Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-20 / 47. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. november 20. zonyságot tett róla, hogy eszméik a magyar nép szivében talajra találtak. Az ország minden részéből felsereglettek a keresztény szocziá- listák, hogy beszámoljanak eddig elért sikereikkel s megállapítsák a jövő teendőit. Vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül egybegyűltek, testvéreknek tekintették egymást, kiket ugyanaz a szent czél lelkesít, egy erős, egy hatalmas, egy gazdag, egy keresztény Magyarország megalapítása. Ismerjék meg tehát ezt a jóra- való egyesületet, akik nem ismerték eddig, ne akadályozzák, hanem mozdítsák elő czéljaikat, tömörüljenek köré minden felekezeti féltékenykedés nélkül, akik jó hazafiak, kiknek szivükön fekszik a szegény magyar nép boldogulása. Városunkban még kicsiny a csapat, mely most indult hóditó útjára, alig száz s egy nehány tagot számlál. De az a fődolog és az örvendetes, hogy már megvan. Ahol életre kelt ez az egyesület, mindenütt csakhamar virágzásnak indult. Nem hanyatlott, de folyton gyarapodott. Bizonyára úgy lesz városunkban is. Őszintén kívánjuk, hogy működését siker koronázza. Tudósítónk a következőket Írja: Pár heti előkészítés és ügyes toborzás után f. hó 17-én délután 3 órakor tartotta alakuló közgyűlését a szatmári kér. szocziá- lis egyesület. A kath. legényegylet tágas helyisége zsúfolásig megtelt azon munkaadó és munkás iparosokkal, kik nem értenek egyet a szocziáldemokraták felforgató elveivel s kik a jövő századok szocziális utópiáiért nem hajlandók feláldozni azon előnyöket, melyeket törvényes eszközökkel a jelenben is elérhetnek a munkás osztály szellemi és anyagi Két kis ablak néz a lombhonába, Mint a sirva-könnyező szeme. Bent a lányka lázhevébe’ szenved. Arcza mintha holté volna már. Bágyadt fénye félig nyílt szemének Mint a megtört halvány napsugár. Halkan szól a lázálomba’ lelke: „Jó anyácskám ott az égbe’ fenn, Kérd az Istent lássa meg magányom: Angyaltársat küldjön énnekem. Gyógyítson meg! Ott az erdő fáján Halljam újra kis madár dalát! . . . Jó anyácskám, kérd az Istent értem: Küldje hozzám égi angyalát!“ El az Isten, él az árva atyja. Égbe ér a fájdalom szava. . . lm’ kinyílt a kisded ajtó szárnya S jő a vigasz kedves angyala. Jő Erzsébet! . . . Mint az árny a földön, Lenge lépte könnyű nesztelen. . . Arcza égi, csillogó fény árját Szórja szét a gyászos fekhelyen. jólétének emelése körül. De nemcsak iparosok, hanem földmunkások, kisgazdák s a szocziális kérdések iránt érdeklődő diplomás urak is megjelentek e gyűlésen, jól tudva, hogy a munkásosztály bajainak orvoslása, a társadalom ezen égető sebének meggyógyi- tása, szóval: a szocziális kérdés mindenkit kielégítő megoldása nem egy társadalmi osztály feladata. Részt kell abban vennie mindenkinek, a kinek igazságérzete tiltakozik a jelenben észlelhető sok jogtalanság ellen. Csak a kölcsönös szeretet, egymás emberi méltóságának és jogainak kölcsönös elismerése és tiszteletben tartása hidalhatja át azt a szédítő szakadékot, mely manapság a munkaadó és munkás, a nagytőke és a munkaerő között tátong. Ezt az irányzatot szolgálja a keresztény szocziálizmus. Nem hirdet osztályharczot, nem detronizálja az Istent, nein tagadja a haza legszentebb fogalmát, hanem Krisztus evangéliumára támaszkodva azt hirdeti, hogy meg kell adni Istennek, a mi az Istené és az embernek, a mi az emberé. Nem azt keresi, a mi embert embertársától eltávolít, hanem azt, a mi összehozza őket az emberiség közös czéljának, mindnyájunk boldogságának elérésére. A szocziáldemokráczia garázdálkodását már régóta unja a munkásosztály. Bőségesen szedte a verejtékes munka vámját, önfeláldozást, szenvedést, vért kívánt tagjaitól, de hangzatos Ígéreteknél egyebet nem adott cserébe. Egyesek nagy haszonnal vezérked- tek e téren, de