Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-26 / 13. szám
13. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 kojona Egyes szám ára 20 fillér. ' A kath. népszövetség és a politika. Mikor a szoeziáldemokrata elvtárs ki akarja fejezni a gyűlöletet, amelylyel szive el van telve a vallás, főkép a róm. kath. egyház iránt és annak minden intézménye és képviselői iránt, akkor egy szót mond: „csuhás.“ — Ez a szó: „csu- hás“ egy dióhéj, amelybe beleszorult minden gyűlöletes düh, a mely az igazi elvtársi szivben honol. Ezzel a szóval egyszer és mindenkorra végez egy személylyel, aki a kath. egyház papja; ezzel jellemzi, ez által tisztában van vele és ezzel informálja a rokon gondolko- dásu elvtársaknak. A szoeziáldemokratákuak ez az eljárása jut eszembe, mikor uton- utfólen olvasom a függetlenségi és a függetlenségit játszó, a fővárosi és nem fővárosi, a zsidó és nem zsidó, a komoly és .nem komoly sajtó-termékekben, hogy a kath. nép- szövetségnek politikai czéljai vannak. Mivel pedig a politikai pártok részéről a kath. népszövetség élén többnyire a néppárt vezető férfiai Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ állanak, tehát kész az Ítélet: a kath. népszövetség czélja titokban nem más, mint a néppártnak ügyeit nyíltan vagy titokban, közvetve vagy közvetlenül előmozdítani. — Már pedig alig van, vagy alig lesz politikai párt, amelyre több szennyet, piszkot és rágalmat dobtak, mint a néppárt. Tehát a sajtó által félrevezetett, sőt mondhatom, az orránál fogva vezetett nagy közönség előtt a kath. népszövetség diszkreditálá- sára, lehetetlenné tételére elég lóhátról kijelenteni, hogy a kath. népszövetség volta képen az országos néppártnak — közönséges cselédje. A kath. népszövetség nem egyéb, mint a néppártnak segédeszköze az érvényesülésre; mert a néppárt tudja, hogy bizony sok helyen nagyon ellenszenves, tehát keres magának kedves czégtársat, aki majd beajánlja és alkalomadtán mégis csak érvényesül. — Ezzel az uton- utfélen hangoztat „A üres ráfogással akarják a kath. népszövetséget tovaterjedésében meggátolni. Erdeines-e foglalkozni ezzel a véleménynyel, illetve ezen üres, de mindenesetre hangzatos ráfogással? A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáyn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hú etetések jutányos árban vételnek, Nyilttér sora 40 fillért' . • a A lap megjelenik mincjfoix szerdául. Mielőtt erre megfelelünk, keressük ennek a forrását, okát! Ez a közvélemény irányításába dobott ráfogás igen alkalmas takaró a beszédben és szóban, de nem tényekben, „jó“ katholikusok számára. Mivel sem könnyebb kibúvót keresni, hogy visszahúzódjunk valami kath. mozgalomtól, mint az által, hogy politikai czélzatot olvasunk bele, vagy arra hivatkozunk, hogy ez a mozgalom is olyan lesz, mint a sziklás talajba hullott evangéliumi mag, kikel, egyideig nő, de aztán táplálék híján elszárad. Egyszóval a politikai czélzat hangoztatása igen jó ürügy, amely ly el valamelyes szép színezetet lehet adni az ügytől való távolmaradásnak. — Egész mű- lelkesedéssel hangoztatják, hogy jó katholikusok, de ők nem engedik, nem engedhetik, hogy a vallást valaki politikai czélra felhasználja; sokkal magasztosai)b, sokkal fenségesebb és szentebb a vallás, hogy- sem ezt politikai eszközzé lealacsonyítani engedhetnék. Ez az egyik oka a forgalomba került és a forgalomban mindjobban elharapódzó véleménynek. —Naplemente. Kíváncsin lestük a naplementét Egy csöndes nyári alkonyon; Ott ültünk a Tisza partján, A naplementre várakozván Júliusban — gondolom. Beszéltünk: színről, reflex-fényről, A megaranyozott folyó vizéről, A tűzben égő esti tájról, Parti fák bíbor lombjáról, Alkotóról, természetről, Hangulatról, tiszta szépről, S a legeredetibb művészről: A napsugárról. Repült az idő ... A csillagtábor Kiváncsi holddal megjelent . . . Ott ültünk mi a Tisza partján A naplementre várakozván, S észre sem vettük, már lement. Antal Miklós. Árky Anna. — Történeti színmű 5 felv. Irta: Lengyel József. Először adatott a szatmári színházban 1908. mároz. 18. — A szerző meg lehet elégedve „Árky Anna“ színművével elért eredménnyel. Nem mondom, hogy az eredmény fenomenális, egetverő, de nem is megvetendő. Különösen a külső fény és meleg érdeklődés az, mely a szerző és műve értékét megbecsüli. Ha egy uj színdarabot megbírálunk, két részre osztjuk : jó részre és gyenge részre; mérlegeljük mind a két részt és aszerint Ítélünk. „Árky Anna“ nem az a darab, mely hóditó világ körüli útra készült; azt hiszem, a szerzőnek sem ez volt a czélja, mikor művét megírta. A szerzőnek az volt az intenciója, hogy színműve keretében hazánk történetéből egy XY. századbeli szomorú képet mutasson be és ezt a czélját elérte. A szóban forgó színdarabnak tagadhatatlanul vannak hibái, de el kell ismernünk annak előnyös jó oldalait is. A darab hibái: Nincs történeti szövése, megható, igazi érdeklődést keltő jelenetekben szegény. Igen sok embert foglalkoztat egyenkint és összesen, azonban minden komoly czél és érték nélkül. Az egész darab két szereplőre: Árky Annára és Murád bégre van bazirozva, kiknek a többi 51 szereplőhöz igen kevés mondani valójuk van. Ha véletlenül az 51 szereplőt kivonnék a darabból, dialóggá alakulna át minden nehézség nélkül. Árky várkapitány történelmi főtényező, nemkülönben a szultán és épp ezek szerepelnek a darabban legkevesebbet. Ezektől várnánk erős, gyönyörködtető jeleneteket és ahelyett egy pár szó elmondása után már a Il-ik felvonás után a történet szintetéről letűnnek. A többi szereplőnek (törökök, magyarok) a színpadra való be- és kijárkálása czéltalan, hatást rontó. A darab befejezése jó, következetes, de nem eléggé világos. De vannak a műnek jó oldalai is. A szép nyelvezet, a gyönyörű magyar irály, a tőrőlmetszett magyaros kifejezések, melyek Lengyel József szép nyelvészeti érzékéről tesznek tanúságot, mind a színmű értékessége melleit érvelnek. A kiállítása is szép volt s Mindennemű üveg-, porczelián-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greguss és i'lirapsiry üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)
