Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-06 / 10. szám

Szatmár, 1907. márczius 6. „HETI SZEMLE 5 gibb időkben, most is igen sokan tartanak oda. Özv. Kalocsai Zsigmondné tulajdonosnő eladta egy részvénytársaságnak 100,000 ko­ronáért. A társaság a Károlyi-házat restau- ráltatja, emeletre épitteti fel s a kor igényei­nek megfelelőleg teljesen átalakítja. így a Károlyi-ház ismét igen erős versenytársa lesz a többi előkelőbb vendéglőknek. Tornaverseny. A folyó évben a ke­rületi tornaverseny Eperjesen lesz megtartva. A résztvevő ifjúság a beszterczebanyai, deb- reczeni és kassai tankerület iskoláiból fog kikerülni. Négy gyakorlat egy évben. Ez év­ben, a hadügyminiszter legújabb rendelete szerint, összesen négy fegyvergyakorlatot tartanak. És pedig kettőt tavasszal és ket­tőt nyáron. A tavaszi fegyvergyakorlatok márczius hó 20-án és április 15-én lesznek. Ekkorra hívják be a tartalékosokat. A nyári gyakorlatokat junius derekán ' és augusztus 28-án tartják meg. A tartalékos tisztek fegy­vergyakorlatáról külön rendelettel fog in­tézkedni a miniszter. Aranylopás. A veresvizi kincstári bá­nyában ismét nagyobbszabásu aranylopást kíséreltek meg, mely azonban nem sikerült, mert mielőtt az érczet elszállíthatták volna, a jól előkészített manővert észrevették. A tettesek a bányamunkások sorából kerültek ki s mindannyian beismerésben vannak. — Az aranylopások napirenden vannak Borpa­takon is. Különösen a most alakult Nagybá­nya—borpataki Miskolezy-bányatársulat Zsó- üa-Liszabon és Sándor-bányáinak érczeít dézsmálják, melyek most erős feltárás alatt állanak. Az aranylopások meggátlására a leg- szélesebbkörü óvintézkedéseket tette meg a bányatársulat. Hamis kártyások áldozata. Egy Ungvári időzött bodrogközi körjegyző a múlt nap elég korán a hajnal táj on induló vonathoz vitette magát. A Tulipán kávéház­ban még fenn voltak, betért oda, hogy megkávézzon. A kávéház egyik asztala mel­lett javában huszonegyeztek. A díszes társa­ság tagjai udvariasan a jegyzőt is blattal kínálták meg, akitől Stern Simon kávés bank­adó alig 15 perez alatt 400 korona kész­pénzét elnyerte, a másik Krausz pincér bankadó beleegyezésével a jegyző ezzel ho­zómra is játszott, ennél is 160 koronát vesz­tett: Miután azt vélte, hogy a bankadók korrect kártyások, közölte Krauszszal, hogy postafordultával a 160 korona veszteséget a nyerőnek megküldi. A kávébáz mellett reá várakozó bérkocsistól azonban arról értesült, hogy sipisták kezei közzé került. Azért út­ját félbe hagyva a rendőrségnél tett panaszt, ahova az ismert alakokat nyomban beidéz­ték, letartóztatták s kihallgatásuk után más­nap Grosz Lipót kereskedő segédet és Stern Simon kávést a bíróság elé kisértették. Terrorizáló földmunkások. Különö­sen a megyékben, mire a tavaszi munka beáll, a birtokosok egy erős munkásszerve­zettel állanak szemben. A szervezkedés ja­vában folyik és a vezetők nem riadnak visz- sza az eszközöktől, a mivel az együtt nem tartókat megfélemlítsék. így történt, hogy Danó György földmunkást Fehérgyarmaton, aki a megállapodás ellenére aratási szerző­désre lépett Spitz Dezső ecsedi földbirtokos­sal, Erdélyi Lajos és Varga Péter megtá­madta megöléssel fenyegetve. A támadók ellen megindították az eljárást. A hivatalok és a község. A régi jó táblabirák kora bizony még nem igen tűnt el ebből a modern országból; a közigazga­tási hatóságok