a munkásosztály maga vagyonban, tekintélyben, hitben, hazafiságban, szóval mindenben megfogyatkozott. A keresztény szocziális egyesület alakuló közgyűléséről a következőkben számolunk be: A szervező bizottság nevében Polonyi Albert üdvözölte a' megjelenteket s bemutatta az alakuló közgyűlésnek a kér. szocziális egyesületek országos szövetségének kiküldöttjét, Haller István urat. Polonyi indítványára a gyűlés Zahoránszky Istvánt váFent a légbe’ rózsafelhők szállnak. Nap szőtt rájuk himes képeket. S im’ közöttük elmerengő dalban Újra hall’ni angyaléneket: „Áldva légy te mindeneknek Atyja; Áldjon buzgó, hangos énekünk. Szent vagy, szent vagy, mindörökre szent vagy: Földi angyalt adtál, Istenünk!“*) . . . Szenvedőnek szállni vágyó lelkét Visszahozza Erzsébet keze. Mint virágra déli napsugárban: Felmosoly’g az árva két szeme. Halvány arcza gyönge pirba szökken — Élte napja ismét kelni kész. . . Ajka szólna s im’ az árva gyermek Szó helyett csak hálatelve néz. . . Sürü erdő mindmegannyi fészke Édes álom kis tanyája már. Rég letűnt a fényes nap az égről, Birtokába’ csillag száza jár. “) Angyalkar. lasztotta ideiglenes elnökül s megbízta őt az ügyek vezetésével mindaddig, mig az alapszabályok belügyminiszteri megerősítést nyernek s a tisztikart megválasztják. Zahoránszky indítványára az alakuló gyűlés jegyzője Polonyi Albert, az egyesület ideiglenes pénztárnoka pedig Szűcs János kádármester lett. Ezután Zahoránszky elnök röviden ismertette az egyesület czélját, a tagok jogait és kötelességeit. Ajánlatára a közgyűlés egész terjedelmében változatlanul magáévá tette azt az alapszabályt, melyet egy előzetes értekezleten pontról pontra megvitattak s mely az országban működő 150 kér. szociális egyesület alapszabálya. Ezután Haller István központi kiküldött fejtette ki az egyesület programmját. Imertette a szociális mozgalmak keletkezését, a szociáldemokrata irányzat ki- jegeczedését; rámutatott ez irányzat káros, veszedelmes voltára s az erős meggyőződés szavaival bizonyította egy oly keresztény alapon álló, hazafias szellemben működő szociális egyesület szükségességét, a melyben munkaadó és munkás egyaránt megvédheti a maga érdekét. Erősen hangoztatta, hogy a kér, szocialismus nem felekezeti érdekeket szolgál, nem politikai párt akar lenni, hanem első sorban a kis emberek a munkásnép szellemi színvonalának és anyagi boldogulásának előmozdítója. Czélját nem forradalmi utón erőszakkal, hanem törvényes eszközökkel békésen akarja elérni. Talpraesett fejtegetéseit azzal a felhívással fejezte be, hogy szivvel- lélekkel támogassák azt az egyesületet, melynek zászlójára Isten és a haza szeretete van Írva s anely hivatva van a munkáskérdést mindenkinek megelégedésére megoldani. Haller István tetszéssel fogadott s helyesléssel kisért beszéde után Zahoránszky elnök kimondotta a szatmári kér. szociális egyesület megalakulását s a jegyzőkönyv hitelesítésére Szentiványi Károly és Bölönyi László urakat kérve föl, a gyűlést bezárta. Csendes éjjel szállt a fáradt földre Harmatával áztatván porát. . , S Erzsébet még mindig egyre ápol Elfeledve távol otthonát. III. Éji álmok másvilági képét Vészharangok hangja tépi szét. Zsong az éjjel, zsongva kérdi tőlük, Mért zavarják csendes életét ? ' Válasz rája éber harczi nípnek Várfokáról visszhangzó szava: „Messze tévedt erdő sűrűjébe, Messze tévedt várunk angyala!“ Nem maradhat hon tovább az alvó. Vár és kunyhó nyüzsgő népet ont. Ezrek mennek Erzsébetre lelni, Mert Erzsébet ezrek kincse volt. Most a széles erdőutra térnek. . . Áthatolnak lombok rejtekén. Nem találván, ezrek hő imája Száll az égre lelkűk énekén: Mindennemű üveg-, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjntányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greguss és Chrapáry üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.) czegf
