Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-01 / 14. szám

14. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. U8TY 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 * — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműipárosoknak'^gy évre 4 korona Eyyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDH E, A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ*' A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Púzmáyn sajtó“ ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fet. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Szélcsend. Ha nem is a fővárosban, ahol a politikának különböző kohói fejtik ki egymással ellenkező tevékenysé­güket, ha nem is az országházában, mennek működését naponta milliók szeme kiséri figyelemmel s elborul, vagy felvidul aszerint, mint ahogy ott: szive és vágyai szerinti, vagy megfordított események történnek, de ahol, mint a mindennapi esemé­nyek igazolják, békeség és egy jobb jövőbe vetett hit nincs, lega­lább itt, a vidéken, közéleti és po­litikai szélcsend uralkodik. Ne gondoljuk azonban, hogy ez megnyugtató jel. Tudnunk kell, hogy közéletünknek nemcsak min­den számottevő faktora, hanem ta­lán utolsó napszámosa is vár vala­mit. Hogy mit és kitől, hirtelenibe és biztosan, egyike sem tudná meg­mondani. Az utolsó évtizedben közjogi, politikai, külgazdasági kulturális és egyébb viszonyaink annyira össze- kuszálódtak s valamennyi egyszerre lépett előtérbe, hogy békés és be­csületes megoldásuk, majdnem lehe­tetlennek látszik. Mindenkit köt va­lamelyes érdek, egyik vagy másik kérdéshez. Eszerint igazodnak el egyesek és csapatok és sajnos, csak ezek szerint képesek a közéletben egy kis odaadóbb tevékenységre is. Tudja a jó Isten! — Mióta fel­építettük uj országházunkat és országgyűlésünk beleköltözött, ott nincs békeség ! Ennek hatása kiter­jedt a vidékre és a nemzet társa­dalmát tagozatokra osztotta. Ezen tagozatok különleges czélokat szol­gálnak, s mindennap lazulnak azon kötelékek, melyeket hazaszeretet­nek hívunk. Mert hát mi a haza- szeretet? Nem egyéb, mint azon nemes lelki tulajdonságunk, midőn legsajátosabb érdé kein két, vagy azok­nak részét, képesek vagyunk a közjó érdekében annak oltárán áldozatul hozni. Egyike volt ez azon nemes erényeknek, melyek ezer éves ha­zánkat fentartolták. Mihelyt a nem­zet megfeledkezik múltjáról s hova tovább az anyagiasság terére lép, mihelyt egyesek és különösen ve­zető elemek elvakittatnak a szemé­lyes hiúságoktól s megfeledkeznek arról, hogy valamikor Isten itélő- széke előtt minden egyes cseleke­detükről és lépésükről, melyet itt, ha szükségük igy kívánja el is ta­gadhatnak, el is dughatnak, számot is kell adni, bizony-bizony abban a percben a nemzet lejtőre lépett. Politikai és társadalmi szélcsen­dünk van, de csak látszólagos ! Nemzeti életünknek hivatott in­tézője: országgyűlésünk iszonyú harczokat viv önönmagával. A be­csületességbe, tudásba, tapasztalásba és minden egyéb tündöklő erénybe vetett hit helyett, előtérbe lép a kotló és csirkéi meséje. Mig ezek a harczot vívják, a hajdani erős, egy­séges és hatalmas Magyarországnak kárörvendő hollói ott leselkednek, várnak a prédára, melyek, mig azok céltalanul és könnyelműen viaskod­nak, a nemzet testéből kicsipked­hetnek. De az éhes gyomrok és ki­látott szájak tulajdon képen nem is ott vannak, hanem itt közöttünk. Itt várják a jelszót, hogy magát az Is­tenséget lefokozzák. Itt várják a jelszót, hogy békeségiinket és ezer éves hazánk alkotmányát feldúlják és — osztozkodjanak. Itt' támad a nemesebb lelkekben is az az aggo­dalom,hogy vájjon képesek leszünk-e annyi ellenséges indulattal egyszerre Jenő hadnagy. — Irta : Molnár Károly — Jóformán gyermek volt ...alig huszonhárom .. Anyja volt mindene ezen a világon, Meg a baj társai: vitézek egy szálig, Ő is az, — no de majd a tűzben elválik, Csatasorba álltak, mögötte a század; Hátranéz biztatva a vén katonákat. Lelkét megnöveszti dicsőség sugára, Mely ösztönzi vészes, diadalcsatára. Álmot lát egy percre: légvárakat épit; Kinő önmagából fel a magas égig, Győztes csatájának jutalmát már látja! Az lesz a jutalom! Az ezredes lánya! Megdörren az ágyú, itt-ott bomlik a sor, Frissen ömlő vértől pirosodik a por; Jenőt megszorítja babonás érzelem, A halál angyala rászól: gyere velem! Nem megyek! de látva, hogy hullnak szer­teszét Az öreg katonák, vér futja el szemét. A zajt alig hallja, alig lát előre, Ott látja a harczot lent a levegőbe . . . Egyszer csak megreszket . . . „győzni kell!“ Lkiálltja S lelke félelmét az elszántság kiváltja; Nekivág . . . s azután nem reszketett többet: Egy halottal több lett. Az Urangyala. — Irta: Kocsán Károly. — Mindennap háromszor kondid meg a harang imára hivő szava. Kedves hangját szárnyára veszi a szellő s behat a paloták fényes, csillogó termeibe épp úgy, mint a csendes kunyhóba. A városi, a modern ember, a harang szavát csak időjelzőnek tulajdonítja s más gondolatot item is ébreszt benne, csak hogy mikor a reggeli, déli és estéli harang szava fülébe zug, akkor az 5, 12 vagy 8 órára gondol. A falun, hol a nép egyszerű szivét és lelkét a vallásosság szent érzése tölti be ott egészen másképen van. Ha megcsendül’ a harang: kalapja után nyúl a férfi, leemeli fövegét, keresztet vet magára és ájtatos szív­vel morzsolja el a katholikus hívők egyik legkedvesebb imádságát, az „Urangyalát.“ A zaj elnémul, a lárma megszűnik, ^ a hangos jókedv is elül addig, mig a harang szava és a lelket megvigasztaló, megnyugtató imád­ság tart. Mily szép és megható jelenet az, mikor a falvakban e még fenmaradt és di­cséretes, hagyományos tiszteletnek tanúja a vallásos, de a szokást nem ismerő szemlélő. Sajnos, hogy ez nem általánosan gya­korolt szokás. Pedig ez által — kalaplevéve imádkozni az Urangyalát bárhol és bármi­kor — vallhatja és mutathatja meg minden katholikus, hogy nem szégyenli hitét és val­CSAPÓ LAJOS SZATMAR, Deák-tér 7., (I. emelet), a FASOR ANGII PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, ULöimtti'Uiu ran papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és Unom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAIOS,

Next

/
Oldalképek
Tartalom