a közönséggel bizony még most sem igen bánnak máskép, mint a sokat dicsért régi jó időben. A régi táblabirák fö­lényével ülnek ma is a néppel szemben a hivatalokban nagyrészt az urak és amellett, hogy sérelmes ez az állapot, nagy károkat is hoz magával a közönségre. A közigazga­tási törvények és szabályrendeletek intézke­désének borzasztó labirintusában útbaigazítás nélkül bizonyos, hogy eltévelyeg a járatlan, ügyes-bajos ember. Mindennapi dolog az, hogy formaságok megsértése miatt, amit tá­jékozatlanságban követel a közönség egy nagy része, roppant sok kár és jogsérelem éri az embereket. Mindez megváltoznék, ha a hatóságok közegei helyesen fognák fel a hivatásukat és mindenkor megadnánk a fe­leknek a kellő felvilágosítást s különösen a fellebbezések benyújtásának módjaira kürüí- ményesen kioktatnák mindazokat, kiknek ilyen ügyök támad. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter észrevette ezt a tarthatatlan állapotot és most rendeletet adott ki, mely- lyel európai szellemet akar behozni a közi­gazgatási bürókba. A miniszter rendelete, mely most érkezett meg hozzánk, elmondja hogy a közigazgatási hatóságoknál általános­ságban megtörténik, hogy a felek a kellő felvilágosítást, különösen midőn ügyük feleb- bezhető, nem kapják meg s igy járatlansá­gunk miatt kár és sérelem esik rajtuk. A miniszter meghagyja az összes közigazgatási hatóságoknak, hogy a feleknek adják meg a szükséges felvilágosítást, tájékoztatást. Hogy pedig a hivatalokban e rendeletnek eleget tesznek-e, annak ellenőrzését is szükségesnek tartja a belügyminiszter, Vége kell, hogy szakadjon tehát a régi jó táblabirák világá­gának, mert világos most már, hogy a hiva­talnokok a közönségért vannak s nem meg­fordítva. Ingyen és bérmentve küldi a ..Mil- leniumtelep“ Nagyősz, Torontálmegye min­den érdeklődőnek miimellékletekkel díszített magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű főárjegyzékét a legjobb fajú és mi­nőségű szőlőoltványok és lugasoltványokról, melyek ott a legolcsóbb árban, szakavatott kezelésben kaphatók. Kivetett adók. Az 1907. évre kivetett I. II.-od osztályú kereseti adó, földadó, ház­bér, házosztály adó megállapittatott, e kive­tési lajstromok f. évi márczius hó 3-ától a városi adóhivatal helyiségében 8 egymás­után következő napon közszemlére vannak ki­téve. Kik a kivetést magukra nézve sérelmesnek vélik, a kivetés ellen felszólamlásaikat és pe­dig a), azon adózók, kik a kivetési lajstrom­ban tárgyalt adónemmel már a múlt előző­évben megróva voltak, a kivetési lajstrom közszemléretételének napját; b) azon adózók ellenben, kik a kivetési lajstromban megálla­pított adóval a kivetés évében jelen évben első — ízben rovattak meg : adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését kö­vető naptól számított 15 nap alatt a törvény­hatóság közigazgatási bizottságához czimezve a m. kir. pénzügyi igazgatósághoz benyújt­hatják. A népkonyha jótevői. Mandelbaum Edéné, Rosenfeld Vilmosné úrnők és Fried Lujza k. a. 101 kor 70 fillt gyűjtöttek, Uray Jenőné, Ivóródyné 5—5 kor., Kertészfy Gá- borné, Hagymásyné, Lampelné, Saja Sándor, Perényi János, Erdólyiné, Tankóczi Gyuláné, Markó Kálmánná, Pirklerné, Sternberg Sá- muelné, Szőnyinó, Sulyok Gizella, Szarukán Zoltánná, Asztalos Sándornó 2—2 kor., Oko- licsányiné, Dunayné, Matolayné, Rotsteinné, Klein