyunk talán még ma is. Katholikusok, keresztények-e? Ez a kérdés lebeg felettünk Demok- les kardjaként. Krisztus Urunk nem halt meg. Él és uralkodik a lelkekben, az egész müveit világon. Igaz, hogy sohasem gyűlölték annyira — talán keresztre feszítésekor sem, mint ma. De sohasem szerették annyian és foróbban mint most. Krisztus Urunk él és uralkodik a magyar nemzet nagy részének szivében is. Keresztje ott tündöklik Szent István koronájában. Ott van még a nemzeti czimerben. Ott vannak a sirhantok mögött. Ott találjuk mezőinken, országuíjaink mentén. Ott vannak-e iskoláinkban? Törvényházainkban? Az ö szelleme, fentartó ereje vezeti-e magát a nemzetet ? És főleg: teljesitheti-e a kereszténység azt a hivatását, melyen a történeti Magyarország felépült és másik ezer éven át is fennállhat? Ez, a kérdés lebeg most felettünk. És mindig jobban és jobban hajtja elménket és szivünket a jövő gondolata felé . . . Akkor különösen, mikor deresedő fővel, szemünkben a remény és aggódás megrezzenő könyeivel . . . az ifjúságot, a nemzet fakadó virágát ott látjuk . .. mint várják az erősítő Szentleiket. Vájjon eljő-e még az a másik nagy pünkösd, melyről aztán a történetíró újra följegyezheti ... A népek, a családok, a félrevezetett, a Kálváriát megjárt népek története kevés olyan példát mutat a keresztény restaurációban, mint a megifjodott magyar nemzet — a kereszténység soha ki nem alvó pünkösdi tüzének kohójában. Vájjon eljő-e az a nagy pünkösd ünnepe, melynek felemelő, gyújtó tüze értelmi világosságot, okosságot, bölcsességet, erősséget, békességet, az Ur békességét adja meg az uj nemzedéknek. Hogy tanuljanak meg mindent, amit mi saját kárunkon sem tudunk megtanulni. Jusson eszükbe minden, amit mi bűnös közönyünkben és mulasztásaink közi elfeledtünk. A vigasztaló Szentlélek, akit az Atya Krisztus nevében küld . . . hozza el ezt a nagy pünkösdi ünnepet — a magyar kereszténység számára. Hitünk, reményünk, múltúnk története megment a végső kétségbeeséstől. A kereszténység fényes korszakai mindig akkor köszöntöttek be, mikor a társadalom iszonyú csalódások után vágyva vágyódott a megújhodás után. Mikor a megingatott hívőkben újra kezd meggyőződéssé csontosodni, hogy kereszténység nélkül civilizált társadalom — elsorvad, elpusztul. Ez a meggyőződés már vissza- tarthatatlanul elfogta az elméket és sziveket. El kell következnie — egy pünkösdi tűz, talán egy társadalmi zivatar zúgása nyomában — a kereszténység diadalának. Az Országos Katholikus Magyar Iskola Egyesület működése köréből, Érdekes és mindenesetre nagy fontosságú ténykedéssel vonja magára az „Országos Katholikus Magyar Iskolaegyesület“ a magyar katholikus világ figyelmét s nagy részben elismerését is. Igen ügyes és eredményeiben messze kiható vállalkozásba kezdett ugyanis az által, hogy szintén altruisztikus*alapokon álló hatalmas intézménynyel a „Gazdák Biztositó Szövetkezetéivel szerződésszerű összeköttetést létesített az ország területén található és katholikus vonatkozású épületek s mindennemű éghető objektumok egységes tűzkár elleni biztosítása tárgyában. Midőn tehát elismeréssel adózunk a vezetőségnek ügyes gondolatáért, melylyel a Katholikus iskolák, ügyének istápolására ilyen még alig felfedezett uj jövedelem forrásról gondoskodott egyúttal szerencsésnek tartjuk a vállalkozást abban az irányban is, hogy ily egységes alapokon a Katholikus egyház vezetőinek birtokain levő épületek, felszerelések a kath. egyházi és iskolai vagyon, sőt az említett egyesület tagjai biztosításai előnyös és mondható igen olcsó elhelyeztetést is lehetővé tette. Ezt a fontos kérdést pedig megoldotta egy aránylag még fiatal, de méreteiben már is hatalmas és folyton fejlődő és izmosodó szövetkezeti intézmény keretében, mely viszont lemondott a nemes ügy érdekében minden nélkülözhető többletről s az említett ügyletek összes jutalékait az Iskolaegyesületnek engedte át céljai, intencziói előmozdítására. Ha tekintjük az említett szövetkezet működését, mely gróf Zselén szky Róbert v. b. t. t. mint elnök, Herceg Esterházy Miklós és Szentiványi Árpád mint alelnökök, zsitCSAPÓ LAJOS FAKORA NPiíl PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, riLöimumiu ran Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok SZATMAR, Deák-tér 7., (I. emelet) • /S készítését elvállalom. Tisztelettel CSAPD LAJOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szabómester, i