Jakabné, Wernerné, özv. Egryné, Bin- derné, Braunbergerné, Radlinszkyné, özvegy Merza Jánosné, Katz Józsefné, N. N., özv. Bohutinszkyné, Popeszkulné, Vencsikné, Ro­senfeld Vilmosné, Illincz, özv. Borsosné, He- gedüsné, Toldy Istvánná, Zagyva Mihály, Székely Józsefné, N. N., Csányi Lajosné, N. N-, Koós Gáborné, Tóthfalussy, Saklanics, Fried Lujza, özv. Beniczkyné, özv. Tereli Lajosné, Mandelbaum Edéné, Papné, S. Gyula, Deliné, Bakainé, Lipniczkyné, Ber- csényi-u. 5. sz., N. N., Kollonay, ÍN N., N. N., özv. Szabó Pálné, özv. Brokken Józsefné, N. N., özv. Kondomé, AI. B., iíj. Szerdahe- lyiné, Binder Emilné, N. N., Juhn Józsefné, N. N., N. N. 1 — 1 kor. Róth Simonná 2 kor., Manyó bácsi, Gáspár Ede, Troplanics Ede, N. N., Bettelheim Adolfné, Schré- ter Adolfné, Steinberger Hermanné, Med- gyesi István 1—1 kor. Mindnyájunknak el kell menni Szat- máron a piaczra, dr. Lengyel Márton ur há­zába, Deák-tér 9. szám, a Pannónia és, Vaj da üzlete mellé, mert oda lett áthelyezve a NÉHMA kávé-, tea-, rum kizárólagos üzlete. Színház. Az elmúlt hét előadásai méltatásánál ugyancsak könnyű dolguk van a színházi kri­tikusoknak, minthogy a műsor csupa több­ször lejátszott darabokból állott, s igy az előadások bírálata helyett elegendő azzal beszámolni, mik voltak a múlt héten szinre- került, darabok. Kedden, február 26-án ..Rab Mátyás“, szerdán „A tolvaj“, csütörtökön A „koldus­gróf“, pénteken A „lengyel zsidó“, szomba­ton A „vig özvegy“ vasárnap „Tót leány“ hétfőn a „Leányka“ került színre. De ha már ezúttal nem bírálom a szí­nészek játékát, ngy érzem, régi mulasztást hozok helyre, midőn megbírálom e helyen — a közönséget. — Hadd örüljenek a színé­szek is, hogy ezúttal nem nekik, hanem „másnak“ van valami a rováson, amiről a lap szinházrovatában meg kell emlékezni. Elő­ször is a zónaelődások karzati közönségéről szó­lok. Ahogy e közönségnek túlnyomó része vi­selkedik, azt nehéz kellő szóval jellemezni. Szin­te axiómaszerü igazság, hogy ez előtt a közön­ség előtt komoly darabot(hacsak nem nagyon „rémes“, mint a „két árva“) nem helyes adatni, mert sajátságos lélektani alakulások alapján rendesen azok a részletek hozzák legjobban mozgásba nevető idegeit, amelyek épen leg­komolyabbak. Ez a közönség unalmát han­gosan előadott rossz viccekkel igyekezett elűzni a „Lengyel zsidó“ pénteki előadása közben, a jövő pénteken pedig közbekiabálá­saival előreláthatólag túl fog fogja harsogni a Hoffmant játszó tenoristát. Másik megjegyzésem már intelligensebb részére vonatkozik a közönségnek. Sehogysem tudom helyeselni azt a „szatmári divatot“, hogy különösen operetteknél a finálé ének­lése elkezdésekor, tehát 1 azaz egy perc­cel a darab befejezése előtt a közönség 3U része felkerekedik s tolong a kijárat felé, a földszinten szinte magával sodorva azt is, aki végig akarja hallgatni a darabot. Lehet­nek rendkívüli esetek p. o. ha valaki talál­kozni akar a nézőtér másik oldalán ülő is­merősével, — mikor indokolt ez a sietség, de hogy ez az időelőtti készülődés általános tünetté fejlődött, az, ha divat is, nagyon eli­télendő divat, mely hijjával van annak a minimális méltányosságnak is, mellyel min­denesetre kell viseltetniök a közönség tagja­inak egymás iránt: t. i. hogy ne zavarjon senki mást azért a „kétségtelenül nagy“ előnyért, hogy egy perccel előbb juthasson ki a színházból. „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom